Valami bűzlik Budapesten.Puskapor és harci gázok, hullaszag, egy Monarchia leomló falainak pora. Mindebből mit sem érez az orfeumlátogató: a bűzt elnyomja a parfüm, a vaníliaillatú füst, a kiömlött pezsgő, a női bőr fölröppenő, bódító molekulái. Az élet rongyos, de a lányok angyalok. Az asszony összetör, de nincs szebb, mint a szerelem. A háború tombol, de mi húzzuk csak, kivilágos virradatig.És túl az Óperencián boldogok leszünk. 

Hailé Szelasszié 1930-tól az 1974-es trónfosztásáig, a katonaság hatalomátvételéig volt Etiópia ura. Kapuściński, aki – egy lengyel hírügynökség tudósítójaként – a harmadik világ forradalmairól és polgárháborúiról szóló írásaival már a hatvanas években nemzetközi hírnévre tett szert, Hailé Szelasszié bukása után Etiópiába utazott. Interjúkat készített Hailé Szelasszié magas beosztású hivatalnokaival, amelyekben a hálószobaszolga, a tollminisztérium hivatalnoka, a fogadótermi lakáj, a párnakezelő, a szertartásmester és még sok más alkalmazott idézi fel a császár életét, mindennapjait és trónfosztását; az abszolút hatalommal rendelkező uralkodó korrupt világát. Beszélnek fényűzésről és nyomorról, félelemről és bizonytalanságról; az államgépezet működéséről, a nagy magánvagyonok keletkezéséről, az éhező tömegekről, a forradalmi helyzet kialakulásáról, a hatalmat gyakorlók és a hatalmat kiszolgálók viszonyáról.A fejlődő országok diktatúrái és a kelet-európai diktatúrák között a regény 1978-as megjelenésének idején egyértelműek voltak a hasonlóságok – és egyértelműek ma is, bármennyire is átrendeződött közben a politikai-társadalmi színtér.Az előadás szövege A császár és más Kapuściński-írások alapján készült. A regényt fordította: Nemere István. 

Színmű két részben a kézre csapásról, illetve inkább arról, hogy a rang nem mindig jelent kiváltságot, amikor fiatalos lendülettel találja szembe magát. Történt egyszer Bábolnán, hogy egy lovászfiú, Nagle, rácsapott Ferenc József császár kezére. Ilyen tett nem marad következmények nélkül. A fiúról, a későbbi Fadlallah el Hedad Mihályról, a ménesbirtok legendás vezetőjéről szól ez a mese.

 Hacukisztán császárának legfontosabb elfoglaltsága, hogy küllemét csinosítsa. Ha nem kap új ruhát, elszomorodik, ha nem dicsérik frizuráját, elkomorodik. Mit neki az államügyek, a miniszterek, ha cipője nem passzol a zoknijához. A császárság legfőbb ünnepén is új ruhában szeretne pompázni, mert már minden korábbi hacukáját megunta. Nincs mese, új ruha kell. Egy soha nem látott szépségű. Messziföldről idegen szabók érkeznek, akik pompázatos ruhakölteményt ígérnek az uralkodónak… 

Andersen A Császár új ruhája című meséje nyomán  6-10 éveseknek

Családi mesedélelőtt - zenés mesejátékOscar Wilde meséje különösen aktuálisnak hat napjainkban, amikor a külsőségek egyre inkább elvonják a figyelmet a valódi értékekről. Hőse nagy utat jár be, míg - átkon, varázslaton, nehéz próbákon keresztül - megérti: a külső szépség lélek nélkül nem ér semmit. Az út végére megtanulja, mi a különbség valóság és látszat, igazi szeretet és álságos kedveskedés, ember és tükörképe között. Az út végére felnő.

Vásári komédia
Rendezte: B. Péter Pál


A darab tartalma:Egy messziről jött, sok országot megjárt világhírű kuruzsló meséli el csodálatos utazásait és ajánlja magát mindenféle baj gyógyítására.
Gyógyírt találhat nála mindenféle bajára.

A csodálatos mandarin központi témája az érzékiség erejének megjelenítése mellett az erőszak, az emberi elnyomás és függőség, a társadalmon kívüliség megmutatása is. A 21. század nagyvárosának lezüllött és kilátástalan nyomorában élő prostituált lány pénzre váltott életében mindennapos rutin az érkező kliensek kiszolgálása mellett az őt futtató csavargók kegyetlenkedése, a vendégek kirablása is. Mimi szabadulna ebből a szörnyű fogságból, de a csavargókkal sajátos függőségi viszonyban vannak. A két látogató, az öregúr és a fiatal fiú kirablása után egy különös vendég érkezik. A mandarin, a gazdag keleti férfi, akinek ereje és mássága először taszítja, majd egyre közelebb vonzza a jobb életre vágyó lányt. A testiség ösztönös erején túl a mandarin egy másik világ dimenzióját is felvillantja az embertelen sorsában vergődő lány számára. A leskelődő csavargóknak nem tetszik az egyre fokozódó vonzalom, attól tartanak, hogy megélhetésük eszközét elviszi a szerelem. Ezért három különböző módon próbálják megölni a mandarint, sikertelenül. Mindegy egyes támadás után újraéled, sőt beteljesületlen vágya csak hatalmasabbá teszi. Mimi végül önként odaadja magát, nem tudva, hogy ezzel az idegen sorsát is beteljesíti: a mandarin meghal. A lány testével befedi elvesztett reményét, de talán szíve alatt már egy új élet dobog. Bartók Béla klasszikusa egyszer minden professzionális magyar balett együttes repertoárjára felkerül, a táncjáték szinte megkerülhetetlen kihívás egy koreográfusi pálya során. A csodálatos mandarin kortalan története az elidegenedett nagyvárosi világ minden szennyéről és vágyáról - mintha rólunk, a 21. század értékvesztett világáról szólna. Mimi és a mandarin könyörtelen drámája a ma emberének is tükröt tart. Társadalomkritikája érvényesebb, mint valaha. Egyúttal megérinti az érző ember lelkét, mert felcsillantja a reményt a változásra, egy új, jobb élet lehetőségére: a szerelem megváltó erejére.

A bemutató a Bartók-év keretében a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál programjaként valósult meg. Az előadás megvalósításában a Pécsi Balett együttműködő partnere a Müpa.

Zenés mesejátékValahol Erdélyországban tán a Mezőségben, – Kitudjaholvan falván – játszódik ez a különös történet. Ebben a faluban sokféle ember él; a gazdag, ám zsugori kocsmárosné, a szegény, de becsületes molnár meg a fia, a bolondos, furfangos észjárású rímfaragó legény, no meg a pletykás minden lében kanál leányasszony, hogy csak néhányat említsek közülük. Az emberek nyugalmát felbolydítja, hogy hajnaltájt gyanús alakok, - nagy zsákot cipelve - osonnak át a falu főterén. A népek elhatározzák, hogy kilesik ezt a dolgot, hogy megtudják, kik is lehetnek ezek a különös atyafiak.