Ki ne gondolt volna már arra, hogy színház az egész világ? És színész benne minden ember? Főleg persze azok, akik tényleg színészek. Mert ők is emberek.Michael Frayn komédiája bepillantást enged a kulisszák mögé. Hogy nem nyílik a díszletajtó. Hogy eltűnt a kellék. Hogy hisztis a művésznő. Hogy hol a művészúr. Hogy az asszisztens meg az ügyelő. Hogy elfogyott a kávé. Hogy összeomlott a rendező. Hogy rossz a darab. Hogy jó a darab. Hogy van-e darab.A legenda szerint a szerző fejéből akkor pattant ki a színdarab ötlete, amikor egy barátja előadásán unatkozott: Mennyivel érdekesebb lehet az, ami a színfalak mögött történik...  

„Fölveszed a szardíniát, leteszed a szardíniát. Ennyi a bohózat. Ennyi a színház.”És valóban… Vagy mégsem? Ki ne szeretett volna már belesni egy színház nappal is olyan titokzatosnak tűnő kulisszái közé, megmártózni a festett csillogásban, beszívni díszletek enyves szagát, belesni a papírmasé ajtók, hátul üres szalonok mögé? Ki ne lett volna már legalább egyszer kíváncsi arra, milyen lenne „hátulról” is egy előadás, azoknak a szemszögéből, akik estéről estére hűségesen ott állnak, hogy szórakoztassanak minket? Michael Frayn pontosan erre ad lehetőséget: két és félórányi pazar, felhőtlen szórakozás, kergetőzés, megcsalás, hajtépés, és könnyes kibékülés, mindez megspékelve több tál szardíniával és egy arab burnusszal, közben pedig lassan még egy előadás is elkészül - majd szétesik…

a Zenthe Ferenc Színház és a Váci Dunakanyar Színház közös produkciójaSzínház, mi más - avagy káoszból rendet. De tegyük a szívünkre a kezünket - ugye, hogy izgalmasabb a rendetlenség? Minél nagyobb, annál jobb. Nos, jó hírünk van (a darabbéli társulatnak nem biztos), lesz itt káosz, nem kevés! A színházcsinálás mindig izgalmas téma, főleg ha döcögős-röhögős. Megálmodunk valami szépet és nagyot, majd jönnek a próbák... s velük a határidő, a kellékek, a rivalizálás, a szerelmek, a hiszti, a botrány, a „lenyeljükabékát”, a dühroham, a dugipia, a takarásban a folyton ellógó kolléga, meg a beugró beugrójának a beugrója... de végül megvan minden, (talán) összeáll az előadás, ahol látjuk végre... visszafesleni a nagy nehezen felfűzött gombolyagot: kezdődik a nyílt színi bosszú, a dühroham, a hiszti, a tévedés, a beugró beugrójának kiugró beugrása, a dugipia véget nem érő továbbvándorlása meg a játszott-igazi viszonyok, a kellékmizéria és a rend - mint rendezés - totális kudarca... a siker garantált!!! Az első felvonásban az Ádámkosztüm című darab főpróbájába tekinthetünk bele, majd a második felvonás azt mutatja be, hogy a már egy hónapja futó előadás közben mi zajlik a képzeletbeli nézők számára láthatatlanul – a díszlet és a függöny mögött. Higgyék el, az igazi komédia itt van... Végül ismét a díszlet „rendes” oldalára kerülünk, de valahogy már más az érzetünk a darabbeli darabról.

Japán gyönyörű, lenyűgöző ország tele mítoszokkal. Az egyetlen olyan ország, amely megtapasztalta az atombomba támadást. Ez a katasztrófa hatalmas szenvedést és szörnyűséget vont maga után, azonban az összetartozás egyre nőtt ezekben a fájdalmas időkben. Vajon változtak azóta a japán emberek vagy ugyanazok maradtak? Japánban és a világ minden táján hiányzik az emberiség, az állat- és növényvilág iránti tisztelet és elfogadás, ám a mindenki felé áradó szeretet az, amely képessé tesz minket a boldogságra.

Góbi Rita előadása

New York. Oscar Madison, a léha, laza, nemtörődöm újságíró befogadja a lakásába barátját, Felixet, aki válófélben, és lelki válságban van. Nagy hibát követ el ezzel. Mert Felix rögtön kötelességének érzi, hogy meghálálja Oscar nemes gesztusát: kötényt köt maga elé, portalanít, rendet rak, takarít, porszívóz, főz, mosogat, törölget, felszolgál és sterilizál. Oscar agglegényi élete felborul. Szép lassan kezdi megelégelni ezt a különös élettársi kapcsolatot…Neil Simon, huszadik század egyik legnagyobb vígjátékírója biztos kézzel vezeti a közönségét a viharos szórakozás felé. A címszerepekben Kautzky Armand és Mészáros István nevetteti a nézőket.

A női barátság és összetartás igazi misztérium…
Főleg a férfiaknak. Hát még, ha a szóban forgó páros egyik tagja válik, és nincs hol meghúzza magát. Milyen jó, hogy van kire főzni, hasznossá tehetjük magunkat, kiélhetjük lakberendezői képességeinket és a barátnőnk, habár egyik képességünkre sem kíváncsi, mégis megtűr. A pedáns és hipochonder nő és az életvidám és rendetlen csaj barátságát tényleg semmi nem tudja megzavarni… vagy mégis? Két spanyol macsó és néhány féltékeny barátnő a legerősebb szövetséget is képes megingatni. 

Páskándi Géza népmesei motívumokból merítő mesejátékának hőse: Csavaró-Csutorás Péter vándor ezermester, aki "harcba száll" a királylány kegyeiért. Nem mindennapi furfanggal legyőzi a vele versengő előkelő hercegeket. A zenés mesejáték végén a nép egyszerű gyermeke elnyeri méltó jutalmát, Gyémántszép Királykisasszony kezét, no meg Garasos Király fele királyságát s vele a királyság fele kincstárát, mert hát a király fölöttébb takarékos uralkodó. Ezt a tulajdonságát, atyai boldogsága sem feledteti el vele.

A Fúrnitúr kőkemény kiképzést biztosít minden ügyfelének, hiszen egy gyerek körül számos teendő akad a gügyögésen kívül: Shurman megtanulja, hogyan kell használni az orrszívó porszívó elnevezésű kínzóeszközt. Hogy miképpen szokás hatást gyakorolni a székrekedéses gyermek lelkére és bélrendszerére. Sőt, még a sajátos szexuális szokásokkal rendelkező apóstípusokra is meg kell szereznie a jogosítványt. Mindezt persze ajánlatos lenne idegrohamok nélkül végigcsinálni, hogy a szerelemből is megmaradjon valami a gyermekvállaló ivaros lények között.

Mi marad a színházból ha a jól bejáratott megszokott normákat leválasztjuk róla? Ha a színpad és a nézőtér összemosódik, a szerző eltűnik, a színész pedig a nagybetűs Közönség helyett a jelenlévő egyénekkel kezd el kommunikálni színházi rendszerekről, manipulációról? Úgy tartják, hogy halálunk pillanatában 21 grammal csökken a testtömegünk, egyes feltételezések szerint ez a 21 gramm a lelkünk súlya. Hogyan lehet a kalsszikus drámák 21 grammját összefoglalni pár perces jelentekben? A Füst, avagy a színház elfoglalása ezeket és ezekhez hasonló kérdéseket jár körül. Műélvezés helyett közös gondolkodást és közös jelenlevést kínál a nézőknek és a játszóknak egyaránt.

Az előadás a Bethlen Gábor Alap (BGA) és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával valósul meg.
Az előadás a Figura Stúdió Színház és a budapesti Artus Kortárs Művészeti Stúdió koprodukciója.

A kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője napjainkban kétségkívül Bereményi Géza.Könyvei, forgatókönyvei mellett számos jelentős drámát is írt a Halmitól egészen az Apacsokig. Cseh Tamással közös lemezei egészen különös korlenyomatok lettek. Maradandó hétköznapi érzésekkel teli történetek, számos drámai fordulattal. Minden lemez egy dráma, egy vagy két szereplős változat. Akár monodrámák is lehetnének egy egyszemélyes előadásban. Most az 1981-es Jóslat kerül bemutatásra, egy kísérlet zene nélkül. Tiszta hamisítatlan Bereményi szöveg, Bereményi városában és egykori színházában mindenképp izgalmas találkozás lehet a Magyar Dráma Napján 2o17-ben is.

Mi lehet a közös egy polgármesterben, egy rendőrben, egy henteslányban, egy sztárriporterben, egy csalóban, egy postáslányban, és egy fodrászban? Természetesen a foci. A játék, amit Felsőlápmezőn igencsak komolyan vesznek, így nem csoda, ha az egész település megzavarodik, amikor az Alsólápmezővel vívott rangadón Messzi Lajos helyi szupersztár rájön, hogy a menyasszonya az edzővel kavar, és meccs közben le is lép vele. Ám a véres tömegverekedés csak a kezdet. Messzi nélkül nincs csapat, de ő bezárkózik és sír; edző nélkül nincs meccs, ellenben kéznél van a rendőr, másodállásban szertáros, aki kihajtja a szuszt is Dajerből, és a finomabb bánásmódhoz szokott játékosokból. Tündi, a postáslány, nagy magányában az elkeseredés medrébe hajszolja magát, ám azt nem is sejti, hogy a községben minden hímnemű egyén egyetlen hívó szavára ugrana. Maca, az edző lelépésével munkanélkülivé vált henteslány gyúró lesz, viszont hiányzik neki az aprítás, és a vér. És mindennek a tetejében megjelenik Kenő Pál, a szövetségi ellenőr, akinek egy negatív kritikája elég lenne ahhoz, hogy megfossza a települést a támogatásoktól. És ne feledkezzünk meg Sztárpiról, a Bulvi Tv riporteréről, aki kezdetben fintorog a „porfészekben”, aztán jó sztorit szimatol, de végül úgy elkábítja Felsőlápmező, és egy hölgy illata, hogy előbb leszáll a magas lóról, majd mennybe megy.
Szereplők:
FUT BALÁZS, polgármester, klubelnök MAGYAR ATTILA
FÜTTYÖS DODÓ, szertáros, mindenes, rendőr, Maca apja BARABÁS KISS ZOLTÁN
KENŐ PÁL, szövetségi ellenőr, csaló HÁDA JÁNOS/PETŐCZ ANDRÁS
SZTÁRPI, bulvárriporter, álruhás futballsztár BARONITS GÁBOR
BÖLLÉR MACA, henteslány, később gyúró FEJES SZANDRA
SZITTYÓ, pályamunkás, közmunkás FECSKE DÁVID
SZIVACS, szenilis pályamunkás, Szittyó apja MAKRAI PÁL
TÜNDI, postáslány, az önérzetes mindenki babája ESZLÁRI JUDIT
DAJER, cserejátékos, fodrász BENE ZOLTÁN
BETLI, a kancsal cserekapus, órás PAPP CSABA