1566. szeptember 7. Véget ér Szigetvár ostroma. Mindössze három várvédő marad életben. Köztük Cserenkó, aki később megírta a szigetvári ostrom hiteles történetét. 1566. szeptember 7. Véget ér Szigetvár ostroma. Mindössze három várvédő marad életben. Köztük Cserenkó, aki később megírta a szigetvári ostrom hiteles történetét. Bár néhány dologról, úgy tűnik, inkább hallgatott. Például arról, mi lett azokkal az asszonyokkal, akiket Zrínyi Miklós már nem tudott csáktornyai birtokára menekíteni, s akik mégsem kerültek az ellenség kezébe...? ...vagy miért változtatott a szultán eredeti szándékán, s fordította Eger felé nyomuló haderejét Szigetvárnak...? ...vagy miért állt egy török janicsár, Lahib a biztos győztesek oldaláról a halálba induló magyarok mellé...? Elindul egy nyomázás. A török nagyvezír, Mehmed, s tőle függetlenül az osztrák fővezér, Salm, megpróbálja kideríteni, hogy Zrínyi hősi helytállásának mi lehetett a mozgatórugója. Az ostrom ideje alatt játszódó cselekmény egymás mellé rakott momentumai végül felvetik a kérdést: lehet, hogy a világtörténelem egyik legnagyszabásúbb politikai gyilkosságának vagyunk tanúi? 2009-ben, Szigetváron, hagyományteremtő célzattal mutatták be a Zrínyi 1566 című musicalt, melyet a kirohanás napjához, szeptember 7–éhez legközelebb eső hétvégén azóta is, minden évben műsorra tűznek. A szigeti várban létrejött szabadtéri produkció sikerességét talán legjobban példázza, hogy a bama.hu 2009 év végén indított szavazásán az év legkiemelkedőbb kulturális eseményének választották a nézők. Most először kerül a közönség elé kőszínházban, s reméljük, ugyanolyan nézői tetszéssel, mint amilyen töretlen sikerrel játsszák az eredeti helyszínen, Szigetváron, immár kilencedik éve.

A monodráma hitelesen mutatja be Zrínyi Ilona sokarcú, izgalmas alakján, drámai sorsán keresztül a magyar történelem egyik legbonyolultabb s egyben legvitatottabb korszakát. Zrínyi Ilona Thököly Imréhez és fiához, Rákóczi Ferenchez fűződő viszonya alkotja a darab fő gerincét. Mint nő, mint anya, s egyben a hazaszeretet példátlan emblematikus személyisége jelenik meg az előadásban, s teszi hitelessé a konfliktusok közötti emberi nagyságát.A darab lényegében felöleli Zrínyi Ilona felnőtt életének minden fontos korszakát. Ily módon egy időutazásnak lehetünk tanúi.Az első jelenetben hajón vagyunk, Zrínyi Ilona kíséretével és Thökölyvel száműzetésének utolsó és legtávolabbi állomása, Kis-Ázsia  felé halad.Egyedül van a fedélzeten, s az éjszaka csendjében megidézi életének állomásait. A darab során vissza-visszatérünk a hajóra, s ez a színhely a keretjátéka az előadásnak.Alakján keresztül képet kapunk a XVII. századi Magyarország politikai állapotáról, katonai eseményeiről, a kuruc korszak kezdeteiről. Emlékeiben megidézi apját, Zrínyi Pétert, akit hős katonaként az osztrák császár perbe fogott, és árulás koholt vádjával kivégeztetett.Látjuk esküvőjén Munkács várában, s a Thököly iránti szenvedély ellentmondásos  stációiban.Thököly Imre kezdeti katonai sikerei, mint a felvidéki, partiumi várak elfoglalása, meghódolása boldogsággal tölti el, s a csatákba is követi élete szerelmét. Később a zuhanás idején, Thököly török elfogatásakor már Munkács várát védi, mint „Európa legbátrabb” asszonya.A korabeli krónikák rajongással beszélnek róla, s ő volt az a személy, aki nő létére is utolsó pillanatig védte a rá bízott várat, noha a reménytelenség nyilvánvaló volt a túlerővel szemben, de ő ilyen módon akart hazájának becsületet szerezni.A vár kénytelen feladása után Bécsbe kerül gyermekeivel, ahol a megállapodás ellenére elszakítják tőle Ferenc fiát. Az osztrák árulás másodszor is kettétöri életét. 4 évi tartózkodás után Thököly kiváltja két elfogott osztrák generálissal, s engedélyezik, hogy kövesse urát török birodalmi helyekre.Így él majd Bulgáriában, Konstantinápolyban, s végül Nikodémiában, ahova a hajó viszi.A darab tömören ragadja meg életének fontos pontjait, s ezekből fonja meg egy rendkívüli személyiség portréját a dráma lehetőségeit kihasználva.Zrínyi Ilona példás alakja nem merülhet a feledés homályába, reményeink szerint az előadás mind a felnőtt közönségnek, mind az ifjúságnak katartikus élményt ad majd.

10 órától sötétedésig a romantikus Zárdakertben: egy igazi családi nap neves vándor bábosokkal és népijáték-mesterekkel.A mese, a szabad játék és az alkotás örömének ünnepe 22-én 10 órától sötétedésig a romantikus Zárdakertben: egy igazi családi nap neves vándor bábosokkal és népijáték-mesterekkel. A MárkusZínház, Fabók Mancsi Bábszínháza, a felvidéki Csavar Színház, a Mikropódium és a Kereplő Színház varázsolja el a gyerekeket, kamaszokat és felnőtteket mesével, humorral. Az előadások mellett betyárpróbák, babusgató, illatjáték, kézműves játszó és táncház várja a nagyérdeműt. Sőt még egy igazi régi fotó is készülhet a családról.

(nem eszem, nem élek, nem szeretek) Három nő a fogyókúra-szanatóriumban. A szerkesztőnő,a képviselőnő, a pénztárosnő és egy negyedik, aki ostorozzaőket. És valaki, aki mindhármukban ott van. Vidám, vagykönnyfakasztó történet? Nézopont kérdése…15 éven felüli nézőknek ajánlott

Karácsonyi zenés mesejáték kisebb és nagyobb gyerekeknek, szüleiknek és nagyszüleiknek.Réges régen, kétezer éve már, hogy Betlehemben két szegénylegény úgy döntött: inkább zsiványnak áll. Mindenkitől megpróbálnak elcsenni valamit… de valahogy mégsem sikerül meggazdagodniuk. Pedig nem csak szegény pásztorokkal, kereskedőkkel, utazókkal, de három királlyal is találkoznak. Sok-sok kaland után eljutnak a szent családhoz, meglátják a kis Jézust és megértik: a gazdagság a szívünkben van, nem a kincsesládánkban.

 Hosszúformátumú improvizáció, két szereplőre:
Zsófi és Marci! Csak a nevük állandó:
minden más estéről estére, percről percre változik. A helyzetük, viszonyuk -ha egyáltalán van- egymáshoz , a világhoz, ismerőseikhez, barátaikhoz, a környezetükhöz.

Valós idejű improvizáció 60 percben. Hogy ez mit is jelent, kiderül az előadás elején. Egy biztos, hogy minden szó, gesztus, helyzet, érzelem, történet ott és akkor születik meg a színpadon. Semmit nem találunk ki előre, semmit nem beszélünk meg előre, egyszerűen egy addig ismeretlen Zsófi és Marci bőrébe bújunk és az improvizációs technika segítségével, színházi jelleggel elmeséljük az Ő aznapi történetüket. Célunk, hogy elgondolkodtassunk, tükröt tartsunk, mosolyt vagy épp könnyet
fakasszunk.

Egy nő és egy férfi története
Pillanatművészet egy nőre és egy férfira, Takács Noémi – Noémo – zenei kíséretével. Semmit nem találunk ki és semmit nem írunk meg előre. Minden ott és akkor születik meg a színpadon a néző előtt.
Azon vagyunk, hogy emberi történeteket meséljünk el, hétköznapi dolgokat, melyeknek megpróbáljuk az esszenciáját 

zenés vígjáték - a Soproni Petőfi Színház és a Komáromi Jókai Színház koprodukciójaZsugori uram, telhetetlen, fösvény ember. A háta mögött mindenki kikacagja a haszonvágyát, ugyanakkor mégis mindenki függ tőle. A gyerekei, a szolgái, a jövendőbelije egyaránt Zsugori vesztét és ugyanakkor pénzét kívánja. Csakhogy ezáltal maguk is hasonlóvá válnak a vén uzsoráshoz. A felismerés, hogy a pénz mozgatja a világot nem újkeletű, de ki tudunk-e, ki merünk-e lépni a Pénz Bálvány által vezényelt koreográfiából? A Zsugori című zenés komédiában új életre támad Molière darabja, A fösvény. A szerző, Simai Kristóf a saját korába és szülővárosába, Komáromba helyezi át az eredeti történetet, mely tehát a Rákóczi szabadságharcot követő időkben játszódik, - a szerzői megjelölés szerint a „kuruc háború után”. Ez a körülmény a zsugoriságnak, a kincsek rejtegetésének különleges feltételeket szab. Tehát korántsem műfordításról van szó ebben az esetben, hanem a kor divatja szerinti átdolgozásról, melyet „magyarításnak” nevez az irodalomtudomány. Helyszín, nyelv, jellemek, történeti háttér: mindez megújult színekben tűnik elénk. Olyan benyomásunk támadhat, mintha egy XVIII. századi, fergeteges és vaskos magyar bohózat bontakozna ki előttünk. Ezt az érzést erősítik a dalbetétek, melyek szövegét és dallamait Simai kortársától, Pálóczi Horváth Ádámtól kölcsönöztük. A szöveget Katona Imre, a dalokat Szarka Gyula dolgozta át, figyelembe véve az eleven színház követelményeit, és jó mulatságot kínálva a közönségnek. A darab rendezője Béres László, aki korábban Az elveszett levél című Caragiale-vígjáték emlékezetes előadását állította színpadra Sopronban.

A Zsuzsi kisasszony egyszerű, szép, emberi történet.
Egy magyar kisvárosban játszódik, a világhírű zeneszerző csodálatosan szép dallamaival. Zenekritikusok arra célozgattak a Zsuzsi kisasszony bemutatója után, hogy “mintha Kálmán a világot bejárt műveiből merített volna…” A Zsuzsi kisasszony előtt csak egyetlen Kálmán-operett futott be világsikert, a Tatárjárás, a többi mind a postamester-lány színpadra lépése után született… Kálmán Imre a Zsuzsi kisasszonyt tartotta a legkedvesebb művének.

interaktív zenés gyerekelőadás, nagyobb óvodásoknak és kisebb iskolásoknakA színházban éppen a Hamupipőkére készülnek a színészek, Zsuzsika művésznő és Flórián művész úr. Amikor a gyerekek megérkeznek, beleshetnek a próbába, egy különleges világba, a színház varázslatába. Zsuzsika a gyerekek segítségével megtanulja, hogy csak akkor sikerülhet az előadás, és csak akkor történhet meg a csoda, ha megtanuljuk tisztelni a másikat, ha számíthatunk egymásra és ha megtanulunk együtt játszani.