Kategória Rendezés
  • Szellemidézés - Feleki Kamil

    Szellemidézés - Feleki Kamil

    Az élet csak egy tűnő árny, csak egySzegény ripacs, aki egy óra hosszatDúl-fúl, és elnémul… …így Shakespeare, aki azért mégiscsak tudott egyet s mást ebben a témakörben, a színészről – igaz, ezt Macbeth mondja, minden Shakespeare-szörnyetegek egyik legszörnyetegebbike, tehát helyénvaló, ha némi kételkedéssel fogadjuk ezt a színész-meghatározást.Mert azért mégiscsak a színész a legfontosabb ebben az egészben: lehet a szerző lángtollú géniusz, lehet a rendező vaskezű angyal – a közönség elé azonban a színész lép ki, a néző az ő emlékével megy haza; rajta áll – vagy rajta bukik – a darab, az előadás, a színház, a… minden.Pedig csak egy óra hosszat (figyelem, metafora! valójában egy életutat értünk egy óra alatt) dúl-fúl: aztán elnémul, és végül meghajol és tovalibben az örökkévalóság felé. És innentől kezdődnek a színészről szóló emlékek, amelyek, az emlékek szokásához híven, megfakulnak, aztán eltűnnek, elnémulnak maguk is.Az immár sokadik évadába lépő kezdeményezésünk, a Szellemidézés, ennek a folyamatnak igyekszik gátat vetni. Színészek emlékét idézzük fel, akik odafent, vagy odalent, vagy jó, maradjunk annyiban: odaát játszanak már – de mi még láttuk őket, és így vagy úgy, ezért vagy azért, de hiányoznak. Néhányukat ugyan megőrizték a filmek, de azok hamis emlékek, mert megfakulnak. Az igazi emléket az agy meg a szív, főleg ez utóbbi őrzi – a budaörsi Szellemidézés hivatása pedig az, hogy ezeket az emlékeket egy pillanatra, egy, csak egy – de az örökkévalóságig tartó pillanatra felelevenítse.És mindezt a Majorban, ahol más estéken jazzkoncertekre – a Húsznegyven egyesülettel együttműködve -, zenei estekre vagy épp bort, urambocsá sörspecialitásokat kóstolgatni is várják a látogatókat.A Szellemidézések estéin  – minden páratlan hónap harmadik szerdáján – az emlékek mellett kávékülönlegességek és sütemények, pizzák és társaik incselkednek a vendégekkel: jöjjenek csak jöjjenek szellemet idézni!
  • Kakukkfészek

    Kakukkfészek

    Ken Kesey regénye, a Száll a kakukk fészkére 1962-ben jelent meg. Már a következő évben megszületett a színpadi változat, Miloš Forman 1975-ös filmje óta pedig az is ismerni véli, aki nem olvasta, nem látta. A regény és a belőle készült színmű az elmegyógyintézetnek azon az osztályán játszódik, ahol Mildred Ratched főnővér diktál. Az osztály lakói itt húzzák meg magukat, mert nem tudják vagy nem akarják vállalni azokat az összeütközéseket, amelyek a társadalomban való létezéshez elengedhetetlenek, inkább vetik alá magukat Ratched főnővér törvényeinek. Az egyik legrégebbi lakó, Bromden főnök, a félvér indián süketnémának tetteti magát: ha el tudja titkolni, hogy van esze, békén hagyják. Hamarosan új beteg érkezése kelt átmeneti érdeklődést a bentlakókban: Randle Patrick McMurphy, a kisstílű bűnöző is színlel, hiszen különben börtönbe jutna. Azt játssza, hogy bolond. Ő azonban nem rejtőzködő fajta: szeret élni, és szereti, ha élnek körülötte. Szórakozni akar és szórakoztatni. Nem önzetlen grál-lovag, de van benne szeretet és szolidaritás a társai iránt, és megvan benne a felháborodás képessége. Aztán nekimegy a mézbe mártott aljasságnak.
  • Kakukkfészek

    Kakukkfészek

    Ken Kesey regénye, a Száll a kakukk fészkére 1962-ben jelent meg. Már a következő évben megszületett a színpadi változat, Miloš Forman 1975-ös filmje óta pedig az is ismerni véli, aki nem olvasta, nem látta. A regény és a belőle készült színmű az elmegyógyintézetnek azon az osztályán játszódik, ahol Mildred Ratched főnővér diktál. Az osztály lakói itt húzzák meg magukat, mert nem tudják vagy nem akarják vállalni azokat az összeütközéseket, amelyek a társadalomban való létezéshez elengedhetetlenek, inkább vetik alá magukat Ratched főnővér törvényeinek. Az egyik legrégebbi lakó, Bromden főnök, a félvér indián süketnémának tetteti magát: ha el tudja titkolni, hogy van esze, békén hagyják. Hamarosan új beteg érkezése kelt átmeneti érdeklődést a bentlakókban: Randle Patrick McMurphy, a kisstílű bűnöző is színlel, hiszen különben börtönbe jutna. Azt játssza, hogy bolond. Ő azonban nem rejtőzködő fajta: szeret élni, és szereti, ha élnek körülötte. Szórakozni akar és szórakoztatni. Nem önzetlen grál-lovag, de van benne szeretet és szolidaritás a társai iránt, és megvan benne a felháborodás képessége. Aztán nekimegy a mézbe mártott aljasságnak.
  • A pál utcai fiúk

    A pál utcai fiúk

    „A Pál utcai fiúk a legjobban szívemhez nőtt könyvem, 1906-ban írtam folytatásokban egy ifjúsági lap számára. Abban az időben természetesen még nem volt rendezett írói beosztásom, s így a körúti művészkávéház karzatán írtam délutánonként az egyes folytatásokat. Erre a szedő személyesen ügyelt fel, és szinte kitépkedte kezemből az esedékes kéziratlapokat. Szóval ezen a helyen álmodtam vissza a gyerekkoromat, mikor még a Lónyay utca református gimnáziumába jártam, és valóban megvolt a grund a Pál utcában. Bár a regény fantáziám szüleménye, a figurái azonban éltek. A diáktársaim voltak ezek, akik közül kettővel még máig is a legjobb barátságban élek.”
    Molnár FerencMolnár nemzetközileg is elismert regénye számos színpadi és filmes adaptációt ihletett, és minden formájában sikert aratott. A zenés verzió ötlete a 2005-ös A Nagy Könyv című műsor után született. Geszti Péter megkereste Dés Lászlót és Grecsó Krisztiánt. A szöveghez felhasználták Török Sándor átdolgozásának néhány elemét is. Az ősbemutatóra Radnóti Zsuzsa és Horváth Csaba közreműködésével a Vígszínházban került sor 2016-ban Marton László rendezésében, ahol egyébként annak idején Molnár Ferenc háziszerzőként működött. A zenei felvételből nagysikerű CD-t készítettek. A darabot azóta is telt házzal játsszák, valamint több vidéki színház is műsorára tűzte.A klasszikus mű erejét, közvetlenségét növeli a mai nyelvezet, a modern zenei világ. A rockkoncertek, futballrangadók eksztázisához mérhető hangulat olyan érzéseket, fogalmakat tesz átélhetővé, kézzelfoghatóvá, mint összetartozás, árulás, áldozathozatal, győzelem, vereség.Ellenállhatatlanul sodor a történet, a lüktető, fülbemászó zene, a ritmusra fegyelmezetten, egyszerre mozduló, egymásnak feszülő, elszánt fiúk csapata. Óriási a tét, a nézőtér szinte felrobban, és egy pillanatra mindenki olyan komolyan veheti az élet fontos dolgait, mint ahogyan csakis gyermekként tette.A színpadi változat kialakításában részt vett: Marton László és Radnóti Zsuzsa, Török Sándor átdolgozásának néhány elemét felhasználva.
  • Kakukkfészek

    Kakukkfészek

    Ken Kesey regénye, a Száll a kakukk fészkére 1962-ben jelent meg. Már a következő évben megszületett a színpadi változat, Miloš Forman 1975-ös filmje óta pedig az is ismerni véli, aki nem olvasta, nem látta. A regény és a belőle készült színmű az elmegyógyintézetnek azon az osztályán játszódik, ahol Mildred Ratched főnővér diktál. Az osztály lakói itt húzzák meg magukat, mert nem tudják vagy nem akarják vállalni azokat az összeütközéseket, amelyek a társadalomban való létezéshez elengedhetetlenek, inkább vetik alá magukat Ratched főnővér törvényeinek. Az egyik legrégebbi lakó, Bromden főnök, a félvér indián süketnémának tetteti magát: ha el tudja titkolni, hogy van esze, békén hagyják. Hamarosan új beteg érkezése kelt átmeneti érdeklődést a bentlakókban: Randle Patrick McMurphy, a kisstílű bűnöző is színlel, hiszen különben börtönbe jutna. Azt játssza, hogy bolond. Ő azonban nem rejtőzködő fajta: szeret élni, és szereti, ha élnek körülötte. Szórakozni akar és szórakoztatni. Nem önzetlen grál-lovag, de van benne szeretet és szolidaritás a társai iránt, és megvan benne a felháborodás képessége. Aztán nekimegy a mézbe mártott aljasságnak.
  • A pál utcai fiúk

    A pál utcai fiúk

    „A Pál utcai fiúk a legjobban szívemhez nőtt könyvem, 1906-ban írtam folytatásokban egy ifjúsági lap számára. Abban az időben természetesen még nem volt rendezett írói beosztásom, s így a körúti művészkávéház karzatán írtam délutánonként az egyes folytatásokat. Erre a szedő személyesen ügyelt fel, és szinte kitépkedte kezemből az esedékes kéziratlapokat. Szóval ezen a helyen álmodtam vissza a gyerekkoromat, mikor még a Lónyay utca református gimnáziumába jártam, és valóban megvolt a grund a Pál utcában. Bár a regény fantáziám szüleménye, a figurái azonban éltek. A diáktársaim voltak ezek, akik közül kettővel még máig is a legjobb barátságban élek.”
    Molnár FerencMolnár nemzetközileg is elismert regénye számos színpadi és filmes adaptációt ihletett, és minden formájában sikert aratott. A zenés verzió ötlete a 2005-ös A Nagy Könyv című műsor után született. Geszti Péter megkereste Dés Lászlót és Grecsó Krisztiánt. A szöveghez felhasználták Török Sándor átdolgozásának néhány elemét is. Az ősbemutatóra Radnóti Zsuzsa és Horváth Csaba közreműködésével a Vígszínházban került sor 2016-ban Marton László rendezésében, ahol egyébként annak idején Molnár Ferenc háziszerzőként működött. A zenei felvételből nagysikerű CD-t készítettek. A darabot azóta is telt házzal játsszák, valamint több vidéki színház is műsorára tűzte.A klasszikus mű erejét, közvetlenségét növeli a mai nyelvezet, a modern zenei világ. A rockkoncertek, futballrangadók eksztázisához mérhető hangulat olyan érzéseket, fogalmakat tesz átélhetővé, kézzelfoghatóvá, mint összetartozás, árulás, áldozathozatal, győzelem, vereség.Ellenállhatatlanul sodor a történet, a lüktető, fülbemászó zene, a ritmusra fegyelmezetten, egyszerre mozduló, egymásnak feszülő, elszánt fiúk csapata. Óriási a tét, a nézőtér szinte felrobban, és egy pillanatra mindenki olyan komolyan veheti az élet fontos dolgait, mint ahogyan csakis gyermekként tette.A színpadi változat kialakításában részt vett: Marton László és Radnóti Zsuzsa, Török Sándor átdolgozásának néhány elemét felhasználva.
  • A pál utcai fiúk

    A pál utcai fiúk

    „A Pál utcai fiúk a legjobban szívemhez nőtt könyvem, 1906-ban írtam folytatásokban egy ifjúsági lap számára. Abban az időben természetesen még nem volt rendezett írói beosztásom, s így a körúti művészkávéház karzatán írtam délutánonként az egyes folytatásokat. Erre a szedő személyesen ügyelt fel, és szinte kitépkedte kezemből az esedékes kéziratlapokat. Szóval ezen a helyen álmodtam vissza a gyerekkoromat, mikor még a Lónyay utca református gimnáziumába jártam, és valóban megvolt a grund a Pál utcában. Bár a regény fantáziám szüleménye, a figurái azonban éltek. A diáktársaim voltak ezek, akik közül kettővel még máig is a legjobb barátságban élek.”
    Molnár FerencMolnár nemzetközileg is elismert regénye számos színpadi és filmes adaptációt ihletett, és minden formájában sikert aratott. A zenés verzió ötlete a 2005-ös A Nagy Könyv című műsor után született. Geszti Péter megkereste Dés Lászlót és Grecsó Krisztiánt. A szöveghez felhasználták Török Sándor átdolgozásának néhány elemét is. Az ősbemutatóra Radnóti Zsuzsa és Horváth Csaba közreműködésével a Vígszínházban került sor 2016-ban Marton László rendezésében, ahol egyébként annak idején Molnár Ferenc háziszerzőként működött. A zenei felvételből nagysikerű CD-t készítettek. A darabot azóta is telt házzal játsszák, valamint több vidéki színház is műsorára tűzte.A klasszikus mű erejét, közvetlenségét növeli a mai nyelvezet, a modern zenei világ. A rockkoncertek, futballrangadók eksztázisához mérhető hangulat olyan érzéseket, fogalmakat tesz átélhetővé, kézzelfoghatóvá, mint összetartozás, árulás, áldozathozatal, győzelem, vereség.Ellenállhatatlanul sodor a történet, a lüktető, fülbemászó zene, a ritmusra fegyelmezetten, egyszerre mozduló, egymásnak feszülő, elszánt fiúk csapata. Óriási a tét, a nézőtér szinte felrobban, és egy pillanatra mindenki olyan komolyan veheti az élet fontos dolgait, mint ahogyan csakis gyermekként tette.A színpadi változat kialakításában részt vett: Marton László és Radnóti Zsuzsa, Török Sándor átdolgozásának néhány elemét felhasználva.
  • Öröm és boldogság

    Öröm és boldogság

    Színhelyünk Erdély, a tiszta, romlatlan őshaza, ahol turulmadár küküllik az árvalányhajas ágon, góbék és lófők örömére, és egyáltalán, minden olyan tiszta, hogy enni lehetne róla.Székely Csaba, Erdély szülöttje, azt állítja ebben a hol színmű, hol vitairatában, hogy még itt, eme hótiszta virányon is élnek ilyen izék, na, hogy is, szóval ilyen melegek, szivárványos elembétékúk vagy miacsudák, tetszünk tudni, akikkel annyi baj van mostanság, kinyílt a csipájuk nekik, és képtelen ötletekkel, mit ötletekkel? követelésekkel! állnak elő, hogyaszongya ők is csak olyanok, mint mi, normálisak.Ilyenkor valami szép szokott következni: hogy az ő életük is csak ugyanaz a szlalomozás mini-Szküllák és zseb-Kharübdiszek között, és ugyanazzal a fatalista méltósággal igyekeznek végigevickélni rajta, mint mi, normálisak; hogy éppen olyan meghatóan gyengédek, amikor szerelmesek, hogy éppen úgy dobog a kis szívük és sistereg a halhatatlan lelkük nekik is; hogy pont olyan keményen állnak ki – vélt vagy valós – jogaikért, és ugyanúgy adják fel a küzdelmet a túlerő ellen, mint mi, akik normálisak vagyunk, és ezt, hogy normálisak vagyunk, ezt onnét tudjuk, hogy a felsőbbség így határozott meg bennünket. Hát itt, Székely Csaba drámájában nem ez következik. Itt a szerelmet nem a szívdobogás, hanem a fogcsikorgatás zaja festi alá; a jogok se véltek, se valósak, hanem nincsenek; küzdelem helyett pedig rejtőzködéssel és paranoiával vagyunk kénytelenek beérni. Itt normálisnak lenni egyet jelent a bunkósággal és a gyilkos hajlamokkal, a szivárvány pedig a szürke nemhogy ötven, de maximum másfél árnyalatában pompázik. Tükröt tart elénk Székely Csaba, méghozzá görbét: olyan görbét, hogy beléje pillantva, ha akarnánk, ha mernénk, már-már magunkra ismerhetnénk mindahányan, melegek, hidegek, langyos-semmilyenek, eltévedt angyalok és célirányosan masírozó sátánfattyai – egy szóval mi, emberek.Bármit jelentsen is ez a szó.
  • Kakukkfészek

    Kakukkfészek

    Ken Kesey regénye, a Száll a kakukk fészkére 1962-ben jelent meg. Már a következő évben megszületett a színpadi változat, Miloš Forman 1975-ös filmje óta pedig az is ismerni véli, aki nem olvasta, nem látta. A regény és a belőle készült színmű az elmegyógyintézetnek azon az osztályán játszódik, ahol Mildred Ratched főnővér diktál. Az osztály lakói itt húzzák meg magukat, mert nem tudják vagy nem akarják vállalni azokat az összeütközéseket, amelyek a társadalomban való létezéshez elengedhetetlenek, inkább vetik alá magukat Ratched főnővér törvényeinek. Az egyik legrégebbi lakó, Bromden főnök, a félvér indián süketnémának tetteti magát: ha el tudja titkolni, hogy van esze, békén hagyják. Hamarosan új beteg érkezése kelt átmeneti érdeklődést a bentlakókban: Randle Patrick McMurphy, a kisstílű bűnöző is színlel, hiszen különben börtönbe jutna. Azt játssza, hogy bolond. Ő azonban nem rejtőzködő fajta: szeret élni, és szereti, ha élnek körülötte. Szórakozni akar és szórakoztatni. Nem önzetlen grál-lovag, de van benne szeretet és szolidaritás a társai iránt, és megvan benne a felháborodás képessége. Aztán nekimegy a mézbe mártott aljasságnak.
  • A pál utcai fiúk

    A pál utcai fiúk

    „A Pál utcai fiúk a legjobban szívemhez nőtt könyvem, 1906-ban írtam folytatásokban egy ifjúsági lap számára. Abban az időben természetesen még nem volt rendezett írói beosztásom, s így a körúti művészkávéház karzatán írtam délutánonként az egyes folytatásokat. Erre a szedő személyesen ügyelt fel, és szinte kitépkedte kezemből az esedékes kéziratlapokat. Szóval ezen a helyen álmodtam vissza a gyerekkoromat, mikor még a Lónyay utca református gimnáziumába jártam, és valóban megvolt a grund a Pál utcában. Bár a regény fantáziám szüleménye, a figurái azonban éltek. A diáktársaim voltak ezek, akik közül kettővel még máig is a legjobb barátságban élek.”
    Molnár FerencMolnár nemzetközileg is elismert regénye számos színpadi és filmes adaptációt ihletett, és minden formájában sikert aratott. A zenés verzió ötlete a 2005-ös A Nagy Könyv című műsor után született. Geszti Péter megkereste Dés Lászlót és Grecsó Krisztiánt. A szöveghez felhasználták Török Sándor átdolgozásának néhány elemét is. Az ősbemutatóra Radnóti Zsuzsa és Horváth Csaba közreműködésével a Vígszínházban került sor 2016-ban Marton László rendezésében, ahol egyébként annak idején Molnár Ferenc háziszerzőként működött. A zenei felvételből nagysikerű CD-t készítettek. A darabot azóta is telt házzal játsszák, valamint több vidéki színház is műsorára tűzte.A klasszikus mű erejét, közvetlenségét növeli a mai nyelvezet, a modern zenei világ. A rockkoncertek, futballrangadók eksztázisához mérhető hangulat olyan érzéseket, fogalmakat tesz átélhetővé, kézzelfoghatóvá, mint összetartozás, árulás, áldozathozatal, győzelem, vereség.Ellenállhatatlanul sodor a történet, a lüktető, fülbemászó zene, a ritmusra fegyelmezetten, egyszerre mozduló, egymásnak feszülő, elszánt fiúk csapata. Óriási a tét, a nézőtér szinte felrobban, és egy pillanatra mindenki olyan komolyan veheti az élet fontos dolgait, mint ahogyan csakis gyermekként tette.A színpadi változat kialakításában részt vett: Marton László és Radnóti Zsuzsa, Török Sándor átdolgozásának néhány elemét felhasználva.
  • Kakukkfészek

    Kakukkfészek

    Ken Kesey regénye, a Száll a kakukk fészkére 1962-ben jelent meg. Már a következő évben megszületett a színpadi változat, Miloš Forman 1975-ös filmje óta pedig az is ismerni véli, aki nem olvasta, nem látta. A regény és a belőle készült színmű az elmegyógyintézetnek azon az osztályán játszódik, ahol Mildred Ratched főnővér diktál. Az osztály lakói itt húzzák meg magukat, mert nem tudják vagy nem akarják vállalni azokat az összeütközéseket, amelyek a társadalomban való létezéshez elengedhetetlenek, inkább vetik alá magukat Ratched főnővér törvényeinek. Az egyik legrégebbi lakó, Bromden főnök, a félvér indián süketnémának tetteti magát: ha el tudja titkolni, hogy van esze, békén hagyják. Hamarosan új beteg érkezése kelt átmeneti érdeklődést a bentlakókban: Randle Patrick McMurphy, a kisstílű bűnöző is színlel, hiszen különben börtönbe jutna. Azt játssza, hogy bolond. Ő azonban nem rejtőzködő fajta: szeret élni, és szereti, ha élnek körülötte. Szórakozni akar és szórakoztatni. Nem önzetlen grál-lovag, de van benne szeretet és szolidaritás a társai iránt, és megvan benne a felháborodás képessége. Aztán nekimegy a mézbe mártott aljasságnak.
  • Kakukkfészek

    Kakukkfészek

    Ken Kesey regénye, a Száll a kakukk fészkére 1962-ben jelent meg. Már a következő évben megszületett a színpadi változat, Miloš Forman 1975-ös filmje óta pedig az is ismerni véli, aki nem olvasta, nem látta. A regény és a belőle készült színmű az elmegyógyintézetnek azon az osztályán játszódik, ahol Mildred Ratched főnővér diktál. Az osztály lakói itt húzzák meg magukat, mert nem tudják vagy nem akarják vállalni azokat az összeütközéseket, amelyek a társadalomban való létezéshez elengedhetetlenek, inkább vetik alá magukat Ratched főnővér törvényeinek. Az egyik legrégebbi lakó, Bromden főnök, a félvér indián süketnémának tetteti magát: ha el tudja titkolni, hogy van esze, békén hagyják. Hamarosan új beteg érkezése kelt átmeneti érdeklődést a bentlakókban: Randle Patrick McMurphy, a kisstílű bűnöző is színlel, hiszen különben börtönbe jutna. Azt játssza, hogy bolond. Ő azonban nem rejtőzködő fajta: szeret élni, és szereti, ha élnek körülötte. Szórakozni akar és szórakoztatni. Nem önzetlen grál-lovag, de van benne szeretet és szolidaritás a társai iránt, és megvan benne a felháborodás képessége. Aztán nekimegy a mézbe mártott aljasságnak.