Két zseniális énekes, két feledhetetlen hang és egyéniség. Cserháti Zsuzsa és Máté Péter dalai a mai napig élénken élnek a lelkünkben, számos emlék fűz dalaikhoz. Különleges két ember, különleges kapcsolattal. Örökké aktuálisak, mindenkiről, mindenkinek szólnak! Két fiatal előadásában, a lelkükből csendülnek fel az örökérvényű szövegek és dallamok... 

"Ilyesmi, mint a János vitéz, a legnagyobbaknak is csak egyszer sikerül” – írja Szerb Antal Petőfi emblematikus művéről, mellyel 1844-ben, huszonegy évesen berobbant az irodalmi életbe, és országosan egy csapásra ismert lett a szélesebb olvasó közönség köreiben. Az irodalomtörténet a magyar népies irodalom egyik legjelentősebb alkotásaként tartja számon a János vitézt, de műfaját illetően a mai napig megoszlanak a vélemények arról, hogy ezt az elbeszélő költeményt minek tekintsük; egy népmesei motívumokból építkező „műmesének” vagy egy naiv hőséneknek, mely az ókori eposzi hagyományt folytatja: a „magyar Odüsszeiának” – ahogyan Kosztolányi nevezte. A János vitéz a bábszínházak állandó repertoár-darabja. Kacsóh Pongrác belőle készült dalműve a 20. század első éveiben műfajteremtő volt a magyar operett születésekor. Filmes feldolgozásai közül Jankovics Marcell 1973-ban készült rajzfilmje Petőfi nevét újra ismertté tette a nagyvilágban. Ez a mű továbbra is kötelező olvasmány az általános iskolában – ám Petőfi kultuszát az elmúlt negyven év során egyre kevésbé sikerült életben tartanunk – a színházi világban utoljára a Paál István által rendezett Petőfi-rock keltett országos és nemzetközi visszhangot a hetvenes években. Azóta generációk nőttek fel úgy, hogy a hősiesség és a Szerb Antal által emlegetett „magyar népjelleg” egyre inkább csak negatív értelemben volt szóba hozható. Vidnyánszky Attila ezt a rendezését kettős értelemben is beavató színháznak szánja. Egyrészt mert a szereplők zöme kaposvári és budapesti színi növendék, akik számára ez lesz az első jelentős bemutatkozás. Másrészt mert a rendező egyfajta stáció-dramaturgiával közelíti meg a történetet, hogy a főszereplő próbatételes kalandsorát a mai gyermek-néző is a sajátjának, a hőssé válás hiteles példájának tekinthesse.

 „Mi, emberek, csak egyféleképpen tudunk szenvedni és örülni, akár az élet elején, akár a végén tartunk” – írja Örkény István a Macskajáték című tragikomédiája elé. Ha előveszünk egy fiatalkori fényképünket, úgy tűnik az életünk egy önfeledt pillanatban megragadható és bár múlnak az évek, szenvedélyeik és szenvedéseink ugyanolyan elevenen élnek bennünk, mint hajdanán. Örkény így folytatja: „E groteszk történet főhőse özvegy Orbán Béláné, s a darab valójában az ő véget nem érő vitája, szájaskodó, alakoskodó, még a hazugságtól sem visszariadó pörlekedése mindenkivel, aki körülveszi: a lányával, a szomszédnőjével, Paulával s legfőképpen az ő München közelében élő nénjével, Gizával. Körömszakadtáig harcol, hogy zűrzavaros, értelmetlen és reménytelen szerelmét ráerőszakolja a világra. Megvan benne minden, amire az ember képes: egy piaci kofa nagyszájúsága és egy görög tragika fensége. Mit is tehetne mást? Orbánné a természet törvényei ellen harcol, mert semmibe veszi az öregséget, és hadat üzen a halálnak.”A Macskajáték először regényként jelent meg 1965-ben és nagy sikert aratott. Egy rendező, a fiatal Székely Gábor kérésére és inspirációja alapján írta meg Örkény István a levélregény színpadi változatát 1969-ben. Abban az időben a monológokból épített dramaturgiai forma úttörően modern volt, napjainkra már bevett gyakorlat, „posztmodern” forma. Az ősbemutatóra 1971 januárjában Szolnokon került sor és pár hónap múlva Székely Gábor a Vígszínház kérésére a Pesti Színházban is megrendezte Sulyok Mária és Bulla Elma főszereplésével.  A Pesti Színházban több mint egy évtizedig műsoron volt. „Orbánné mindannyiunkat túlél” – nyilatkozta Sulyok Mária. És így is lett.  Még az ősbemutató évében még két magyarországi bemutató mellett Helsinkiben is színre került. Azóta a Macskajátéknak jóval több mint 100 bemutatója volt a világ számos országában. A századik bemutatón 1986-ban már kortárs klasszikusként tűzte műsorra a Játékszín újabb parádés szereposztásban: Psota Irénnel és Tolnay Klárival valamint az Egérke szerepében remekelő Törőcsik Marival. 1974-ben mutatták be a Macskajátékból készült játékfilmet, melyet Makk Károly rendezett.A Macskajáték a Nemzeti Színházban újra kiváló művészek jutalomjátékára teremt alkalmat és reméljük igaza lesz ezúttal is Sulyok Mária jövendölésének: „a Macskajáték talán mást jelent majd, megváltozhat a darab hangvétele, üzenete is, de a siker nem pártol el tőle.” Szász János rendező csak ennyit árult el a saját koncepciójáról: „Ez az előadás a színészeké. Nekem annyi a dolgom, hogy bátorságot, hitet küldjek nekik ehhez a gyönyörű és velőtrázóan kemény utazáshoz.”

 „Mi, emberek, csak egyféleképpen tudunk szenvedni és örülni, akár az élet elején, akár a végén tartunk” – írja Örkény István a Macskajáték című tragikomédiája elé. Ha előveszünk egy fiatalkori fényképünket, úgy tűnik az életünk egy önfeledt pillanatban megragadható és bár múlnak az évek, szenvedélyeik és szenvedéseink ugyanolyan elevenen élnek bennünk, mint hajdanán. Örkény így folytatja: „E groteszk történet főhőse özvegy Orbán Béláné, s a darab valójában az ő véget nem érő vitája, szájaskodó, alakoskodó, még a hazugságtól sem visszariadó pörlekedése mindenkivel, aki körülveszi: a lányával, a szomszédnőjével, Paulával s legfőképpen az ő München közelében élő nénjével, Gizával. Körömszakadtáig harcol, hogy zűrzavaros, értelmetlen és reménytelen szerelmét ráerőszakolja a világra. Megvan benne minden, amire az ember képes: egy piaci kofa nagyszájúsága és egy görög tragika fensége. Mit is tehetne mást? Orbánné a természet törvényei ellen harcol, mert semmibe veszi az öregséget, és hadat üzen a halálnak.”A Macskajáték először regényként jelent meg 1965-ben és nagy sikert aratott. Egy rendező, a fiatal Székely Gábor kérésére és inspirációja alapján írta meg Örkény István a levélregény színpadi változatát 1969-ben. Abban az időben a monológokból épített dramaturgiai forma úttörően modern volt, napjainkra már bevett gyakorlat, „posztmodern” forma. Az ősbemutatóra 1971 januárjában Szolnokon került sor és pár hónap múlva Székely Gábor a Vígszínház kérésére a Pesti Színházban is megrendezte Sulyok Mária és Bulla Elma főszereplésével.  A Pesti Színházban több mint egy évtizedig műsoron volt. „Orbánné mindannyiunkat túlél” – nyilatkozta Sulyok Mária. És így is lett.  Még az ősbemutató évében még két magyarországi bemutató mellett Helsinkiben is színre került. Azóta a Macskajátéknak jóval több mint 100 bemutatója volt a világ számos országában. A századik bemutatón 1986-ban már kortárs klasszikusként tűzte műsorra a Játékszín újabb parádés szereposztásban: Psota Irénnel és Tolnay Klárival valamint az Egérke szerepében remekelő Törőcsik Marival. 1974-ben mutatták be a Macskajátékból készült játékfilmet, melyet Makk Károly rendezett.A Macskajáték a Nemzeti Színházban újra kiváló művészek jutalomjátékára teremt alkalmat és reméljük igaza lesz ezúttal is Sulyok Mária jövendölésének: „a Macskajáték talán mást jelent majd, megváltozhat a darab hangvétele, üzenete is, de a siker nem pártol el tőle.” Szász János rendező csak ennyit árult el a saját koncepciójáról: „Ez az előadás a színészeké. Nekem annyi a dolgom, hogy bátorságot, hitet küldjek nekik ehhez a gyönyörű és velőtrázóan kemény utazáshoz.”

Ray Cooney, a legnagyobb ma élő angol vígjátékszerző, többek között a Páratlan páros 1-2, a Család ellen nincs orvosság, és az 1x3 néha 4 című darabok írójának újabb szenzációs történetét láthatják, a kilencvenes évek egyik legsikeresebb magyar filmje után ezúttal színpadon. A kormánypárti miniszter, Richard Willey és az ellenzéki frakció titkárnője titkos légyottra készülnek egy rendkívül előkelő szállodában. Jogos félelmük, hogy ez a randevú mindkettőjük számára sok kellemetlenséget okozhat, de azt talán legvadabb rémálmaik sem sejtetik, hogy politikai hovatartozásuk a legapróbb bökkenő az eléjük gördülő akadályok sorában. Rögtön a szenvedélyesnek ígérkező este elején egy holttestre bukkannak, ami, valljuk be, az álmoskönyv szerint sem forró csókokat és mohó öleléseket jelent. Richard titkára, George siet a pácban ragadt házasságtörők segítségére, de a későbbiekben felbukkanó élők még több bosszúságot okoznak nekik, mint amire egy hulla megjelenésével számítottak.

1937. Magyarország. Rongylabda hull az égből a színpadra. Pattog a földön, egy tízéves gyermek állítja meg a mozgását. Majd újabb labdák hullanak, és hirtelen tizenegy gyermek áll előttünk. A későbbi, legendás Aranycsapat tagjai, akik ekkor még nem tudják, de meg fogják változtatni Magyarország sporttörténelmét. Közülük is kitűnik két srác: Bozsik és Puskás. Bozsik betöltötte a tizenkettőt, így a Kispesti AC leigazolja őt a kölyökcsapatába. Puskás ezt hallva akcióba lendül és addig könyörög a klub intézőjének, amíg hamis igazolással, Kovács Miklós néven be nem veszik őt is a csapatba. Most már mind a ketten a Kispest játékosai. Elhatározzák, hogy örökre barátok maradnak, bármi történjék is. Kirobban a második világháború, Budapestet bombázzák. A srácok időközben felnőttek, Puskás és Bozsik immár a Kispest nagy csapatának a tagjai. Máris 1945 nyarán járunk, Öcsi levelet kap. Válogatott lesz mindössze tizennyolc évesen. A mérkőzés 12. perce hozza el a fordulópontot: Puskás megszerzi első gólját a válogatottban. 
Ez egyúttal az előadás 12. perce is, és hol vagyunk még az olyan kiemelkedő eseményektől, mint az 1952-es helsinki olimpia, ahol az Aranycsapat összeállt, vagy a Wembley Stadionban lezajlott mérkőzés, az évszázad meccse, azaz a legendás 6:3. Az előadás mindezeket természetesen megmutatja, ugyanúgy, ahogy az 1954-es vébé döntőjét, aminek elvesztése közrejátszhatott két évvel később a forradalom kirobbanásában. A darab végére eljutunk egészen 1960-ig, amikor Puskás immár spanyol mezben négy gól lő Glasgow-ban a BEK-döntőn, és ezzel ma is élő rekordot állít fel.

1937. Magyarország. Rongylabda hull az égből a színpadra. Pattog a földön, egy tízéves gyermek állítja meg a mozgását. Majd újabb labdák hullanak, és hirtelen tizenegy gyermek áll előttünk. A későbbi, legendás Aranycsapat tagjai, akik ekkor még nem tudják, de meg fogják változtatni Magyarország sporttörténelmét. Közülük is kitűnik két srác: Bozsik és Puskás. Bozsik betöltötte a tizenkettőt, így a Kispesti AC leigazolja őt a kölyökcsapatába. Puskás ezt hallva akcióba lendül és addig könyörög a klub intézőjének, amíg hamis igazolással, Kovács Miklós néven be nem veszik őt is a csapatba. Most már mind a ketten a Kispest játékosai. Elhatározzák, hogy örökre barátok maradnak, bármi történjék is. Kirobban a második világháború, Budapestet bombázzák. A srácok időközben felnőttek, Puskás és Bozsik immár a Kispest nagy csapatának a tagjai. Máris 1945 nyarán járunk, Öcsi levelet kap. Válogatott lesz mindössze tizennyolc évesen. A mérkőzés 12. perce hozza el a fordulópontot: Puskás megszerzi első gólját a válogatottban. 
Ez egyúttal az előadás 12. perce is, és hol vagyunk még az olyan kiemelkedő eseményektől, mint az 1952-es helsinki olimpia, ahol az Aranycsapat összeállt, vagy a Wembley Stadionban lezajlott mérkőzés, az évszázad meccse, azaz a legendás 6:3. Az előadás mindezeket természetesen megmutatja, ugyanúgy, ahogy az 1954-es vébé döntőjét, aminek elvesztése közrejátszhatott két évvel később a forradalom kirobbanásában. A darab végére eljutunk egészen 1960-ig, amikor Puskás immár spanyol mezben négy gól lő Glasgow-ban a BEK-döntőn, és ezzel ma is élő rekordot állít fel.

A HÁROM BARADLAY FIÚ, ÖDÖN, RICHÁRD ÉS JENŐ ÉS ÉDESANYJUK FORDULATOS, IZGALMAS ÉS MESESZÉP TÖRTÉNETE AZ 1848/49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VIHARÁBAN. SZERELEM, TÖRTÉNELEM, MUSICAL. A KŐSZÍVŰ, ZSARNOK APA VÉGAKARATÁVAL SZEMBEFORDULÓ FELESÉG ÉS FIAIK LÁTVÁNYOS ÉS REGÉNYES KALANDJAI A MINDENT LEGYŐZŐ TESTVÉRI ÉS ANYAI SZERETETRŐL, A HAZA SZOLGÁLATÁRÓL ÉS A SZERELEM EREJÉRŐL TANÚSKODNAK JÓKAI MÓR REGÉNYÉNEK MUSICAL ADAPTÁCIÓJÁBAN.