Délceg, Kopac király egyetlen fia elindul, hogy megkérje Kevély király három lánya közül egyikük kezét, miközben a királyfit Anni, egy szegény sorsú kislány tiszta szívéből szereti. Miben rejlik a valódi szépség? Képesek vagyunk-e meglátni a látszat mögött az igazi valóságot, vagy a felszín elrejti szemünk elől azt, ami igazán lényeges?
Délceg, Kopac király egyetlen fia elindul, hogy megkérje Kevély király három lánya közül egyikük kezét, miközben a királyfit Anni, egy szegény sorsú kislány tiszta szívéből szereti. A kérdés, hogy Délceg végül felismeri-e Anniban igazi mátkáját.
Talán az is kiderül, hogy az igazi csoda bennünk van. S legfőképpen tetteink tükrözik igazán mindazt, ami bensőnkben rejlik.

a Kolozsvári Puck Bábszínház előadás 3 éven felüli gyermekeknekA csuka parancsára az egyik legismertebb orosz népmese, melynek főhőse a rettenthetetelen Jemeljuska rokona lehetne a mi magyar Erős Jánosunak, hiszen mindekettő a boldog tétlenségből, a kályhasut melegéből ugrik elő, ha eljön a megfelelő pillanat, hogy bebizonyítsa: nem e világból vétetett és nem ismer lehetetlent. Jemeljuska a Csukától felhatalmazott varázsszavakkal díszes bundába öltözteti édesanyját, megvendégeli az erdő állatait, tavaszt varázsol az orosz télben, megnevetteti a Sosemmosolygó cárkisasszonyt, aztán hazaviszi boldog aráját az erdei „díszes” kunyhóba. Mindezt könnyedén, tangóharmónikázva, mókázva teszi – kedvét sose szegi semmiféle akadály.„Az orosz mesék igazi varázsmesék, abba a korba hívják meg a mese hallgatóját, amikor az ember még nem ismerte a lehetetlent. Az orosz mesehősök azt tanítják, hogy legyen bármilyen nehéz is az előttük lévő akadály, érdemes megküzdeniük a boldogságért. Ezt a tanítást már a 4-8 éves gyerekek is megértik, sőt képesek erőt meríteni belőle.” − vallja Boldizsár Ildikó meseterapeutaElőadásunk hagyományos paravános bábelőadás, iskolapéldája a klasszikusan értelmezett bábos mesejátéknak melyben a mese eszmei üzenete,  az elbeszélés tisztasága és a karakterek precíz megformálása a tét. Az előadás felújításával fejet hajtunk annak alkotói: Balló Zoltán rendező, színész és Wallner Günter szobrász, díszlettervező munkája előtt.A csuka parancsára pergő, színes, vidám bábelőadás, remek (orosz nép)zenei válogatással melyet meleg szívvel ajánlunk minden korosztálynak.

Mit tehet egy kacsa, ha másnak születik mint a többiek? Mit tehet egy kacsa, ha elveszti a családját? Mit tehet egy kacsa, ha nem találja a helyét a világban? Andersen kérdései minden időben húsbavágóak, de különös aktualitást nyernek napjainkban. És a tó amely körül a kacsafamília, a szarkák, a réti sas, a gólyacsalád, a vadludak, a vadászkutya, a kandúr, a tyúk és az idős hölgy élnek, különösen hasonlít egy kis országra, amit olyan jól ismerünk...

Buenos Aires külvárosában négy generáció lakna együtt békességben Don Carmelo, a köztiszteletben álló zöldségkereskedő öreg házában, a családot azonban folytonosan anyagi összeomlás fenyegeti. A bajok forrása az elpusztíthatatlan életerejű, csaknem százéves dédnagymama, akinek étvágya csillapíthatatlan: mindig rágnia kell valamit, így napi fogyasztása felér egy sáskajárással. Alighogy megvacsorázott, máris reggelizne, s bármely pillanatban képes patáliát csapni egy kis nassolnivalóért. Márpedig a hattagú família csakis a családfő jövedelméből gazdálkodhat, ezért a Dédi számukra valóságos sorscsapás. A túlélés egyetlen esélye: meg kell szabadulniuk tőle, de lehetőleg kíméletesen, hiszen mégiscsak ő mindnyájuk ősanyja. Jobbnál jobb terveket dolgoznak ki az eltávolítására – de vajon beválik-e valamelyik?A jelenleg nyolcvankettedik évét taposó, neves argentin szerző 1977-ben írta ezt a képtelen komédiát, amely nagy nemzetközi sikert aratott, jelenleg is számos színház játssza világszerte. A farkaséhségű matróna hálás szerepét gyakran szokták férfiakra osztani, így a darab magyarországi bemutatójának számító szombathelyi előadás is ezt a hagyományt követi: Valló Péter rendezésében Jordán Tamás alakítja a démonikus öregasszonyt.

“A Moszkva Tér neon lámpái kékes fényüket szórják. A Városmajor felől alkonyi harangszó hallik. Előttünk, keresztben hetvenhárom autó haladt el, S a Vérmező hársait lomhán belepte a szürkésfekete por.Mi, ősz szülei egy boldog fiúnak, ki házasodni készül, A Budai Várba tartunk egy gazdagabb családhoz. Ahhoz a lányhoz, kit gyermekünk szeret……” Kétezerkettő nyarán történt augusztus hó hetedik napján,
Tizennégy óra harminc perckor jelentették a rendőrségen,
Az első kerületi kapitányságon, hogy eltűnt egy asszony a Budai Várból.
Y. Kovácsné- Faragó Zsuzsa, a japán kultúra professzora,
Néprajzkutató és műfordító, a piacra indult hetedike reggel,
De sem a csarnokban, sem otthonában nem látták őt soha többé.

Nagyoperett három felvonásban, magyar nyelven, angol és német felirattal

Orlovszkij herceg maszkabálján mindent összekuszál Doktor Denevér… Börtönre ítélt kikapós férjek, férjüket megcsalni kész feleségek, feltörekvő színésznőjelöltek rejtőznek a maszkok alatt. Végül a sok kalandnak és mókának börtönlátogatás lesz a vége, de csak itt kezdődik ám a kacagás! Ez a pezsgő hajtotta nagyoperett ifj. Johann Strauss főműve, és a hagyományhoz híven ez a mű a koronája a téli ünnepeknek. Mulassanak velünk és A denevérrel!

KRITIKAI VISSZHANG:
„Akiben frissen él közeli [Szinetár] Denevér-rendezésének boldogító kedélye, frenetikus életöröme, szívet melengető operaszínházi gyönyörűsége, az előrevetített árnyékok ellenére is vérbeli vígopera-előadásra számíthatott.” (Fodor Géza, Muzsika)

Történik Bécsben, „valamikor a múltban”. Eisenstein, derék bécsi polgár csúnyán megtréfálja dr. Falkét. Egy farsangi mulatság után, denevérnek öltöztetve, részegen otthagyja az utcán, kitéve őt a járókelők gúnyos megjegyzéseinek. Dr. Falke fondorlatos tervet eszel ki, hogy bosszút álljon barátján…

A történet szinte minden szereplő számára egy másik élet csábítását kínálja. Mindenki álmodik egy kicsit: Alfréd Rosalinda ágyában szeretne lenni, Rosalinda gátlástalanabb szeretne lenni, vagy Frank, aki magáról sem tudja tán, hogy fiú vagy lány szeretne lenni. Most van itt tehát a repülés ideje, most kezdődik a felejtés éjszakája, amikor mindenkit meglegyint valami csiklandó lehetőség.

Egy morgós, öreg özvegyember, Henri úr történetét meséli el a darab. Az öregurat fia, Paul arra kényszeríti, hogy adja ki lakásának egyik szobáját valakinek, aki cserébe gondoskodik róla. Henri tiltakozik, de nincs más választása: vagy teljesíti fia kérését, vagy költözhet az idősek otthonába.A hirdetésre Constance, egy fiatal egyetemista lány jelentkezik. A goromba öregúr mindent megtesz, hogy elbátortalanítsa a lányt, mivel azonban neki sürgősen szüksége van a szobára, eltántoríthatatlan. Sőt, kelletlenül ugyan, de belemegy még egy plusz feltételbe is: Mivel Henri úr ki nem állhatja menyét, Constance-nak el kell csavarnia az öregúr fiának, Paul-nak a fejét, hogy felesége végre elhagyja őt.Így kezdődik egy gyönyörű és szokatlan történet, teli szeretettel és humorral, sok-sok váratlan fordulattal.

A magány cudar egy lakótárs. Dideregni kezd tőle az ember, és folyton takarózna, melegedne. De nem tud. Nincs annyi takaró.
Bánjamár királynak borús az orcája,
Majd megdermed csontja, reszket keze-lába.
Kandallója izzik, mi haszna, hiába!
Nem jut oda meleg, ahol a szív zárva... Móra Ferenc klasszikusnak számító verse szó szerint szívet melengető történet. Az öreg Bánjamár király zord természetével elriaszt magától mindenkit, aki a palotában él. Önzésével egyre távolabb kergeti az őt szerető embereket, s engedi közelebb az álnok, haszonleső Sutyimutty főtanácsnokot. S egyszer csak – mikor sötét gondolataiból felocsúdva körbekémlel – azt veszi észre, hogy egyedül maradt. Igaz, sürögnek-forognak körülötte, minden kívánságát lesik, ám az emberek szívében a szeretet helyét már átvette a félelem, és a szánalom. S a csillogó trónterem díszes sarkait áttetsző pókhálóként körbeszövi a magány...
A magány cudar egy lakótárs. Dideregni kezd tőle az ember, és folyton takarózna, melegedne. De nem tud. Nincs annyi takaró. Szólhat körülötte harsány zene, asztalán a legfinomabb ételek illatozhatnak, drága orvosságokat nyelhet, befűttethet a királyi kandallóba, mindhiába. A hideg csak marad. Felégetheti az erdőket, házakat, bútorokat, az egész világot, az sem segít. Ám könnyedén oltalmat adhat egy aprócska dolog. Például egy kislány pityergése... Mert a melegséget nem kívül kell keresni, hanem legbelül. Bent, a szívben. A királyi didergést nem a kandalló tüze szünteti meg, hanem a szeretet...
A bűbájos történet ízig-vérig mese, mégis megkapóan emberi. Az igazán fontos dolgokat kutatja, s eközben rálel az őszinteség, a bizalom, a megbánás és az újrakezdés varázslatos világára. S ettől melegség támad mindenki szívében...

a Turay Ida Színház gyermekelőadásaNekeresd ország Nevenincs királyának mindene megvan, mégis boldogabb nála még a mezítlábas kisgyermek is. Hiába fűtik be a hatalmas kandallót, hiába bugyolálják aranyos palástba – a király rettenetesen fázik, sőt mi több: didereg! Mikor már a csengő barack, a mosolygó alma, de még a szóló szőlő venyigéje is tűzre kerül, betipeg egy pici lány a hatalmas trónterembe, s azt kérdezi mézédes hangján a farkasbundában vacogó királytól: miért szedette le a házuk tetejét, hiszen most megfázik a babája… A didergő királynak megolvad a szíve, babaruhának ígéri bársonyköntösét és menten kitárja ajtaját, hadd tóduljon be fázó népe, hadd lakjon jól a legkedvesebb vendégsereg…
És hadd kapjon a mi legkedvesebb vendégseregünk, a gyermekközönség egy csodás, zenével átszőtt, igazi bíborpalástos, fényes-tróntermes mesejátékot.