A dzsungel könyve a magyar musical irodalom egyik kiemelkedő klasszikusává nőtte ki magát. Dés László magával ragadó zenéje, Geszti Péter szellemes dalszövegei és Békés Pál pörgő dramaturgiájú történetmesélése egyaránt kedvence lett kicsiknek és nagyoknak. Igazi családi szórakozás.Az előadás megtekintése 10 éves kortól ajánlott!

Egy musical Dés László zeneszerző, Geszti Péter dalszövegíró és Békés Pál szövegíró közös munkájából, amit talán minden gyerek ismer, de színpadon még nem látott. A farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története sok mindenről szól a befogadástól és kitaszítottságig, de szól elsősorban a gyermekről, bárhol is nevelkedjék.

Mélyzölden burjánzik a dzsungel. Hosszú liánokon majmok csüngnek, álmukban kígyó öleli őket… Tigris üvöltése töri meg a csendet. Puha talpain éjfekete párduc suhan, zöld szemében a hold fénye villan, cikáz… A lebilincselő mese egyaránt szól születésről és halálról, befogadásról és kirekesztésről, csapatszellemről és magányról, szerelemről és barátságról, hűségről és elválásról, a felnőtté válás izgalmas és akadályokkal teli időszakáról. 

Egy musical Dés László zeneszerző, Geszti Péter dalszövegíró és Békés Pál szövegíró közös munkájából, amit talán minden gyerek ismer, de színpadon még nem látott. A farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története sok mindenről szól a befogadástól a kitaszítottságig, de elsősorban a gyermekről, bárhol is nevelkedjenek.

Mélyzölden burjánzik a dzsungel. Hosszú liánokon majmok csüngnek, álmukban kígyó öleli őket…
Tigris üvöltése töri meg a csendet.
Puha talpain éjfekete párduc suhan, zöld szemében a hold fénye villan, cikáz…
Farkasok vonyítják felhők vonulását, a vén medve csendre inti őket. Ölében egy apró szerzet: az Emberkölyök.
Testvérei a farkasok, mestere a fenséges párduc és a rozzant medve, ellensége a vérszomjas tigris: Sir Kán.
Maugli.
Az ember fia, aki visszatér az emberek közé, vagy a vadont választja a farkasokkal…?
Maugli.
Az emberfiú, aki legyőzi ellenségeit, s aki boldogságot keres új családjának a sűrű lombok között…
Kihagyhatatlan, szívszorító- szívmelengető történet barátságról, szerelemről, gyermekeknek és gyermeklelkű felnőtteknek…

Boldogságra vágyva, ám értéktelen bábokat idealizálva élünk, akár a történet hősei. Jobb esetben találkozunk egy tündérrel, aki felnyitja a szemünket és próbatételek során megleljük párunkat. A történet arra figyelmeztet, hogy a boldogságért vívott küzdelem sosem hasztalan: megtanít felismerni a másik valódi értékeit.A fából faragott királyfi cselekményét így foglalta össze az 1917-es operaházi premierről szóló kritikájában Bálint Aladár a Nyugatban:„Egymásra talál a mesekirályfi és a mesekirályleány, a két szomszédvár fiatal lakója, de idegen akarat – a tündér – eltorlaszolja egyesülésük útját, várába kergeti vissza a királyleányt. A királyfi utána iramodik, de a tündér táncoló erdő gyűrűjét forgatja meg körülötte, a patak habjai is – megannyi szép leány – kiszállnak a medrükből és mikor a királyfi legyűri az ellene harcba küldött elemeket, már késő, a királyleány csüggedten ül rokkája mellett fent a várban. Nem veszi észre a vár alatt epedő szerelmesét, aki hiába ágaskodik, nem ér fel hozzá. Póznára rakja koronáját és felemeli, de az sem elég, végül is lenyírja haját, leakasztja palástját, és a póznát ékesíti fel fiatalsága, királyi volta jelvényeivel. Ezekkel le is csalja a királyleányt, aki azonban a póznára pazarolja szerelmes pillantásait. Mozgó, táncoló figurává varázsolja a tündér e koronás parókás fadarabot, a királyfi pedig árván, magára hagyatva siránkozik sorsa fordulásán. A fabábú végül is összeroskad és a felrúgott, elhajított pózna felett egymás karjaiba roskad a két szerelmes.”A népmesei ihletésű történet celebek uralta világunkban igencsak aktuális, egyaránt szolgál fiatal és érett nők és férfiak okulására, kicsit „updatelve” óriási megosztást generálna a népszerű közösségi oldalakon…

Fabulatorium Playback Színház - playback improvizáció a nézők történetei alapján. A playback színház spontán, rögtönzött színház, előadásról előadásra a szereplők és a nézők különleges együttműködésével születik meg. Talpunk alatt a Föld – történetek menekültekről és otthon keresésrőlA nézők magukkal hozott és elmesélt hangulatait, érzéseit és történeteit mutatjuk meg a playback improvizáció módszereivel.NEM KÖTELEZŐ MESÉLNED! Lehetsz csak hallgató néző is.
Nem leutánozzuk a történeteket. Egészen más módon adjuk vissza. Minden mozdulat és szó ott születik meg a pillanatban. Mi sem tudjuk előre, mi fog történni, de az eredmény megérintő. 

„Az állat korrekt. Lehet, hogy megharap, de… Nem támad hátba.”  Milyen ez, ha mozivásznon jelenik meg? Zoltán filmes. Ritka siker egy önnön művészetében a legenyhébb kompromisszumra sem képes alkotótól. Filmje egy csirkefarmon okoz velőtrázó és tojást eredményező sikert. A fajok eredetén keresztül beszél az emberiség pusztulásáról következő könyvében, ami már a producer előtt hever, aki viszont a nézők még csirkébb nézőpontúvá tevésén gondolkodik…

A falu rossza a legjobb ember a faluba' - dióhéjban. Nagy a szerelemben, nagy a dúlásban és keservben, szakadjon az a szív, amúgy magyarosan! Pedig odavannak ám érte - haj, de hányan! -, ám ő mégis nagyon odavan. Ezért danol, s dülöngél ez a csupaszív nagyember, akit Tóth Ede álmodott e tájra, hol Örkény is rátalált, s tollával nógatta tovább, ide, egészen az orrunk elé, ismerjünk csak magunkra. Hisz mi vagyunk a falu - lyányok és apák, pletyka és bor, tánc a pokolig meg vissza, röhögve-sírva népszínmű módra, cemendéstül-kutastul, hol a kútba szorulva ott tengődünk mindannyian, kacérkodva a groteszkkel - meg-megtartva azért mihagyományunkat - ... el egész az abszurdig! Móka hát ez, kifordított ködmön - ahogy Chaplin mondá: a tragédia premier plan-ban, a komédia nagytotálban lefilmezett élet!              

Tóth Ede után és helyett írták a Mohácsi-testvérek.Kinek nem jutott még eszébe, hogy szerelemből, gyűlöletből, vagy végtelen elkeseredettségből véget vessen ennek az egésznek? Az se baj, ha ez másnak a végét jelenti, csak történjen már valami. Göndör Sándor, a falu rossza is eljut a valami végére, amikor halálosan és reménytelenül beleszeret a falu bírójának a leányába. 

Őrült rendszer, de van benne beszéd, parafrazeálta valaki – illetve valakik, mert olyan poén ez, hogy sokaknak az eszébe juthat, tehát jutott is – Shakespeare Hamletjének kissé sarkos, ám annál magvasabb állítását a XX. század valamelyik totalitárius diktatúrájáról: hogy a Hitler, vagy a Sztálin nevével fémjelzettet illette vele, ma márösszemosódik – bár ettől még nem lesz mindegy.Čapek, a XX. század cseh irodalmi óriásainak egyike, feltehetően a hitlerájra gondolt, amikor megírta A fehér kór című darabját, ami – nagy vonalakban – arról szól, hogy mi mindenbe szeretünk és tudunk belepusztulni. Színhelyünket, egy meg nem nevezett közép-európai hazát, ismeretlen eredetű, ám annál gyilkosabb járvány tizedeli, míg fel nem bukkan egy naiv, ám annál eltökéltebb orvos a hírrel, hogy ő megtalálta a kór ellenszerét. Csakhogy nem hajlandó a receptet közkinccsé tenni, amíg a haza, és a többi hazák felelős vezetői meg nem fogadják, hogy felhagynak minden háborúval.Vagyis magyarán: mondjunk le mindenről, ami az életet vadromantikussá, harsány tartalommal kitöltötté, emlékmű után kiáltóvá, hősi eposzban elbeszélhetővé teszi – cserében azért, hogy élünk. Hogyan válaszol erre a kihívásra a Haza; a Haza vezetői, a Haza derékhada; és végül, de nagyon is utolsósorban a nép, az istenadta Nép – erről szól Čapek darabja.Tényleg (de most őszintén): Önök hogyan válaszolnának?

A Haneke által német gyerekmeseként aposztrofált bűnügyi történet 1913 közepén játszódik egy északnémet főúri birtokon. Több szálon fut a cselekmény. A rejtélyes esetek mozaikjait a falu jószándékú tanítója próbálja összeilleszteni egyre fokozódó gyanúja alapján.Haneke résnyire nyitja az ajtót. Sohasem mutatja meg az egész képet, csak részleteit, vagy ami még pokolibb, zárt ajtók mögül halljuk a kiszűrődő zajokat. Egyszerre misztikusan hátborzongató és kényelmetlenül ismerős.Ránk van bízva, mennyit bírunk el a mások vagy épp saját bűneinkkel való szembesülésből.A bűnért jár a büntetés. De mi történik, ha valaki szó szerint veszi a törvényt, Isten jobb kezének képzeli magát és büntet?„Minden terrorizmus forrása valamilyen idealizált eszme. Teljesen mindegy, milyen eszméről van szó, a hangsúly az abszolutizáláson van.”
Michael Haneke