Kategória Rendezés
  • A béke pecsétje – a jászok kürtjének kódjai

    A béke pecsétje – a jászok kürtjének kódjai

    A jászok kürtjére írt faragványokat miként lehet elolvasni és mi van ráírva? Több, mint húsz szerző felismeréseit hasonlítottam össze és helyeztem új rendszerbe (pusztán egyetlen önálló felismeréssel egészítettem ki). Feltárult a kürtre faragott történet, melyek szavakra, mondatokra, bekezdésekre vagy akár regényre válthatók. A kódokat tartalmazó képi faragványok mindegyike (turul, griff, holló, ló, stb.) a magyar mitológia része, amelyek Ipolyi Arnold (1854) és Kandra Kabos (1897) magyar mitológiájában is szerepelnek. Őseinktől származó üzenet nekünk. Ám ennek az üzenetnek ma már nemcsak az elolvasását kell újra tanulni, hanem a betartását is.
  • A beszélő köntös

    A beszélő köntös

    Bolondok azok a városok, melyek arról panaszkodnak: „Sokat szenvedtünk; nálunk száz vagy kétszáz évig lakott a török.” Azok a helyek szenvedtek igazán, ahol se török nem lakott, se labanc, se kuruc, s a magok emberségéből éldegéltek, mint például Kecskemét, mert ahol a hadviselő felekből ott tartózkodék az egyik, ott csak egyik dominált, sarcolt, s a többiek oda se mertek szagolni, de ahol az egyik sem lakott, oda mind a három eljárt epret szedni.Egy nap a budai pasának szottyant kedve egy kis élésre vagy pénzre: „Nosza fiam, Dervis bég, írj a kecskeméti bírónak!” S ment nyomban a levél, melynek ékes stílusából nem hiányzott a „Fejetekkel jádzotok”…Kecskemét idén 650, Mikszáth Kálmán regénye pedig 129 éves. Városunk jubileumát Szente Vajk regényadaptációjával ünnepeljük, melynek feldolgozása új nézőpontba helyezi a 16. századi Kecskemétet. A bég helyett varázsköntös érkezik a budai pasától. Lestyák András szabó elkészíti a kaftán „tökéletes” mását és úrrá lesz a káosz. A rendező - zeneszerző új stílust teremt regény-musicalével.
  • A beszélő köntös

    A beszélő köntös

    Minden korszak megszüli a maga nagy mesélőjét. A tizenkilencedik század közepe Kemény Zsigmondot, ugyanezen század második fele Jókai Mórt, a századforduló legvége és a huszadik század legeleje Mikszáth Kálmánt, a huszadik század első fele pedig Móricz Zsigmondot ajándékozta az irodalomnak. Hogy mindegyikük meséje más és más volt, az természetes, hol komorabban, hol vidámabban, hol szikáran, hol anekdotázva csörgedeztek a maguk útján ezeknek a nagy mesélőknek a „nagy meséi”, a végkifejletükig.Mikszáth közülük az anekdotázó írófajta volt, mindenről eszébe jutott valami, és arról a valamiről is még valami – elsősorban korai novelláira volt ez jellemző. Azért említhető föl itt mégis az adomázás, mert a későbbi műveiben is megőrződik ez a mesélési hajlam az íróban, melyhez valami bölcs derű csatlakozik, amellyel a szereplőihez viszonyul, a történeteit kezeli.A beszélő köntös című kisregényét 1889-ben írja meg. A mű a törökkori Magyarországra röpíti olvasóját, és bővelkedik romantikus helyzetekben, leírásokban. A történet középpontjában valójában két szomszédos mezőváros, Nagykőrös és Kecskemét egymással vetélkedése áll, s a tét nem kevesebb, mint hogy e két szabad királyi város hogyan mentse meg magát, akár a másik rovására is, mind a törökök, mind a kurucok meg-megújuló, követelésekkel járó támadásaitól. Hogy melyik város hogyan tör borsot a másik orra alá, el nem mondom, mert akkor nem lesz érdekes a történet. Annyi bizonyos, hogy főszerephez jut vetélkedésükben egy török kaftán, melyet a kecskemétiek kapnak a szultántól – védelem helyett. Meg aztán, szövődik itt szerelem, nem is akármilyen, a gyönyörű cigánylány, Cinna, és a főbíró, Lestyák Mihály között. Meg vannak itt városi elöljárók, akik már csöppet sem romantikus jellemek, inkább emlékeztetnek a tizenkilencedik századvég marakodó politikusaira, s akik folyton el akarják gáncsolni a tehetséges és merész szabólegényt, az imént még főbíróként emlegetett Lestyák Mihályt.Hogy mit tud ez a címbéli köntös, vagy törökül kaftán? Megszólalni ugyan nem szólal meg, de senki sem tudja, miért, mitől, parancsolni tud, de olyan erővel, hogy még a nagy Olaj béget is porba kényszeríti: a kaftánt hordó álruhás Cinna parancsára a bég csapataival együtt eltakarodik a város környékéről. Kecskemét tehát megmenekülni látszik. És mégsem menekül meg. A városban ugyanis él még egy szabó, Lestyák Mátyás, a főbíró apja, aki azt veszi a fejébe, hogy az elócskuló köntös szikrázóan új másolatával lepi meg a várost, az eredeti köntöst pedig eladja – és ez, valahogy, a fejébe kerül. Cinna pedig általa a vérpadra jut. De ezzel még nincs vége a történetnek…!A színpadi változat egyszerre szól diákoknak és felmenőiknek, egyszóval mindenkinek, aki szereti az izgalmakat, barátja a szerelemnek, és együtt érző tanúja az emberi esendőségnek, és örömöt talál a felnőtteknek szánt mesékben.Mikszáth a történetet krónika-foszlányokból alakította kerek történetté. Ahogy a mű utószavában írja: „bármennyire ragaszkodtam a krónikamaradványokhoz, mégse kívánom tekintetni az elbeszélést például történelmi epizódnak Kecskemét múltjából, mert a mese benne a fő: a történelmi események csak mint színek bukkannak föl mögötte. S e színeket önkényesen hoztam össze a kaftány szereplésének idejére, száz év előttről, vagy száz év utánról. Néhol a színeket hoztam a kaftányhoz, másutt a kaftányt vittem a színekhez.”
  • A Betlehemi csillag

    A Betlehemi csillag

    "Úgy jöjj karácsony, ahogy illő
    Fehér mezőkkel, hulló hóval
    S mi várunk csillogó fenyőkkel
    Almával és aranydióval"
    (Bornemissza Endre)
    Költők és írók karácsonyi műveit és népköltéseket feldolgozó darab egy „Isten háta mögött”-i falu terén játszódik. A falu lakói népszokásokat felelevenítve, pásztorokként, regősökként eljátsszák a kis Jézuska születését. Megjelenik József és Mária, a három királyok is.
  • A boldog herceg

    A boldog herceg

    Oscar Wilde műve alapján bábszínpadra írta és rendezte: Jeles András
    Aki tökéletesen ki van szolgáltatva a legnyersebb körülményeknek, mi másból meríthet erőt az élethez, mint a meséből, a képzeletből, a hitből? Mindenkinek korlátlan joga várni és remélni a jót. A színpadon megmutatkozik a nincstelen emberek nyomorúságos, szerencsétlen és kegyetlen hétköznapi valósága. A szöveg és a zene sok humorral és sok szomorúsággal közelít hőseihez, és nem akar semmit sem bizonyítani vagy szemléltetni. Éppen ezáltal adja vissza méltóságukat, és válaszok nélkül a legfontosabb kérdésekig vezeti el a nézőket. Miért az elhagyatottság, a szerencsétlenség? És honnan van a jó? Miért a jó az, ami a világban rendkívüli? A finom humornak és a történet közvetlenségének köszönhetően a játék mindenkihez eljut, mindenkihez a maga módján.
  • A bolond lány

    A bolond lány

    Jól hangzó cím. Valahonnan mindenkinek ismerős. Mintha látta volna. Pedig csak hallott róla.Krimiről van szó. Hátborzongató gyilkosságról. A Beaurevers-házban történt. Egy milliomos házában. Annyit biztosan lehet tudni, hogy a bolond lány nem visel bugyit. Gyöngyözőn kacag és megejtően őszinte. Domján Edit jut eszébe róla mindenkinek. Meg Földes Eszter. Most ő a bolond lány. Tény továbbá az is, hogy a kerület új vizsgálóbírót kapott. Camille Sevigné fiatal, tapasztalatlan és kellő rutin nélkül lát munkához. Viszont nagy az ambíciója. Szeretne feljebb lépni a hivatali ranglétrán….Ennyi talán előzetesen elég is. A többi az előadáson múlik. Vajon van-e kihívója a Domján Edit - Márkus László - Garas Dezső legendás hármasnak, az 1964-es Madách Kamara győztes csapatának? Még csak sejtem, de nagyon bízom benne: a Karinthy Színházban megtaláltuk mai megfelelőjüket: a Földes Eszter - Szabó P. Szilveszter - Csonka András hármassal. A többiekről már nem is beszélve. A bemutatót 2015. október 9-ére tervezzük.
  • A bolondok grófja

    A bolondok grófja

    A pesti idős, dúsgazdag bankár válaszút elé állítja fiát. Lehet belőle bankár, politikus, amit csak akar, és átad neki egy kisebb vagyont. Koromfi Árpád azonban inkább egy kastélyt szeretne vidéken, ahol elgazdálkodhat. Vásárol is egyet magának, rendkívül jutányosan – de ennek a nagy kedvezménynek ára van. A kastély új tulajdonosának meg kell tartania a személyzetet és a házban élő fiatal grófkisasszonyt. Koromfi a kastélyba érkezve kénytelen szembesülni vele: a személyzet egytől–egyig gyengeelméjű... A grófkisasszony pedig nem hajlandó beszélni, csak énekel. A új tulajdonos azonban nem hagyja magát, elhatározza: meggyógyítja bolondjait, hogy ezzel saját életét is rendbe hozza.… A finom humorral átszőtt, helyzetkomikumokban bővelkedő, és komoly etikai iránymutatással is bíró komédia ritka vendég a magyar színpadokon. Igazi jókais mű, irodalmi és színházi csemege, békebeli hangulat, sziporkázó alakítások.
  • A BOR FILOZÓFIÁJA Hamvas Béla-est borkóstolóval

    A BOR FILOZÓFIÁJA Hamvas Béla-est borkóstolóval

    Valóban szükséges filozófiát "gyártani" a jó borhoz? Talán elegendő, ha az alapvető kérdések, - hogy mit igyak, mikor igyak, hogyan igyak és hol igyak - megválaszolásához Hamvas Béla és Márai Sándor bölcs életszemléletét hívjuk segítségül, költők megzenésített bordalainak társaságában."Egy pohár bor, az ateizmus halálugrása."A 4 féle nedűt és a sajtválogatást  a Kőhegybor biztosítja, sommelier: Hidegkuti Gergely
  • A borbély

    A borbély

    Nem dauer, nem bodor, nem frufru, nem melír, nem főn, nem tupír, nem hajvas, nem stuc, nem sasson.
    Csak borotválás.
    Egy régi szakma kihalófélben lévő képviselője.
    Egy illegális üzlet, egy kifordított, ellentétes, negatív biznisz, ahol nem a vevő fizet a szolgáltatásért, hanem a szolgáltató.
    Mert kiszolgáltatott.
    Agora, ahol minden történetünk összegyűjtve hever halmokban.
    Semmiségek, melyek már elmúltak, a múlt igénytelen tárgyai és eseményei, amik bennünket alkotnak. Itt minden eltörött, repedezett… és minden törés, repedés egyértelművé teszi, hogy a Mindenség törik, repedezik…
    Nem guberáló ószeres, vagy gyűjtő… talán olykor inkább, egy kicsit becsüs… csak sorra veszi a szemétdomb tárgyait… a káoszt klasszifikálja.
  • A brémai muzsikusok

    A brémai muzsikusok

    A Grimm  testvérek meséje alapján készítette el a Nektár színház a zenés színpadi változatot. Hűen követi az eredeti változatot, melyben a négy állat - kutya, macska, kakas, szamár - egy életre szóló igaz barátságot köt egymással. Miután megöregednek a gazdáik túl akarnak adni rajtuk. Az állatok azonban értik az emberi szót és mielőtt beteljesedne sorsuk, megszöknek. Don Kóró, aki a legbölcsebb köztük, meggyőzi őket, hogy ha együtt maradnak, többre jutnak. Így érkeznek el a zsiványtanyához.
  • A brémai muzsikusok

    A brémai muzsikusok

    A Grimm testvérek gyűjtése alapján készült a mese zenés változata. Szereplői gazdájuk által kegyvesztett, de kedves, a kicsik számára is jól ismert háziállatok és gonosz emberekből álló betyárbanda, akik más javaiból lakmároznak, dorbézolnak egy másoktól elorozott helyen. A négy állatot sorsközösségük köti össze. Mindannyian számkivetettek, csak a jó szerencséjükben reménykedhetnek, mivel ilyen-olyan okokkal az ember meg akar szabadulni tőlük.
  • A brémai muzsikusok

    A brémai muzsikusok

    Interaktív játék szabad térre és játszóházba, melynek során gyerekekkel közösen megszületik a produkció. A gyerekek magukra öltik a megfelelő jelmezeket és két színész meg egy zenész irányítása mellett aktív részeseivé válnak a mesének. Az ismert történet szereplői nagyrészt a gyerekek, akik a játékmesterekkel együtt indulnak a brémai erdőbe és együtt űzik el a rablókat. A szamár, a cica, a kakas, a kutya, és a rák új otthonra talál és boldogan élnek…