Egymástól teljesen különálló szakmai pályát befutott öregrókák mérik össze erejüket a színpadon. Versengés, bizonyítás az élet minden területéről behozott bizonyítékokkal. Ki ért el nagyobb sikereket, ki lett a legjobb előadó, kiből lett a legelismertebb alkotó, ki kapta a legtöbb szakmai elismerést, kinek sikeres a magánélete, ki lett a leggazdagabb, ki a legcsóróbb, kinek adódik össze a legtöbb érték az életében? Lehet-e ezt egyáltalán mérni, ha lehet, milyen értékrendszer mentén értékelünk életpályákat, kell-e mérni egyáltalán? Hogyan lehet összehangolni a külső és a belső mérleget? Van-e értéktelen, értékes és még értékesebb művész?

David Walliams kortárs angol író kiskamaszoknak szóló regényeiben olyan társadalmi-emberi kérdéseket, problémákat jár körül, mint a kitaszítottság, a kívülállás, a különbözőség elfogadása vagy elutasítása. A Gengszter nagyi főhősei egy unalmasnak látszó, a családja által elhanyagolt öregasszony és 11 éves unokája, az önbizalomhiánnyal küszködő Ben. A fiú rettentően unatkozik a nagyinál péntek esténként, a nagymama pedig nem találja a hangot a gyerekkorból épphogy kinőtt kamasszal. Ám egy napon Ben meglepő felfedezést tesz: a nagymamája gyémántokat rejteget egy régi kekszes dobozban. Lehet, hogy a nagyi nem is az, akinek látszik?Az előadás érzékenyen, rengeteg humorral szól nagymama és unokája különös barátságáról, és arról, hogy bár 11 és 78 évesnek lenni sem könnyű, sosem késő elkezdeni játszani. A könyv az Independent Talent Group Ltd. engedélyével került átdolgozásra és előadásra.

zenés színházi játék - a Színház- és Filmművészeti Egyetem III. éves zenés-színművész osztályának előadásaA két amerikai zeneszerző műveikben szövetségre léptették a jazz és a komolyzene eszközeit, örökzöld slágerekkel, jazz sztenderdekkel halmozták el az emberiséget, a musical műfajt nélkülük nem érdemes értelmezni.
A harmadéves zenés színész szakirányú osztály hallgatói az esten előadói, zenei és táncos felkészültségüket egyaránt kamatoztatják egy igazi színházi showban, mely egyrészt felhasználja a klasszikus műfaji elemeket, szabályokat, etikettet, másrészt engedi, hogy a mai fiatalok fantáziája és személyes viszonyulása ezekhez a művekhez újfajta kulcsot keressen.

„Az a sorsa, hogy megörökölje apja cipőboltját, de ő inkább rajzol gyermekkorában. Londonban végignéz egy bűvészműsort, és annyira lenyűgözi, hogy maga is bűvész lesz. Saját színházat vásárol, amely mindig teltházzal játszik, mert az eltüntetett nőket pillangókká varázsolja… Aztán elmegy a Lumière-fivérek első vetítésére. Innentől kezdve egyenes az út, hogy egy nagyszerű filmessé váljon, aki megalapítja a világ legelső filmstúdióját.” Georges Méliès (1861 – 1938), francia filmrendező, a filmipar jelentős úttörője.A Drak Színház előadását Georges Méliès igencsak figyelemre méltó élete és munkássága inspirálta. A nézőket bevezeti a varázslók, és a szemfényvesztő trükkök örökké vonzó világába. Trükkök, amelyeket – elképesztően ötletesen – elsőként Méliès alkalmazott a film világában, megőrizve azok vizuális költészetét. Kiemelkedően magas számú követője volt. Meliés határtalan képzeletvilága a halált is túléli, mert a celluloid káprázata és a fantázia fegyverei még a nagy Kaszással is elbánnak… Vagy mégsem? Mindez kiderül a legnagyobb varázsló elbűvölő világába tett utazás legvégén.

A rendező, Rideg Zsófia – a budapesti Nemzeti Színház dramaturgja – így vall az előadásról:
„Verebes Ernő Gerendák című darabjának felolvasószínházi változatát megrendeztem a Nemzeti Színházban a beregszászi színészek közreműködésével. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy érdemes elvinni egy térbeli megvalósításig, mert nagyon izgalmas, rétegzett darab. Költészet, de a kezek költészete, azoké, akiknek az évszaknak megfelelő szerszámaik vannak. Hétköznapi tárgyaik (mosdótál, őrlőgép, asztal), amelyek átlényegülnek: hangszerekké, liturgikus eszközökké. A búza lisztté lesz, a liszt lélekké változik a szélmolnár templommá alakuló malmában. Két egymásba fonódó síkon játszódik az előadás, a nagyhét történései vízjelként húzódnak a realista történet mögött. A két sík állandó párbeszédet folytat egymással, hol ironikus, hol magasztos párbeszédet.
A külső világ fenyegetésére a belső terünket kell templommá alakítanunk – a zene, az ének, az alkotás ebben segíthet. Ez lehet az a közösségi mondanivaló, amely Beregszászban érvényessé teheti jelen vállalkozásunkat. A darab, mondhatni, eleve a beregszászi színészekre íródott, Verebes Ernő többször dolgozott már a társulattal. Színészi adottságaik mellett fontos az a szakmai út is, amelyet e társulat közösen járt végig, egy lepusztult szállodai épületet Thália templomává alakítva át.”

"Az első magyar jazz-fantasy: Szabó Zoltán Attila Gershwin szerelmei című alkotása.

Az amerikai zeneszerző, George Gershwin és két legnagyobb szerelme, Kay Swift (komponista) és Paulette Goddard (Charlie Chaplin felesége, Gershwin számára a "végzet asszonya") térnek vissza amolyan szellemként, dalokkal, történetekkel, teremtenek kapcsolatot a múlt és jelen között. Az egyszerre ironikus, egyszerre drámai mesében - a jazz köré, mellé "építve" - a létezés értelmét is firtatják.

Ahogy a címszereplő, Barabás Kiss Zoltán fogalmazott, az életében nagy fájdalmakkal küszködő Gershwin itt most kiteljesedik, nincsenek problémák, csak érzelmek és az őt igazán jellemző fanyar humor."(forrás: Raffai Ferenc)
A(z) Bánffy Zeneszínház előadása

“Az Álom valóság?! Az álom valóság is lehet? Ma az álom kap valóságos helyet.”Mesénk három örmény testvérlányról, és az ő hétköznapi életükről szól.
Ám mindeközben történik valami…, valami rendkívüli, a lányok bátorságuk, és vágyaik próbájának lesznek kitéve.Váratlan kalandokkal tarkított utazásukat ábrándos zenéjük kíséri.De vajon sikerül megmenteniük Gigoszt, álmuk megtestesítőjét?Ebben a különleges, nem mindennapi mesében kiderül, ahol a gyermekek nemcsak szemtanúi, részesei is lesznek a mesének.

A mű egy rendkívül érdekes történelmi korszaknak állít emléket. A dráma 1974-ben játszódik Kubában, amikor Gina Lollobrigida – felhagyva a színészettel – Havannába érkezik televíziós interjút készíteni Fidel Castroval. Az újságírás és tévézés az új választott hivatása. Több világhírességgel készített a Rai Uno számára anyagot. Kettejük közel tíz napos együttléte meghatározó emlék volt mindkét ember kapcsolatában. Ez nem szerelmi emlék, hanem egy barátság megalapozása, és annak későbbi ápolása.A dráma története nem bulvártörténet, semmi olyan vulgáris esemény nem történt kettejük között, melyet később a médiában feltételeztek. Egy rendkívül erős barátság alakult ki akkor is, ha utána már soha többé nem találkoztak. Fidel Castro halála előtt is külön kiemelte életében a találkozását Ginával, és Lollobrigida is végig ennek az emléknek a fontosságát hangsúlyozta az életében. Tudnivaló, hogy az elkészült riportot a Rai Uno végül is nem adta le, a felvételt megsemmisítette, mert az akkori politikai propagandának kényes volt az elkészült munka, nem egyezett az akkori hivatalos Fidel Castro-képpel.A drámából azonban nem csak Fidel Castrot ismerjük meg jobban, hanem egy kiváló olasz színésznő múltját, gondolkodását is, és főleg kompromisszum-kereső képességét.Ezért az előadás ugyanúgy élmény lehet annak, aki még nem élt ebben a korszakban, mint ahogy annak is, aki átélte, és aki egyformán érdeklődik társadalmak és művészi magánéletek iránt.

Egy különleges világba repítjük vissza nézőinket: 1930. Los Angeles. Gershwin fantasztikus muzsikája, szerelem, megcsalás, félreértés, őrületes táncok és egy poros tánciskola. És beindul a kémia nő és férfi között... De mit akar a férfi? Egyszerű kérdés, melyet évszázadok óta nem tudunk megválaszolni és talán soha nem is fogunk. Viszont a zene, a tánc az örök!