A pokolba zárva három ember keresi élete értelmét, tárja fel bűneit és ébred rá arra, hogy egy időtlen körforgásban ők maguk egymás büntetései.
Na ez nem komédia!

Szepes Mária A változatlanság hullámhossza című regénye alapjánVajon van-e hatásunk mások életére? Hatalmunkban áll-e mások életét megváltoztatni? És a sajátunkon van-e elég bátorságunk a kényszerű szembesülés után változtatni? Egyáltalán vezet ez bárhova, vagy minden csak törvényszerűen ismétli magát, miután körbeért?Többek között ezeket a kérdéseket feszegeti az előadás a néptánc és a flamenco szenvedélyes őselmeit alapul véve.

A mai kisgyermekek mindennapjaiban egyszerre megférnek a hagyományos gyermekdalok és játékok, a számítógépes nyelvezet, régi mesék és új történetek, csuhébaba és kindertojás, a körülöttük lévő világ modern elemei. Ezt az új összhangot keresi az előadás mai költők gyermekszemüveggel írt verseivel, ritmusjátékokkal, zenével és tánccal. Változnak az idők, a gyerekek, változnak a versek, mégis képesek az így felnövő ifjúság látásmódját még színesebbé tenni.

Egy svájci falucska kolostorának régi lakójához, a titokzatos, meggyötört de megtörhetetlen asszonyhoz látogató érkezik: egy fiatal rebellis lány. A Habsburg dinasztiáról írja szakdolgozatát, és azért jött ebbe az eldugott faluba, mert itt él a leghitelesebb ember, akitől mindent megtudhat: Zita asszony, az utolsó magyar királyné. Aki egyébként a nagyanyja…
Múlt és jelen, hagyomány és változás, két – szinte végletekig eltérő – világnézet ütközik meg, hogy végül valami egészen különös kapcsolat szülessen a két nő között.
Jöjjenek velünk egy elképesztően izgalmas, időn és tereken átívelő utazásra.
Nem tart sokáig. Mindössze száz év – hetvenhét percben.

Romeo és Júlia a vasfüggöny két oldalán: egy beteljesületlen, tragikus szerelem groteszk története két felvonásban a Szovjetunió nyugati határán a II. világháború végén és a birodalom fennállásának utolsó nagy telén; majd felbomlása után, midőn Kelet vasfüggönyéből Nyugat aranyfüggönye lesz.A Szovjetunió nyugati vasfüggönyének tövében járunk: a szovjet – csehszlovák, majd ugyanitt, de már ukrán–szlovák határon, a világhírre jutott kettézárt falu színpadi országhatárán. Szereplői: a rokonság az ikerfaluból, a távol-északi fölszabadult fogolytáborból és Amerikából, valamint szovjet határőrök és hivatalosságok...Az elhunyt szovjet állampolgárságú magyart, Zoltán Zoltánovics Zoltán kiváló borjúgondozót végakaratának megfelelően családja a határ túloldalán, Csehszlovákiában lévő temetőben, néhai menyasszonya, Kapusi Júlia mellé szeretné eltemetni, aki abba pusztult bele, hogy vőlegényét a gulágra vitték. A temetési menet számára nem nyílik meg sem a vasfüggöny, sem a hivatalos határátkelő. A halottat a határvédelmi szervek letartóztatják (!), s a helyőrség udvarán temetik el. A rendszerváltáskor innen hantolja ki a család, hogy menyasszonya mellett újratemesse, ami ezúttal sem sikerül… Hogy hogyan nem és miért nem, azt mutatja meg a fekete humorban bővelkedő, az elmulasztott lehetőségekre is rámutató groteszk játék.

…egy angol író Krétára tart, hogy örökségül kapott birtokát rendbe tegye, és helyi munkások segítségével lignitet kezdjen bányászni. Utazása előtt megismerkedik Zorbával, az idősödő, de ereje teljében lévő, jókedvű munkásemberrel, akit rövid idő alatt megkedvel, és megkéri, tartson vele Krétára. A két férfi között különös barátság szövődik. A könyveibe temetkező író ugyanis felnéz arra a tapasztalatokból szerzett bölcsességre, melyet az öreg vájár hosszú évek és számos utazás során szedett össze. Ugyanakkor Zorbász sem rest kihasználni az alkalmat: lelkesedéssel beszél múltjáról, nőkről, családról, mulatozásokról, harcokról, melyek olyan távoliak, és mégis annyira megkérdőjelezhetetlenek az eddig burokban élő író számára, hogy nem győz ámuldozni az öreg szavain.Zorbász nőimádatának, őrültséggel határos cselekedeteinek, és vad, már-már hedonista tivornyáinak mozgatórugói éppúgy feltárulnak, mint az író végletes introvertáltságának és határozatlanságának magyarázatai. A tényleges cselekmények is átitatódnak ezekkel a filozofálgató, végső soron a nagybetűs életről szóló felhangokkal. Végeredményben tehát sokkal inkább nevezhető a Zorbász, a görög egy sajátos filozófiai esszégyűjteménynek, mint kalandos történetű regénynek. Zorba próbálja megtanítani az írónak és mindannyiunknak, hogyan lehet maximálisan kihasználni és feltétel nélkül szeretni ezt a kis időt, amit a földi létre kárhoztatva kell eltöltenie minden embernek…

 A második világháború után járunk, a helyszín Kréta, ahol Niko, az angol író megismerkedik Alexisz Zorbával, az életművész ex-vájárral. Közös kalandjaik során az író megtanulja, hogy mi is az a pozitív gondolkodás: mit jelent, hogy mindig az élet napos oldalát kell nézni.
Bármibe is kezd Zorba, mindent intenzíven és teljes odaadással csinál, az írónak mégsem hoz szerencsét. Először az örökségbe kapott bánya omlik be, azután Zorbának hatalmas ötlete támad, amihez csak az író összes megtakarított pénzére lesz szükségük, ám eközben mindkettőjükre rátalál a szerelem, a Sors pedig kiismerhetetlenül keverni kezdi a kártyákat...

A világhírű musical, a címszerepben Katkó Ferenccel, az író szerepében Czitor Attilával, Radó Denise rendezésében most Békéscsabán látható. 

1566. szeptember 7. Véget ér Szigetvár ostroma. Mindössze három várvédő marad életben. Köztük Cserénké, aki később megírta a szigetvári ostrom hiteles történetét. Bár néhány dologról úgy tűnik, inkább hallgatott. Például arról, mi lett azokkal az asszonyokkal, akiket Zrínyi Miklós már nem tudott Csáktornyái birtokára menekíteni, s akik mégsem kerültek az ellenség kezébe...? ...vagy miért változtatott a szultán eredeti szándékán, s fordította Eger felé nyomuló haderejét Szigetvárnak...? ...vagy miért állt egy török janicsár, Lahib a biztos győztesek oldaláról a halálba induló magyarok mellé...? Elindul egy nyomozás. A török nagyvezír, Mehmed, s tőle függetlenül az osztrák fővezér, Salm, megpróbálja kideríteni, Zrínyi hősi helytállásának mi lehetett a mozgatórugója? Az ostrom ideje alatt játszódó cselekmény egymás mellé rakott momentumai végül felvetik a kérdést: lehet, hogy a világtörténelem legnagyobb politikai gyilkosságának vagyunk tanúi? 2009-ben Szigetváron hagyományteremtő célzattal mutattuk be a Zrínyi 1566 című musicalt, melyet azóta is, a kirohanás napjához, szeptember 7-éhez leg­közelebb eső hétvégéjén műsorra tűzünk immár tizenegyedik éve. A szigeti várban létrejött szabadtéri produkció eredményét talán legjobban példázza, hogy egy, a 2009. évvégén indított szavazáson az év legkiemelkedőbb kulturális eseményének választották a nézők.Zalaegerszegen a darab kőszínházi változatát láthatja a közönség, a cím­szerepben Sasvári Sándorral.