Mike Leigh, a Magyarországon is ismert, népszerű brit filmrendező színházi rendezőként és színpadi szerzőként kezdte pályáját. Filmjeleneteinek felépítésére és a műveire jellemző a részletgazdag, árnyalt, sok életismeretet, megfigyelést használó színészi játék. Ahogyan filmjei, úgy a darabjai is leginkább a magánszféra kérdéseit firtató történetek, amelyek fókuszában többnyire működési zavartól sújtott emberi kapcsolatok állnak.Az Abigail bulija szereplői egyazon kertvárosi utca lakói. Átlagos emberek, abban a korban, mikor először kezd tűnődni az ember, megkapott-e mindent az élettől, amire fiatalon vágyott. Elégedetlenségre nincs is okuk. Aztán, amíg egyikük kamaszlánya, Abigail, bulit rendez a haverjainak, a szomszédban a felnőttek is összejönnek, hogy megigyanak néhány pohárral, és hogy jobban megismerjék egymást – közben pedig kénytelenek feltenni egymásnak és maguknak azokat a kérdéseket, amelyeket néha elhallgatni volna jobb.

Ki a titokzatos Abigél? Ki rejtőzik a szobor arca mögött, aki időnként segít a tanulók ilyen-olyan problémáin? Ki az, aki a tilalmak erdejében szentként megjelenik, hogy megoldja a fontos ügyeket?   Gina a dacos kamaszlány első találkozása a felnőttek világával, a mesék és a valóság ütköztetésével. Szabó Magda is olyan, mintha a Matula Intézet egyik sokat látott, megértő tanára lenne. A második világháború a történet jelenideje. Az értelmetlen, véres, mindent szétszakító történelmi vérzivatar úgy van jelen a történetben, hogy egyetlen puskalövés sem hangzik el. „Egy háború, melynek nem lesznek hősi halottai, csak áldozatai." Mélységes, néha szavakkal megnevezhetetlen szeretet fűzi össze a történet néhány szereplőjét. Különösen Ginát és édesapját.   A hitről, becsületről, szerelemről tisztességről szóló történetet már feldolgozta a zenés színház, több éve musical készült belőle. Zalaegerszegen most a műből készült drámai változatot láthatja a közönség Pozsgai Zsolt tollából.   Szereposztás: 

GINA - Kátai Kinga VITAY TÁBORNOK, az apja - Farkas Ignác   Jászai-díjas ZSUZSANNA TESTVÉR - Pap Lujza   Domján Edit-díjas KŐNIG TANÁR ÚR - Hertelendy Attila KALMÁR PÉTER, osztályfőnök - Bot Gábor TORMA GEDEON, igazgató - Besenczi Árpád   Jászai-díjas TRUITH GERTRÚD, tornatanár - Ecsedi Erzsébet  Aase-díjas HAJDÚ TANÁRNŐ, énektanár - Lőrincz Nikol  Soós Imre-díjas HORN MICI, városi előkelőség - Debrei Zsuzsanna KUNCZ FERI, Gina régi szerelme - Mihály Péter MIMÓ NÉNI, Vitay tábornok nővére - Czegő Teréz  Gobbi Hilda-díjas MARSZELL, Gina nevelőnője - Mester Edit KIS MARI - Kováts Dóra TORMA PIROSKA - Magyar Cecília BÁNKI ANNA - Mikita Zsuzsanna Lilla MURAI TÜNDE - Kovács Virág SZABÓ ANNA - Tuboly Andrea SALM GIZELLA - Lugosi Krisztina VARGA EDIT - Hecker Kíra
Díszlet: Mészáros Tibor
Jelmez: Szőke Julianna
Világítás: Gibárti Tibor
Zenei szerkesztő: Máriás Zsolt
Ügyelő: Kovács Arnold
Súgó: Jurina Beáta
Rendezőasszisztens: Mikita Zsuzsanna Lilla         
Rendező: Pozsgai Zsolt

Az Abigél ifjúsági regényként jelent meg 1970-ben. Népszerűségére jellemző, hogy tévésorozat, hangoskönyv, sőt musical is készült belőle. A második világháború idején játszódó, kalandos lányregénynek induló, romatikus szépségű, katartikus alkotás során a főszereplő, Gina szeszélyes kislányból felelősségteljes felnőtté válik.

A musical új aspektusból közelít a csodálatos szívet melengető, síros-nevetős történethez. Az egész Gina, a tizenéves gimnazista lány egy drámai pillanatban történő visszaemlékezése, életének egy meghatározó korszakának újraélése. A fordulatos regény lehetőséget ad egy eddig nem látott színpadi adaptációra! Szabó Magda így ajánlotta kis hősnőjét:
"1943-ban Gina elbúcsúzik otthonától és azoktól, akiket szeret, mert az apja beadja a híres árkodi intézetbe. A kis gimnazistát a rideg világ, a szokatlan kegyetlen törvények lázadásra késztetik. Ám megtud valamit, ami maradásra bírja, önként vállalja a rabságot… Hogyan igazodik el a kis tizenéves lány ebben a felnőtt-titkoktól terhes világban? Vajon hihet-e a naiv diáklegendákban, amelyet a kertben álló, korsós leányt formázó szobor alakja köré fon a lányok képzelete? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, aki mindig segít a bajbajutottakon…"   A Vörösmarty Színház és a Budapesti Operettszínház közös előadása.
Közreműködnek a MÁV Pesti Broadway növendékei. 

Töredékek Szabó Magda  írónő csodálatos életművéből, születésének 100. évfordulója alkalmából Piros Ildikó Kossuth–  és Jászai Mari–díjas , érdemes művész estje

Míg kinn az utcán zajlik az élet, egy panelház sokadik emeletén egy 16 éves fiú próbál önálló életet kezdeni, kiszabadulni otthonról, megszabadulni anyja terheitől. De az önállóságnak ára van.
Az anyja csak egy kis csendre vágyik. De az utca zaját, a kinti történéseket nem tudja kizárni az életéből. Nem bír szabadulni az újsághírtől, amit korábban olvasott,
Az apa nem akar apa lenni, inkább csak túlélni próbál. Úgy érzi jobb sorsot érdemelne, mint amit kapott.
Egy fiatal útját követhetjük, születése előtti időtől élete sorsdöntő pillanatáig. Van-e esélye tisztán látni a 16 éves fiúnak ebben a kinti-benti zűrzavarban?Edward Bond, a kortárs brit drámairodalom egyik legendás alakja kimondottan fiatal közönségeknek írt drámája éles helyzeteket mutat be, és éles kérdéseket tesz fel nézőinek.

Csehovok, asszonyok, szerelmek - az ifjúságnak ajánlvaA Gózon Gyula Kamaraszínházban lírai kísérletet teszünk Csehov személyes levelezéseit felhasználva arra, hogy közelebb kerüljünk ábrándjaihoz, érzelmeihez egy olyan asszony szemén keresztül, aki egy életen át szerette őt.
Az a szándékunk, hogy egy olyan komplex estét hozzunk létre, ami segít a középiskolásoknak megérteni és feldolgozni a Csehovi életművet.
A fiatalok maguk is részt vesznek az előadásban, és a színdarab után beszélgetésre hívjuk őket, melynek során az alkotók és a színészek jelenlétében feldolgozhatják a látottakat, kérdéseket tehetnek fel a mű kapcsán.
A vágyunk, hogy egy olyan kerek, érthető és hiteles képet adjunk Csehovról, amely minden erőlködés nélkül, kreatívan vésődik be a fiatalok emlékezetébe.

A Nikola Tesla Szerb Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium színjátszó körének és a Magyarországi Szerb Színház közös produkcíója:
Ábrándok vonata (Sudbine u magli)
előadás szerb nyelven
Dragomir Dujmov regénye alapján

Előadásunk, közös gondolkodás a haza, az otthon, az identitás fogalmáról, a gyökereinkről és a
gyökértelenségről, az optánsok - magyarországi szerbek, akik lemondtak magyar állampolgárságukról
- sorsán keresztül.
„A 20. század második évtizedének első felében lezajlott optálás és annak következményei a témája az „Ábrándok vonata” Dujmov Dragomir magyarországi szerb nemzetiségű író, költő és műfordító regényének. A kötet egyrészt tűpontos és hiteles, másrészt mély emberi érzésekkel, súlyos igazságtalanságokkal szembesítő történelmi tabló, abból a korból, amiről sokat beszélünk, de ahogy ezt a regény is bizonyítja, igen keveset tudunk.” (Pavlovics Ágota)

A társulat történetében volt két darab, amelyek ironikus hangvétellel, bájos humorral reflektált a körülöttünk zajló élethelyzetekre, társadalmi problémákra. 1996-ban a Homo ludens, melyet 16 évig játszott a társulat, és a Homo hungaricus 2009-ben, mely egy falusi történetbe bújtatva mesél a 20. századi magyar sorsról.

Ehhez a sorozathoz tartozik az Abszurdia, mely egy elképzelt európai meseország sajátos működésébe enged belátást. Lakói, az abszurdok a legegyszerűbb, hétköznapi dolgokban is nehézséget, bosszúságot találnak, így bár minden vágyuk a boldogság megtalálása, ez lehetetlen küldetésnek tűnik számukra.

A színhely: fodrászüzlet egy álmos louisianai kisvárosban, az amerikai délen. A helybéli középosztály hölgyeinek szellemi agorája, kihagyhatatlan pletykabörze. Szombatonként azonban kizárólag kipróbált törzsvendégek meghitt találkozóhelye. Ekkor a mindenkinek készségesen kedvében járó tulajdonosnőn és újonnan fölvett, bizonytalan hátterű segédjén kívül megfordul itt a nemrég elhunyt polgármester sport-lady özvegye; a város legcsinosabb lánya, aki éppen az esküvőjére készül; édesanyja, aki örökös szélmalomharcot vív a lövöldözéseivel a fél lakosságot rettegésben tartó férjével; és szomszédjuk, a környék legélesebb nyelvű perszónája, akinek mindenkihez van egy rossz szava. S bár látszólag kedvüket lelik abban, hogy folyton marják és ugratják egymást, ha valamelyikük bajba kerül, gondolkodás nélkül összetartanak és segítenek. Márpedig a baj elkerülhetetlenül bekövetkezik…

Gyógyír a női léleknek…Robert Harling Acélmagnóliái egy dél-amerikai kisvárosban élő nők életébe nyújtanak betekintést. A történet egy szépségszalonban zajlik, ahol a nők kipanaszkodhatják magukat, pletykálhatnak, reménykedhetnek... Ebben a szépségszalonban egy csésze kávé mellett minden lehetséges.

Minden nő tudja, hogy fodrászatba nem csupán a szebbé válás miatt járnak… Ezek a helyek a praktikus dolgokon kívül, a lélek szépülésében is segítenek: a megújulásban, fejlődésben, szabadabbá válásban. Hétköznapi pletykák, isteni receptek mellett élettörténetek, nehéz sorsok, mélyen őrzött titkok is napvilágot látnak a hajszárítók zúgásában. Hat hölgy Oscar-díjas története egy fodrászüzletben, a Ruszt József Stúdió színpadán.