A barátod az életedre tör, a nők, akiknek bókolsz, azt fontolgatják, feljelentenek zaklatás ürügyén, a gyerekek fejét már meg sem mered simogatni, egy különös vírus miatt már nincs se kézfogás, se ölelés, se csók.A világ előbb absztrakttá vált, most már abszurd is. Komédia. Dürrenmatt: „…az események anélkül mennek végbe, hogy bárki felelős lenne értük egyénileg… Közös a bűnünk… inkább szerencsétlenek vagyunk, mint bűnösök. A komédia illik tehát hozzánk. Világunk éppúgy a groteszkbe vezetett el, mint az atombombához… az apokaliptikus vízió lett groteszkül reális.” A világ paradox.A színdarab központi figurája, Möbius, a zseniális fizikus sem veszi észre, hogy miközben igyekszik elrejteni veszélyes tudását, rászabadítja azt az emberiségre. Mi ez a darab? Moralitás, példázat, abszurdba hajló komédia, a mi tudományba kapaszkodó, istentelen világunk ijesztően mulatságos látlelete. „Groteszkül reális apokaliptikus vízió.”Orvosnak látszó betegek. Tudós hülyék. Kétbalkezes James Bondok. A puskát fordítva tartó mesterlövészek.A valamikor gyönyörű, fiatal Európa mára púpos, meddő, eszelős, bosszúálló öregasszonnyá vénült…

„Aki elutasítja a paradoxont, kiszolgáltatja magát a valóságnak.” Friedrich Dürrenmatt Ki dönti el, hogy a tudomány vívmányai az emberiség vagy az embertelenség szolgálatába álljanak-e, hogy szolgálják, vagy pusztítsák-e a Földet? A fizika leghíresebb egyenletét (e=mc²) és kócos fejű megalkotóját pólókra nyomtatva hordjuk, miközben ez a képlet elméleti megalapozója az atombomba létrejöttének. Valljuk be, keveset tudunk az egyes felfedezések gyakorlati hasznáról. Rémlik valami azzal kapcsolatban, hogy a vízbe mártott test mennyit veszít a súlyából, de fogalmunk sincs, miért fontos ez. Ahogy azt sem tudjuk, mi mindenre jó egy Möbius-szalag. Lehet belőle például futószalag a gyárban, ékszíj az autóban, magnószalag, de többek közt arra is jó, hogy történetünk cselekménye visszatérjen a kiindulópontba, tehát hosszú utat bejárva ne jusson el sehová. Dürrenmatt 1962-ben megírt szarkasztikus humorú darabját nézve egy elmegyógyintézetben találjuk magunkat, mely akár világunk szinonimájaként is felfogható. Itt köt barátságot három fizikus: Einstein, Newton és Möbius akik az őrült világ elől a bolondok házába menekültek, azaz három ápolt, aki fizikusnak hiszi magát… de az is lehet, hogy „a világ egy őrült elmeorvos karmaiba jutott”.

komédia két részbenA világirodalom egyik legmegdöbbentőbb, legizgalmasabb, máig megdöbbentően aktuális politikai krimije különös, gazdag, elegáns világba repíti a nézőt. Egy eldugott, svájci, exkluzív elmegyógyintézetben rejtélyes gyilkosságok történnek………      Molnár László és Barabás Botond mellett Kautzky Armanddal a főszerepben

Itt van hát a történet. Lehet, hogy már rögtön az elején egy kicsit furának tűnik, de kitartás, mert garantálom, hogy mindenki követni tudja majd. Úgy van beállítva, mintha lenne benne valami gondolat, de higgyék el, egy pillanatig sem érdemes elgondolkodni rajta. Ez csak egy ártatlan kis vígjáték. Nincs benne se tanulság, se véleményformáló szándék. Csak egyszerű szórakozás. És nincs annál szórakoztatóbb, mint gúnyt űzni a köldöknézős művészkedésből.”

„Ez az egész olyan abszurd, mint egy Gambini jelenet.“És valóban – mármint, ha egy évek óta egy láthatatlan, nem létező főnökkel működő cég abszurd lehet –, de ki is az a Gambini? Egy soha nem létezett huszadik századi színházi író, akinek életműve az abszurd csimborasszója, s akit istenít a valaha jobb napokat látott színész, Kristoffer, akit Ravn, egy számítógépes vállalkozás tulajdonosa bérel fel, hogy játssza el – eredetileg csupán egy alkalommal – az általa kitalált „Főfőnököt”. Sajnos, a mit sem sejtő beosztottak véletlenül találkoznak állítólagos főnökükkel, ami valóságos lavinát indít el, Kristoffer pedig kénytelen benne ragadni a szerepben… Eközben társadalmunk szinte minden jellegzetes típusa megjelenik a darabban – erősen görbe tükörben.

Pim egy földimalac. Nemrég született, és még sosem hagyta el azt a kényelmes odút, ahol édesanyjával él. Ám ez a lakás egyre unalmasabb egy mindenre kíváncsi földimalac számára, ezért érdemes szépen, óvatosan körülnézni, milyen is a nagyvilág? Kik laknak a környéken? Ki a barát? Ki veszélyes? Szerencsére anya mindenre tudja a választ, de Pim még így is hajmeresztő kalandokba keveredik, ha éppen nem figyel eléggé a szülői szem.Az ismert szerző, Jill Tomlinson. mesesorozatának talán legizgalmasabb, és egyben leghumorosabb része elevenedik meg, rengeteg bábbal, játékkal és mesével a Mesebolt Bábszínház színpadán.

Ady Endre est Földes László Hobo előadásában
- Nem Ady-körképet szeretnék adni, hanem azokat a verseket mondom el, amelyekben válaszokat találtam a saját problémáimra. Ezekben a versekben megmutatkozik az útja végéhez közeledő férfi nem lankadó felelősségű, harcos, ostorozó hazaszeretete Európa közepén, viszonya a múlthoz, a történelemhez, sorstársaihoz, a Nyugathoz, valamint hálás emlékezése az elmúlt szerelmekre, álmokra és reményekre. Tisztelettel: Hobo

Négy olasz-amerikai nagyszülő ül a vasárnapi ebédnél hétről hétre, és várja az unokát a nyüzsgő New York-i belvárosból. És ha már együtt vannak, elszabadul a konyhaművészet meg a valódi olasz téboly. Csakhogy Nick nagy bejelentésre készül... Joe Dipietro vérbő komédiája generációs különbségekre épül: az időseknek mindig első a család, a fiataloknál ez bizony már nem ilyen egyszerű.

Truffaldino felcsap pizzafutárnak. Az első kiszállítás a tarantói maffia rettegett főnökéhez viszi – és a kapuban karambolozik a közeli város maffiájának rettegett főnökével. Itt végződhetne a történet. De van tovább, mert ez Olaszország. Eljegyzések, álruhák, félresiklott leszámolások, a szálloda szomszéd szobáiban lakó, egymást nem találó szerelmesek… És Truffaldino észvesztve rohan fel-alá, hogy hirtelen támadt két főnöke összes kívánságát teljesítse. Amitől mindenki csak egyre nagyobb bajba kerül. A Ponyvaregénybe oltott commedia dell’arte, a Keresztapával keresztezett mágikus realizmus – Goldoni klasszikus vígjátéka, a Két úr szolgája mai olasz környezetben, őrült és kacagtató színpadi mesében… Ahol a mesélőre is lőnek.

-vígjáték az Elfújta a szél keletkezéséről-
A budapesti Fórum Színház és a Művészetek Háza Gödöllő közös produkciója„1939. Hollywoodban harci helyzet van, bár kissé különböző, mint amire Európa készül éppen. A filmgyár nagyhatalmú főnöke lefújja a forgatást, kirúgja a forgatókönyvírót és a rendezőt, hogy két vadonatúj emberrel álljon neki a munkának. Bezárkóznak az irodába egy vagon banánnal és földimogyoróval, hiszen néhány napjuk van arra, hogy az eredeti regény alapján felidézzék, eljátsszák a készülő történet alakjait, férfiakat, nőket, csecsemőket és véneket, fehéreket és feketéket. Végül azonban megszületik a forgatókönyv ahhoz a filmhez, amely minden idők egyik legnagyobb dobása lesz. És ez a film az Elfújta a szél… A fergeteges vígjáték cselekménye kitalált történeten alapul, a történet szereplői viszont élő személyek voltak, bárminemű egyezés a valósággal nem csupán a véletlen műve…”

A fösvény (L'Avare) Moliére egyik legérettebb alkotása, a klasszicizmus szabályainak megfelelő, de prózai formájú – így saját korában kevésbé sikeres és befejezetlennek tekintett mű. 1668-ban mutatták be Párizsban. Egy vándorszínész csoport ismertette meg vele a művészet és a színjátszás örömeit, ezért több művet is írt ennek a csoportnak, ezek közé tartozik a Fösvény. A komédia megírásához Molière csak három forrást használt fel: az ókori komédiákat, az olasz commedia dell'arte rögtönzött, és a francia farce (vásári komédia) műveit. A műben a jellemkomikum van előtérben.A mű 1668-ban íródott, Párizsban játszódik. Témája – a pénz imádatának torzító hatása, ennek bírálata – már más műveiben is megjelent. A fösvénység motívumának azonos tünetekkel – szorongás, gyanakvás, vagyonféltés, elmagányosodás – ábrázolt kórképe minden korban foglalkoztatta az alkotókat, a komédiairodalomban ez az egyik leggyakrabban kipellengérezett hiba, mert a problematika örökké aktuális: Mindig csak a pénz! Mintha mást nem is tudnának mondani, csak: pénzt, pénzt, pénzt! Olyan ez az egész, mintha a Föld csak a pénz körül forogna.A mű (a hármas egység klasszicista követelményének megfelelően) egy helyen, Harpagon párizsi polgár házában, egyetlen nap alatt játszódik; egyetlen család tagjai között bonyolódik. A cselekmény egységét a középponti jellem, a házassági pletyka adja.

Magunkat figyelmen kívül hagyva, könnyű ítélkezni azok felett, akik fösvény módon kuporgatnak, számolgatják nehezen megszerezett vagyonkájukat, s közben észre sem veszik, hogy egyedül maradtak, elveszítettek mindent, ami fontos. A közel 400 éve keletkezett műben Molière nem ítélkezik, csupán megmutat. Az előadás szorongatva nevettet.