A fluxus az dadaista avantgarde egyik utolsó hajtása, képzőművészet, zene, irodalom keveredése akciószínházi elemekkel. a magunk módján mi is ezeket használjuk, kevés akcióval, kevés színházzal, még kevesebb zenével és irodalommal, szinte mellőzve a képzőművészetet, helyette fogat mosunk…

A boldogság után vágyódó nő sorsának egyetemes problémáit fogalmazza meg a kisemberek tragédiáját gogoli groteszkséggel ábrázoló drámai szöveg, a Fodrásznő. A derűbe, a szeretetbe csomagolt fájdalom, amely a rendező, Viktor Rizsakov színházi nyelvének egyik jól felismerhető sajátossága, az emberi vágyak és a rideg valóság között feszülő ellentmondást emeli költői szintű látomássá. Az előadás minden korosztály érzékeny rétegét képes megszólítani, részvétre és életének újragondolására késztetni.

A dogmafilmjeiről ismert dán rendező és forgatókönyvíró Lars von Trier vígjátékából Kovács Krisztina dramaturg készített színpadi adaptációt, az előadást Paczolay Béla rendezi. Az alkotópáros az Ádám almái című produkcióval már bizonyította, hogy jól bánik a jellegzetesen fanyar skandináv humorral.
 A Főfőnök egy szórakoztató abszurd történet a sohasem látott főnökről, aki e-mailben tartja a kapcsolatot beosztottaival, és aki valójában nem létezik. Őt Ravn, a cég valódi főnöke találta ki saját népszerűsége érdekében, hogy a kollégái előtt a kellemetlen döntésekért ne neki kelljen vállalnia a felelősséget. A Főfőnök mindig mindenért elviszi a balhét. Amikor több év után az élet úgy hozza, hogy nem lehet megúszni a Főfőnök személyes megjelenését, Ravn felbérel egy színészt a feladatra. A lavina akkor indul el, amikor a beosztottak véletlenül találkoznak állítólagos főnökükkel. Az előadás mindenképp szórakoztat, de ha hajlandóak vagyunk meglátni magunkat görbe tükrében, talán el is gondolkodtat. 

Finn, a legendás fókavadász, Skócia északi partján él, és úgy gondolja, hogy mindent tud a fókákról. Mindig biztos kézzel találja el a zsákmányt, rettentően büszke vadásztudományára. Ám egy szép napon különös látogató érkezik Finn házába, aki meg sem áll vele a végtelen tenger mélységes mélyéig, a fókák birodalmáig.

Vajon mit érez a híres vadász, ha hirtelen fókaként kell élnie mindennapjait? Milyennek tűnik az ember, ha egy fóka szemével nézzük? Végül is kié a tenger? Bizony ezekre a kérdésekre kell hősünknek választ találnia, ha vissza szeretne térni a szárazföldre. A sok izgalmas, humoros, megindító kaland során Finn egészen más szemmel kezdi nézni a világot…

A Mesebolt Bábszínház új előadása egy skót népmese nyomán készült, de üzenete a mának is szól. Van-e jogunk kizsákmányolni a természetet, vagy jobb vele harmóniában élni? A válasz ott rejtőzik mindnyájunkban. 

A Hagyományok Háza és a Bethlen Téri Színház új koncepcióval folytatja a 2014-ben életre hívott előadás-sorozatot, amely ezúttal a színpadi néptáncművészet egy-egy mai kiemelkedő koreográfiáját és alkotóját állítja fókuszpontba.A művek bemutatása után egy felkért szakértő beszélget az alkotóval, elemzi a műveket, utalva az előzményekre, tánctörténeti párhuzamokra, ihlető forrásokra, természetesen a közönséget is bevonva. A sorozat által reményeink szerint alkalom nyílik megismerni a színpad törvényeit, a színpadi néptáncművészet szerves fejlődését, a törvényszerű hasonlóságokat és különbségeket, a jelen korunk diktálta új kérdéseket és az arra adott aktuális válaszokat.MűsorPisztráng
a Fitos Dezső Társulat előadása“Az élet itt piaczi zajtól mentes,
A fában nyelvet, könyvet a patakban,
A kőben szót, s mindenben jót talál.”
ShakespeareIlyen helyen él a pisztráng, mely legendás erőfeszítéssel, az árral szemben úszva visszatér a tiszta forráshoz, a tradicionális ívó helyre, ahol ő is meglátta a napvilágot.
A természet mindenki számára rejteget gazdag kincstárában gyöngyöket, de kéretlenül nem nyújtja, magunknak kell azokat fáradságos úton felkeresnünk.A Fitos Dezső Társulat hitvallása kezdetektől fogva: a tiszta forráshoz visszatérve kortárs módon interpretálni néphagyományunk egyik legszínesebb és leggazdagabb tárházát, az autentikus néptáncot.Az előadás után Fuchs Lívia beszélget az alkotóval.

#magyarvalóság egy felvonásban „Cégünk a beszélgetést minőségbiztosítási okokból rögzíti.” Mindenki kapott már váratlan telefonívást telemarketingesektől, adósságkezelőktől, biztosítási ügynököktől. Felmerült már Önben Honnan tudják a nevét, a telefonszámát? Miért kérdezi, hogy mikor született, hol él, milyen az anyagi helyzete?Folyóügye mindenkinek van. A darab szerzőjét is éveken keresztül zaklatták ismeretlen cégek. A kínos beszélgetéseket Facebookon tette közzé, majd blogot indított, kortárs írók biztatására pedig úgy döntött: a történetekből színdarabot ír, melyet az RS9 Színház műsorra is tűz 2017. szeptember 29-én.„Nézze, én csak a munkámat végzem” - biztosan rázta már le Önt ezzel a mondattal az unott asszisztens, a kalauz, a pöffeszkedő irodista, de ismeri a bunkó taxist, az arrogáns portást is, és fröcsögött már kisnyugdíjas a buszon Ön mellett.Tudta, hogy egy abszurd drámában él?A Folyóügy egy felvonásban mutatja be azt a kört, melynek mi is részei vagyunk: a zavaró, frusztráló és néha képtelenül vicces szituációkat, melyekkel nap mint nap találkozunk,a mai Magyarországon, ahol egy kis hatalomra hivatkozva bárki kész pokollá tenni a másik életét professzióján belül és kívül, hogy a végén visszatérjünk az alapkérdéshez: mégis miért egymás kárára élünk?

Cyprien Gaudet, az új igazságügyi miniszter egy véletlen folytán kénytelen Tricointe úr, a kerületi bírósági elnök házában éjszakázni, ahol az elnökné szerepét egy kétes erkölcsű színésznő, Gobette vette át, miután a valódi elnökné a fővárosba utazott. Ám Gobette állítólagos férje helyett a miniszternél tölti az éjszakát. Az igazi bonyodalmak Párizsban kezdődnek, ahol senki sem az, akinek látszik. Szerepcserék, véletlenek, minisztériumi érzékiség, sok átöltözéssel.

Schiller: Ármány és szerelem című művének felhasználásával írta Ungár Júlia Schillertől látszólag idegen, szokatlan, fekete-fehér világ. A szereplők sokat beszélnek, és ami főleg zavarba ejtő, hogy az érzelmeikről beszélnek. Bonyolultan fogalmaznak, de azért, mert amit megfogalmaznak, az bonyolult. Szenvedélyt megélni és megformálni tudni, felháborodni és felháborodást kiváltani. Egy ilyen nehéz anyaghoz közel hajolni, és kézzelfoghatóvá tenni.

A  táncelőadás központi témája az igazság, valamint az ember hozzá fűződő viszonya; mivel mindannyian más-más helyzetből figyeljük, alakítjuk az eseményeket, ezért rendszerint nem lehet teljes rálátásunk a valóság vagy igazság teljes egészére. Ezt figyelmen kívül hagyva ugyanakkor rendszeresen levonjuk magunk számára a következtetéseket, melyeket nagy bizonyossággal igyekszünk fenntartani, terjeszteni, és elhitetni másokkal, hogy az a végső konklúzió. Az előadás azon a finom határvonalon játszik, ahol a következtetésekben és a valós helyzetekben különbségek mutatkoznak – feldolgozva ezt mind a néző, mind egy színpadi karakter szemszögéből. 
A darabot négy egyénileg is kiemelkedő művész előadásában láthatják az érdeklődők, melyhez a nemzetközileg is elismert zeneszerző, Domonkos Csilla által megálmodott hangzásvilág társul. Az előadókról: Jantner Emese a Frenák Pál Társulat oszlopos tagjaként vált ismertté a világ számos pontján. Karizmatikus egyénisége, szuggesztív jelenléte a tánc színpadán erős érzelmeket kelt. Vasas Erika jelenleg a Recirquel és a Frenák Pál Társulat művésze, akrobatikus képességekkel bíró tánctudása egyedülálló. Szénási Gergely Zoltán harcművészeti gyökerekből táplálkozik. Háromszoros karate világbajnokként érdeklődése a hip-hop és a break tánc felé fordult. Jelen előadásban mindhárom tudásából merítve ismét megmutatkozik a kortárs táncművészet színpadán. A koreográfus, Feicht Zoltán, a Magyar Nemzeti Balett, a Frenák Pál Társulat, valamit a Cirque du Soleil volt táncművészeként mint alkotó és mint előadó is részt vesz az előadásban.

Vendégfellépők: Verőcei Csattogók, tárnoki Hajtóka Egyesület, diósdi Naprózsafa Hagyományőrző Néptánc Egyesület, Forrás NéptáncegyüttesKözreműködik: Folt Folk Form zenekar

„Mostanában jártomban, keltemben, találkoztam közvetlen közelről a szenzációval – egy puskalövéssel, amely egy igen nagy vidéknek jóformán minden társadalmi rétegét felkavarta. Itt egészen furcsának éreztem azt, hogy valahogy mindenki detektívvé lett...” – nyilatkozta Móricz Zsigmond 1929-ben, a Forró mezők megjelenésekor.

népmese
A kismalac és a farkasok c. népmese nyomán

A Gárdonyi Géza Színház és a Babszem Jankó Gyermekszínház koprodukciója
Színpadra írta: Szőke Andrea
Zord, vadregényes erdő közepén, egy napsütötte tisztáson áll egy ház. Egy malac lakik benne, békés boldogságban, az érintetlen erdő csöndjében, míg arra nem téved két ordas farkas. Az ordas farkasok, mint tudjuk, arról kapták a nevüket, hogy feketés, barnás szőrzetük van, ami mesénkben arra utal, hogy különleges képességekkel rendelkező, rettentő gonosz farkasokról van szó, az élen a vasagyaras falka vezérével, Ordas Bandival! Egyetlen céljuk, hogy megszerezzék a zsákmányt, a kukoricát főzőcskéző Röfikét! Azonban a mi malacunkat nem olyan fából faragták, aki bármilyen jöttment bandának könnyen adná a csülkét!
Így a fortyogó kukoricalevet egészen másra használja fel... 

A színháztörténet egyik leghíresebb, legtréfásabb komédiája! Egy mániásan fösvény apa és szerelmes fiatalok kibékíthetetlennek tűnő csatározása – most bravúros szereposztásban a Pesti Magyar Színházban.
Ilyen még nem volt: apa, fia és lánya együtt, egy színpadon ebben a klasszikus remekműben!Harpagon a világ legzsugoribb embere. Egész élete a kuporgatásssal telik, holott nagy vagyonnal rendelkezik. De ez talán még nem is volna végzetes baj, csakhogy a fösvény öreg immár a fiatalok szerelmi életébe is beleszól. Ugyanis Valér, az inasa és Eliz, a lánya titokban szerelmesek – akárcsak Cléante, Harpagon fia és a szép Marianna. Egy nap Harpagon közli, hogy feleségül akarja venni Mariannát, s Elizt is ki akarja házasítani, mégpedig Anzelm úrral. Természetesen a fiatalok próbálnak ellenkezni, de mindhiába; Harpagon hajthatatlan. Cléante ezért inkább kölcsönt vesz fel, hogy titokban elvehesse Mariannát. A kölcsönt ráadásul az apjától kívánja fölvenni, amire Harpagon rá is jön, és éktelen patáliát csap. Sőt, ravaszul addig-addig csűri-csavarja a szavakat, hogy Cléanté véletlenül elkotyogja házasodási szándékát, mire az apja kitagadja, és immár hatalma teljes tudatában veheti el Mariannát. Csakhogy közben az egyik szolgának sikerül felkutatni Harpagon pénzes ládáját, aki magán kívül van a dühtől, és Valért kezdi el vádolni, mert őt hiszi a tolvajnak. Valér viszont félreérti a helyzetet, és bevallja, hogy szereti Elizt. Ekkor toppan be Anzelm úr, akiről kiderül, hogy ő maga Valér apja, vagyis a fiú nemhogy nem szolga, hanem nagyon is vagyonos ember. Mivel ilyeténképpen nem kell a hozománytól tartania, Harpagon engedélyezi Cléante és Marianna, valamint Valér és Eliz házasságát, ő pedig visszatérhet imádott pénzes ládikójához.