a Zadam Társulat előadása - Sławomir Mrożek azonos című novellája nyomán

Zenés mesejáték kisiskolásoknak, óvodásoknak - a Hókirálynő Meseszínpad előadásaAndrás törzsőrmester a rend szakavatott őre, rendezgeti tábláit, hogy indulhasson a reggeli forgalom. Erzsi néni az utca tisztaságáért felelős személy, dohog a sok szétdobált szemét miatt. Mostanában reggelre a játszótér környékén mindig zűrzavar támad. Valaki szétdobálja a szemetet - és még az útjelző táblákat sem kíméli. Pedig az ilyen viselkedés komoly balesetveszélyt okozhat. Megérkezik Vilcsi, a villamos, és Gyuszi, az autóbusz, a közlekedés két fontos személyisége. Ámde, nem haladhatnak tovább, mert valaki elrontotta a jelzőlámpákat, amelyek ezért össze-vissza működnek. Nem tudnak megegyezni, hogy ki induljon el elsőként. Mire a rend őre megérkezik a helyszínre, megtörténik a baj: ugyanis Kerék Tercsi, a kis gyermekkerékpár figyelmetlenül rohan a kereszteződésbe, és baleset éri. Vajon ki lehet a bűnös? Majd eldönti a bíróság!

I. L. Caragiale csaknem 140 éves vígjátékának humora máig friss, a XIX. századi Bukarest lecsúszott közegének nyelvi és kulturális sokféleségéből építkező dráma Székely Csaba vérbő komikusi vénával fordított változatában került nemrég bemutatásra a Figuránál.Az emberi butaság leleplezése zseniális komédiát képes szülni. Kiből mennyire lehet tréfát űzni? Mire képesek a körmönfont szerelmes nők? Ki számít jó hazafinak? Kit és hogyan minősít az, ha valakiért a politikai hovatartozása miatt rajonganak?A Zűrzavaros éccaka című vígjáték egy olyan éjszaka bonyodalmait meséli el, melyben a titkos és tiltott szerelmeké a főszerep. Szinte mindenki egyszerre cseppen a káosz közepébe, hiszen, ha egy házon belül adott a szerelmi háromszög, az ravasz játszmákat követel. Ráadásul élet-halál kérdésévé, majd a megoldás kulcsává válik egy elrontott házszám is. Az egész éjszakát összegubancoló cselszövések eredménye pedig: elégedettség, boldogság és a tény, hogy egy felszarvazott rendőrférj pont a tudatlansága miatt válik szerethetővé. A nagy kibékülés örömében pedig egy új politikai csillag is születni látszik: egy lelkes, eszmékkel teli ifjú elöljáró tudhatja csak igazán, mit is akar a nép. Ezt gondolják a történet szereplői. De eközben a történések vajon mennyire szülnek bennünk ironikus gondolatokat? Talán össze nem illő kérdések ezek, de ez az igazán zűrzavaros éjszaka végén mindent megmagyaráznak a kellően csattanós válaszok.

A matekérettségin Anna segít puskázni Tamásnak. Hogy miért? Mert tetszik neki… Aznap házibuli van Déneséknél, ahova Tamás meghívja Annát. Hogy miért? Mert tetszik neki… A meghívó egy papír, amit nem lehet összegyűrni. Hogy miért? Mert el kell szívni… Ez az igazi belépő… A buli felejthetetlen, vagy mégis jobb lenne inkább elfelejteni az egészet?A Kövér Béla Bábszínház első tantermi projektje egy aktuális problémát dolgozz fel a “HER – BÁL Meghívó” című fórumszínházi előadásában. A tantermi körülmények közt játszódó előadás alaphelyzete egy a közelmúltban megtörtént valós eset és számtalan más hasonló, sajtóanyagból rekonstruálható hír alapján készült. Az összes megtörtént eseménynek azonos az idővonala – történetszála, melyeknek szakaszai, matematikai pontossággal lepontozhatóak/ kijelölhetőek.A kíváncsiság mindannyiunkban ott rejlik, de képesek vagyunk -e reálisan megítélni a szituációkat, és felmérni, mi a helyes? Tudunk-e jól dönteni, ha a többieknek akarunk megfelelni? Ha nem akarunk kimaradni semmiből? Ha élni szeretnénk? Úgy igazán…Tudunk-e jól dönteni, ha az érzelmek átveszik az irányítást? Ha a megszégyenüléstől való félelem, a bizonyítási vágy következtében nehezen mondunk nemet, kiváltképp, ha a legjobb barát vagy egy kezdődő szerelem a felbujtó. És, hogy mire bújtathat fel? Például drogok kipróbálására.Számolunk -e a következményekkel?Hogyan döntünk egy olyan helyzetben, ahol hajt a kíváncsiság, hatnak a többiek ránk, nem akarunk kilógni, nem akarunk kitűnni, nem akarunk semmit, csak hogy hagyjanak békén, zavartak vagyunk, azt se tudjuk mit is akarunk, befolyásolhatók vagyunk?Csak azt tudjuk, nem a szüleink vagyunk…Az általunk felvázolt történet nagyon is mai, valós problémákról árulkodik, amiről muszáj sokat beszélni.Az előadásban és utána – egy foglalkozás keretei közt – színházi és szociális munkás szakemberek segítségével a nézőkkel együtt keressük a válaszokat.De van-e jó megoldás, lehet-e jól dönteni? Nézzük meg, vitassuk meg!

A Fabulatórium playback színház előadásaA nézők magukkal hozott és elmesélt hangulatait, érzéseit és történeteit mutatjuk meg a playback improvizáció módszereivel.

a Fabulatorium Playback Színház előadásaKilátástalannak tűnő tanulmányok. Köddé váló zsebpénz. Pia, drog, cigi.
Elkeseredett vagy gyanútlan vagy? Merre keresendő a segítség és hol rontottad el?

-színpadi etűd Jónás Tamás verseire-a DESzínház – Alkalmi Társulat előadása
Impresszionisztikus tisztelgés Jónás Tamás cigány költő művészete előtt. Egy „ének a hideg tűzhöz” az önértékelés lélekromboló dilemmáiról, a tökéletességre vágyás belső késztetéséről és lehetetlenségéről, az emberi létben rejlő kegyetlenségről és fájdalomról. Ugyanakkor egy játékos derűkeresés is, hiszen „aki nem táncol, az pórul járhat”.
A DESzínház a Roma Sajtóközpont felkérésre ezzel a rövid színpadi etűddel járult hozzá a 2016-os Roma Nap debreceni programjához.

 Két zseniális énekes, két feledhetetlen hang és egyéniség. Cserháti Zsuzsa és Máté Péter dalai a mai napig élénken élnek a lelkünkben, számos emlék fűz dalaikhoz. Különleges két ember, különleges kapcsolattal. Örökké aktuálisak, mindenkiről, mindenkinek szólnak! Két fiatal előadásában, a lelkükből csendülnek fel az örökérvényű szövegek és dallamok... 

Radnóti Miklós élete, tisztasága, elképesztő látása, vizualitása megragadó. Szívének dobbanása, szerelmének varázslatos megélése minden színész számára kihívás, verseinek áradó képei, szavai csak arra várnak, hogy újra meg újra halljuk, lássuk, érezzük őket. A magyar költészet egyik legnagyobb alakja. Sorsa, szenvedése, kiszolgáltatottsága, váteszi látásmódja, saját sorsának pontos előérzete révén figyelmeztető jelként magasodik elénk. Testvérünk, barátunk, társunk a magyar történelem sodró, mai hullámzásában is.

Beszélgetés és közös versolvasás Mészáros Ferenc költővel.

„A szenvedés természetes. A szenvedés élet. A szenvedés gazdagság… – írta Szép Ernő. –Tudod, mit szerettem volna most is? Nem írni mint író, nem költeni mint költő, csak szólani egy szót mint ember.”– Szép Ernő feltámad. Ebből az abszurd helyzetből indulunk. Az élet nagy témáit érintjük, az időben ugrálva haladunk a fiatalkori eszméléstől: szerelem, család, magány, egzisztenciális gyötrődés, háború és a halál témája, ami kezdettől fogva foglalkoztatja – sorolja Horváth Lajos Ottó, aki nem Szép Ernőt alakítja, mert mint mondja: – A rögbi játékosra emlékeztető külsőmmel nem volna szerencsés Szép Ernőt játszanom. Én vagyok az, aki áteresztve magán az írások életélményeit, a szerző nevében beszél.Nem a sanzonos, kabarédalos Szép Ernőt idézzük meg, hanem a vívódó alakot. Vitatkozik bennem két színész – fakad ki önmagára –, mind a kettőt unom, az egyik a világot vádolja, a másik saját magát… Az életét az irodalomnak rendelte alá, és eközben elgyávult attól, hogy élje a közönséges emberek életét. Mindehhez persze egy jó adag önzés is párosult. Művész volt, öntörvényű. Ugyanakkor szerény, visszahúzódó, senkit megbántani nem akaró.

Horváth Lajos Ottó önálló estje