Lehet-e a szelíd őrületet a totális tébolyig fokozni? És onnan tovább? Ray Cooney és Tony Hilton darabja bizonyítja, hogy a legkacagtatóbb helyzet után is mindig van másik, hogy rátegyen egy lapáttal az előzőre.
A történet egyszerű alaphelyzetből kezdi fékezhetetlen száguldását a végkifejlet felé: a dúsgazdag Hardcastle tízezer fontot szándékozik egy volt üzlettársa fiának ajándékozni azzal az egy feltétellel, hogy a fiún kívül ne legyen más örökös a láthatáron. Az angol úr vidéki házában összeverődő színes forgatag biztosítja az állandó meglepetéseket, személycseréket, félreértéseket, egyszóval a rekeszizmok folyamatos ostromát. A fékevesztett komédia során közelebbi ismeretséget köthetünk egy kellőképpen romlott lakájjal, egy bájos vénkisasszonnyal, modern művészetekkel kacérkodó leányzóval, műkritikus udvarlóval, ügyvédekkel és álügyvédekkel. És ha mindez nem lenne elég, néha még a bútorok is önálló életre kelnek, hogy új és új meglepetéssel szolgáljanak. Mindeközben pedig tetemes mennyiségű konyak fogy.

Mi lehet ez a szám? Talán egy új okostelefon modell? Beírtam a gugliba. Beta 1.7 Minecraft 1.7 update… pedig lehetne Pygmalion újonnan kifaragott 1.7-es nője. Végigkattintgattam, de semmi kapcsolat a női testtel a keresőben. Pedig kapcsolatban van a természettel, a természetességgel és a megcsinálttal, a gender témával, a szüléssel és abortusszal és egy csomó divatos és aktuális témával. Még a bevándorlókkal is. 
Két kutató munkájára épül a darab koncepciója: Szendi Gábor evolúcionista pszichológus írásaiban így mutatja be a női test esszenciáját: „A női test mondanivalója a faj sikeres fenntartásához szükséges információkat hordozták a hosszú evolúciós úton. A termékenység megmutatása volt a legfőbb cél. Ma már a szépség nem a termékenység és az egészség, tehát a sikeres fajfenntartáshoz szükséges információkat közli, hanem egy esztétikus élménnyé alakult át. Jean Baudrillard francia filozófus és szociológus a legfinomabb fogyasztói tárgyról ír a La Société de consommation (1970) című művében: a test, különösen a női test kultuszokat alakított ki (fitnesz, higiénia, táplálkozás, gyógyászat, fiatalság, nőiesség kultuszokat) és mai tömegkultúránkban kialakult a termelés és fogyasztás kettős gyakorlata, hogy a testet mint tőkét és mint fétist (bálványozott tárgyat) ábrázoljuk. A darab a test valódi értékét kutatja.”

 „Amit a legkisebbel tesztek, azt velem teszitek.”
A 10 című darabban tíz sorsot látunk, tíz morális dilemmát, tíz nyilvános „gyónást”.
Tíz élettörténet, tíz szenvedéstörténet, tíz Ecce homo-kép tárul elénk. Íme, az önmagát megkoronázó, önbecsapó ember. Íme, a bűnös, ámde naponta az élettől, saját magától és embertársaitól megkorbácsolt, szenvedő, együttérzésre méltó lény. És íme, a mások tettei, szavai felett ítélkezni bármikor kész ember. Íme, ezek vagytok ti, mindahányan.
És itt van tíz, küszködő, a parancsolatoknak és szabályoknak, a mások elvárásainak és önnön ambícióiknak megfelelni nem tudó ember, akik törvényszerűen elbuknak. Hibáznak, vétkeznek és ezzel öntudatlanul is hatással vannak egymásra. Merthogy a krimiszerűen kibontakozó történetből lassan kiderül, hogy minden mindennel összefügg, a szereplők sorsa hol összefonódik, hol pedig keresztezi egymást, a puzzle-életek társadalomtablóvá állnak össze. És élünk a Remény lakótelepen, egymásra utalva, mégis magunkra hagyatva.
Székely Csaba briliánsan felépített darabjában minden Közép-Európában élő számára ismerős helyszíneken és helyzetekben vizsgálja meg azt a kérdést, vajon meg tudunk-e felelni a Tízparancsolatnak? 

Agatha Christie egyik legismertebb krimiregénye színházi thrillerként születik újjá a Bethlen Téri Színházban. Adott tíz ember, akik még soha életükben nem találkoztak egymással; mindössze annyi bennük a közös, hogy mindannyian rejtegetnek valamit a múltjukban, és mind egy titokzatos házigazda kedvéért érkeztek a rejtelmes Néger-szigetre. Amikor lehull a lepel, és lekerülnek az álarcok, kezdetét veszi a mészárlás, és már csupán annyi a kérdés: ki tervelte ki a zseniális tervet, ami alapján mindannyiuknak meg kell halniuk… Vagy mégsem?

Tizenkét esküdt dönt egy apagyilkossággal vádolt fiú életéről vagy haláláról. A vita kezdetekor csupán egyikükben merül fel kétely a bűnösséget illetően, ám a törvény szerint egyhangú ítéletet kell hozniuk. Ahogy pörögnek a pro-kontra érvek, egyre növekvő emberfölény nyomja az ártatlanság mérlegnyelvét. Tizenkét idegen, egy tizenharmadikról ítélkezik. Tudunk-e ilyen helyzetben pártatlanok maradni, vagy érveink mögé alattomosan mászik be magánéletünk?

A „Törekvés dal- és önképző egylet”, Magyarország egyik legrégebbi, ma is működő Művelődési Háza, 2018-ban ünnepli fennállásának 130. évfordulóját. A MÁV Északi főműhely dolgozói, vasutasok által alapított kőbányai intézmény nagyon hamar országos ismertségre tett szert. Az ünnepi gálaműsor felidézi e nagy múltú művelődési intézmény történelmét, emléket állít az itt működő csoportoknak, együtteseknek, alkotóknak, hírességeknek. Bepillantást ad az elmúlt évszázad gazdag kulturális életébe, melyet a jelenben működő országos és Európa hírű együttesek és csoportok varázsolnak látványos és élvezetes programmá.

Zenés színházi előadás az első világháborúról. „Amikor hallod a távolból a lövedék fütyülését, az egész tested már előre összehúzódik, hogy felkészüljön a hatalmas robbanásra.”A háború nem hirtelen keletkezik, elterjedése nem pillanat műve. A háborút valamely politikai célért indítják.Ismerjük meg a múlt század egy mára már szinte teljesen elfelejtett háborújának történetét.  Előadásunk az első világháború emlékezetének felidézése a jelen és a jövő nemzedék számára.Korabeli krónikák, irodalmi művek, többek között Ádám Éva (Kamenitzky Etelka), Ernst Jünger írásai, Kassák Lajos, Babits Mihály, Palasovszky Ödön, Christian Morgenstern versei idézik a 100 éve történteket.

A dúsgazdag, de már idős, vélt és ráerőltetett betegségekkel küzdő Jonathan Hardcastle komoly összeget szándékozik egy volt üzlettársa fiának, Billynek ajándékozni azzal az egy feltétellel, hogy a fiún kívül ne legyen más örökös a láthatáron. Billy és „festői ügyvédje” éppen akkor jelennek meg, amikor a Hardcastle-rezidencián egy születésnapi összejövetel készülődik, mely alkalom ezúttal nem szűkölködik meglepetésekben. Bár a családi hadszíntér önmagában is katasztrófaövezet, ezen az estén még eszeveszettebb ámokfutás indul a szóban forgó pénzösszegért. Mindenki mozgásba lendül, hiszen a leleményesség nem ismer se lehetetlent, se tréfát; nem úgy, mint a darab szerzői.Ray Cooney bohózatai a klasszikus angol vígjátékhagyományt követik, a rá jellemző virtuóz cselekményvezetéssel, a különböző félreértések és helycserék már-már az abszurditásig való eltúlzásával, a szálak végletes összekuszálásával. Szerzőtársa ezúttal Tony Hilton színész és író, aki szintén a műfaj jelentős képviselője. 

"Girls and Boys". Egy szerelem története. Egy karrier története. Egy család története. Egy anya története. Dennis Kelly darabja egyszerre humoros és szívbemarkoló, magával ragadó és elgondolkodtató. Szereplője, akit Járó Zsuzsa kelt életre kemény, céltudatos nő, aki komoly munka és némi szerencse árán jutott el a sikerig – és akivel megtörtént az elképzelhetetlen. A 23 perc nem csak egy különleges nő történetét meséli el, hanem egy fontos társadalmi jelenségre is felhívja a figyelmet: sokkal magasabb a családon belüli erőszakos cselekmények száma, mint képzelnénk.  A(z) Orlai Produkciós Iroda és FÜGE Produkció előadása

2in1: Kettő az egyben. Az est során a néző két (játék)szobába pillanthat be, ahol az önfeledt játékok mélyén már ott derengenek a felelősségvállalás és az önreflexió súlyosan felnőtt szavai. Az alkotók olyan tereket teremtenek maguknak, ahol biztonságos kereteken belül próbálgathatják ezeket a szerepeket, szituációkat.ImBerbe Project: togethering Alkotók/előadók: Raubinek Lili, Dömötör Luca, Lévai Viola, Balogh Kata
Konzulens: Nemes Anna
Fény, hang: Bredán Máté
Szeri Viktor: YOU TAKE MY BREATH AWAY „Szerepköröket tematizál és mozog szét Szeri Viktor előadása, melyben a táncművész a minket körülvevő audiovizuális ingereket és tereket, használati tárgyakat (tv, asztal, távirányító, sminkkellékek stb.) gyűjt maga köré, és alkot belőle szokatlan, nem rendeltetésszerű montázsokat (pl. túlsminkelés, grimaszok a videók alatt). Szeri performanszával naplót ír, az előadás maga is a cím ismétlődésével indul, az alkotó az üvegre egyre nagyobb betűkkel, szinte hisztérikusan vall: You take my breath away. A vallomásosság a legjellemzőbb Szeri performanszára, személyes élményeit feldolgozva egy intim, „belső szobába” engedi a nézőt, a voyeur perspektíváját felkínálva. Alkotó/előadó: Szeri Viktor
Fény, hang: Bredán Máté