Léteznek csodák, melyek észlelésekor szemünk, szánk eláll. Olyan különös varázslat történik a mesénk szépséges lányával, hogy semmilyen ésszerű magyarázat nincs rá: virág nyílik a lépte nyomán, az aranyos színű hajából soha nem látott szépségű virágok hullanak, könnyei gyémántgyöngyök. S mindez nem derül ki róla mindaddig, amíg a királyfi szépségéért feleségül nem kéri. Ekkor azonban olyan bűbájos események veszik kezdetüket, hogy minden fenekestül felborul, a feje tetejére áll a világ, a boszorkány átkot szór mindenre, és mindenkire. Ki érti ezt? Mi lesz most?Az előadást 3 éves kortól ajánljuk!

Misztikus indiai meseA legenda szerint Nanda király Góvardahan hegyei közelében élt népével. 
A király egyetlen reménysége, Csulánó a fia, aki nem királyfihoz illően viselkedik, mert szemtelen, pimasz, engedetlen, s nem hallgat apja intő szavára.
A Maharadzsa fél Indra isten haragjától, aki „ura gondolatnak, szónak”, nehogy észrevegye égi birodalmából a királyfi rossz cselekedeteit, s ezért népét sújtsa haragjával. Csandiyat, a bölcs tanítót rendeli mellé, hogy oktassa, nevelje. Csulánó nem fogadja meg a tanácsokat, s tanítóját is csúnyán kicsúfolja. Egy veszekedés alkalmával elátkozza testvérét Jasodát, aki Szabugtagin az alvilág királyának rabságába kerül. Apja hatalmas haragra gerjed, és szigorú büntetést ró fiára. Addig nem térhet vissza a szülői házba, amíg ki nem szabadítja testvérét a fogságból. Ha nem teszi: - sújtson le rá a hatalmas Visnu haragja!
A megszeppent királyfi félve indul útnak, de a palota kapujában találkozik a szépséges Anuratival, - aki szerelmes a királyfiba -. A leány bíztatja, hogy induljon csak útnak, s Ő, mint „őrangyala” segít neki, és visszavezeti a helyes útra. Társat is talál neki, aki elkíséri a vándorlásra. Nem más az csak Gebere a király rozzant „táltos” lovacskája. Sok nehéz megpróbáltatás és kaland után
Csulánó vajon kiszabadítja-e Jasodát, s érett felnőttként haza térhetnek-e  apjukhoz, hogy végre szeretet és béke honolhasson a birodalomban?
                 

Egy szabó, hét légy, egy lekvároskenyér. Melyikük sejtette mit hoz a sorsa? Talán leginkább a lekvároskenyér. A kis szabó sem gondolta, hogy mind a hét legyet egyszerre elkapja, hetet egy csapásra!A diadalt szabónk övre varrja, és útjára kel a legenda, hetet egy csapásra! Persze arról a szabó hallgat, hogy akiket lecsapott - hetet egy csapásra - csak legyek voltak.... Száll a hír, egészen a király füléig, aki maga is bajban van: országát óriások, egy veszedelmes vadkan és egy tomboló egyszarvú sanyargatják. Pont egy olyan fickóra van szüksége, aki akkora vitéz, hogy hetet egy csapásra győz le!Mi lesz a sorsa a ravasz és találékony szabócskának; boldog véget ér avagy elbukik, a Grimm-testvérek meséjéből kiderül!

Nyár, Velence, napsütés, tenger, a Lidó finom homokja… és egy fiatal magyar bankár, aki itt akarja eljegyezni menyasszonyát. Ám az idill múlandó, váratlanul beüt a vörös mennykő egy szélvészként száguldó fiatal hölgy személyében… Minden fenekestül felfordul, s a szépreményű bankárból hirtelen szerencsétlen flótás lesz. De ki is ez a nő valójában? Miért akarja tönkretenni? Hazudik vagy sem? A komikus helyzetek fergeteges iramban száguldanak a végkifejlet felé…

 Krúdy Gyula A vörös postakocsi című színjátékának próbáit kezdte el harminc szereplő, sok táncos és népes közreműködő gárda február 4-én a Békéscsabai Jókai Színház Vigadójában. A regényből született színpadi mű különlegességeibe Csiszár Imre Kossuth-díjas rendező avatta be a társulatot. 

Megható emberi sorsok bontakoznak ki a kétes hírű termekben, sok vidámsággal, zenével.

„Napra tettem-e agyam szárítani, hogy nem tudott védekezni ilyen durva rászedés ellen?” A windsori víg nők Shakespeare egyik legnépszerűbb s egyben legbizarrabb vígjátéka. Windsor városban, ahol a feleségek szemérmesek, a férjek eszén pedig mindig túljárnak, próbálkozik Falstaff, a nagy étvágyú és bőbeszédű, az italt és a szebbik nemet sem megvető lovag, hogy szeretőt találjon magának egy gazdag hölgy személyében, aki kifizeti adósságait. Falstaffon kívül a komédia az angol középosztály fantasztikus palettáját vonultatja fel, hogy boccacciói frivol helyzetekben megmutassa az egész társaság valódi leplezetlen arcát. A windsori víg nők a francia pajzán fabulák szerelmi háromszögeit és féktelen humorát idézi, sőt igen stílusosan egy eredeti franciát, Caius doktort is fellépteti. A darabbeli Windsorban egyrészt bohózatba illő, másrészt, tanmesei történet játszódik. Míg a város polgárai alig felnőtt iskolás gyerekként jelennek meg, kirohanásaikat a tanulság szentesíti. Mint Page-né mondja e kettősség feloldásaként: „Ilyen bujákkal bánni így való, ki őket lépre csalja, nem csaló.”

A nyughatatlanul vándorló zöldszakállú király felelőtlen ígéretet tesz a szakállát el nem eresztő ördögkirálynak; átengedi neki azt, amiről nem tud a birodalmában. Igen ám, de nem is sejti, hogy míg ő úton volt, otthon született egy fia… A fordulatokban, izgalmakban gazdag történet során szoríthatunk a királyfiért, megcsodálhatjuk a szerelmes királylány furfangjait, és szurkolhatunk a szerelmesek boldogságáért.