Történetünkben Kormos István egyik legkedveltebb meséjét dolgoztuk föl. Vackor alakja elevenedik meg a színpadon, hogy kedves és humoros utazásra invitáljon gyerekeket és felnőtteket egyaránt. Főhősünk egy esetlen, de nagyon bájos kis maci, aki egy kora őszi napon elcsatangolva egy öreg fa árnyékában leheveredve boldog álmodozásba merül. Csintalan falevelek repítik Álomországba, ahol barátaival számtalan, izgalmasabbnál izgalmasabb kalandba keverednek, hogy végül elérkezzenek a tanulságos végkifejlethez.A mese közben a zenetörténet legismertebb klasszikusai is felcsendülnek a gyerekek fülére hangolva, hogy dallamukkal játékosan ismerkedhessenek meg a legkisebbek is.

Pál és Vera a két kispesti lakos boldogan élhetnének takaros pázsitjukon a robotfűnyírójukkal, ha nem történt volna az a csúnya eset a múltjukban. De sajnos megtörtént. Pál lefeküdt azzal a cintányéros lánnyal, amitől Vera spirituális beállítottságú lett, amitől viszont Pál pánik- és idegbeteggé vált. Hogy sikerül-e rendbe tenni a kapcsolatukat, és lesz-e végül esküvő, az a szomszéd Babi nénitől is függ. Meg attól is, hogy mi történik a Félelmek Kútjában, ami történetesen pont Kispesten található. 
Groteszk színjáték egy kertvárosi megvilágosodásról, ami óriási gatyába brunyálással végződik.

Kultúránk alapműve a Biblia, történetei és tanításai tudásunk meghatározó alappillérei. A Bartók Táncszínház előadásában a Könyvek Könyvének jólismert ószövetségi részletei elevenednek meg a tradicionális és a modern táncstílusok ötvözéséből létrejövő nyelven. A zsidó-keresztény hagyomány olyan emblematikus alakjait idézi meg a táncjáték, mint Mózes vagy Dávid, és olyan jól ismert eseményeket ismerhetünk fel a színpadon, mint például a kivonulást Egyiptomból, vagy Dávid és Góliát harcát. Az előadás egy nép, egy közösség összetartozásáról és az Istenbe vetett hit mindent átható erejéről szól.

Bijnöger hős éneke

“Radnóti Miklós folyamatosan és súlyosan jelen van a magyar gondolkodásban, amely azonban nem
tud vele mit kezdeni. Alakja köré legendák szövődnek, odaadó rajongással övezik, a legtöbbet olvasott
költők közé tartozik. (…)Egyre mélyebbre tartó élete és egyre meredekebben felívelő költői
teljesítménye elemien fontos dolgokat közöl az országról. Látszólag oly nyugodt és bensőséges hangú
költészete, amely még a legzaklatottabb pillanatokban is klasszikus mértéktartással szólal meg, nyugtalanító kérdéseket vet fel a hatalom és az egyén viszonyáról. Radnóti azt kérdezte, lehet-e az, aki
akar: magyar költő.” (Ferencz Győző)A színpadon megelevenednek a Napló bejegyzései, az eclogák életigenlő gondolatai és a bori notesz verseiből megismert embertelen világban a legvégsőkig kitartó költő embersége. Az est bemutatásra került már korábban, a teljesség igénye nélkül: Budapesten, Szegeden, Nagyváradon és Beregszászon is.

irodalmi szalon 
az Újnyugat Irodalmi Kör és a József Attila Színház közös irodalmi szalonja
„Napjainkban Márai világszerte a legelismertebb magyar író. Itthon is üzlet. Hogy ez használ-e neki, vagy sem, nem tudhatom. Én minden esetre életem végéig hűséges híve maradok, mint az egyik legjelentősebb, keménygerincű magyar íróhoz, akitől mindig van mit tanulnunk…” – írta Márairól Rónay László Stephanus-díjas irodalomtörténész a Nyugat Pluszban, 2014-ben közölt esszéjében. 
M.S. jelentőségét Karinthy sem vitatta. A Nyugatban (1934/3.) megjelent kritikájából idézünk: „Ahogy ír, ahogy a mesterség eszközeivel kísérletezik: a legjobb értelemben vett futurista ő, egy eljövendő írásművészet úttörője és előharcosa, a legjobbak csapatában. Kitűnő prózához jutott általa a magyar irodalom.”
Az Újnyugat Irodalmi Kör és a József Attila Színház szalonestje (2017. november 27-én, 18 órakor) Márai Sándort, a futuristát, a kassai polgárt, a világlátott, keménygerincű tanítót, a költőt, az újságírót, az irónia fegyverével is szívesen élő alkotót egyaránt megmutatja nekünk. Ujréti László, Kálloy Molnár Péter és Szabó Zoltán Attila Márai-puzzle előadása nem nélkülözi a játékot és a zenét sem. A kisebbségi létről és az anyaországi létezésről – Márai kései követőiként –kortárs tükröt tart elénk: Bolemant László és Szűgyi Zoltán. 

Programok:
11.00 Kávészünet koncert: A madár fiaihoz – mesélő vers-zenei koncert
12.00 Lustajankó meg a bolond falu – Kerekperec Egylet interaktív dramatikus népi mesejáték
13.00 NépmesePont megnyitó és rendhagyó sajtótájékoztató Mátyás királlyal, a kisbíróval és a birodalom legfiatalabb mesemondóival, Dunca-Stadler Márk Zoltán és Burger Dóra mesemondókkal (a „Regösök húrján…” versmondó verseny területi győztesei)
14.00 Apródok tánca – gyermektáncház
15.00 A kóró és a kismadár – a Magyar Népmeseszínház interaktív népmesei előadása
16.00 Három kívánság – Mátyás király kívánságteljesítő műsora
16.30 Huzella Péter: Kőleves és nyakleves – különleges gyerekkoncert
Egész nap: népi kézműves játszóház, gyöngyfűzés, nemezelés, óriás társasjátékok, origami

Beszélgetés és közös versolvasás Mészáros Ferenc költővel.

Szilágyi Tibor Kossuth- és Jászai-díjas, Kiváló és Érdemes Művész önálló estjeAjánlom ezt az előadást:
azoknak, akik ismerik és szeretik…
azoknak, akik ismerik, és nem szeretik…
azoknak, akik azt hiszik, hogy ismerik,
és ezért szeretik, vagy nem szeretik…
de főleg azoknak, akik szeretnék igazán
megismerni, és az előadás megtekintése után
talán rájönnek, hogy félreismerték.
/Heilig Gábor/