Tűz körül mesélt történetek vidéki ír kocsma hangulatába zártan. Magányos férfisorsok törnek meg egy szép-szomorú nő mesélésében. A furcsa és titokzatos történetek látszólag sehova nem vezetnek, mégis érezhetővé válik a változás, amely a szeretetből kiindulva lélekbe ágyazódik. A gát nemcsak a vizet, de a szavakat is eltorlaszolta és talán éppen egy idegen az, aki repedést idézhet aszott oldalára.

Géza autista. Ahogy Háy János darabjának szereplői mondják: hibás. Otthon a kockás konyhaköveket nézi egész nap. Váratlanul felveszik a szobi kőfejtőbe, hogy a szalagra rakott kőáradatot figyelje, ha rendellenességet észlel, idegen anyag, netán ember kerülne rá, rögtön nyomja meg a piros gombot és leálljon a gép.

Végre büszkeség tölti el. Reggelente a távolsági busszal munkába jár a környék férfiaival együtt. A szalag melletti széke istenné teszi, hiszen az ő kezében van az irányító szerkezet, műszak után kocsmába jár a többiekkel. Csakhogy, mivel soha semmi rendellenesség nem történik, elkezdi feleslegesnek érezni magát, ott készül hagyni a munkáját. Az őt istápoló kőfejtők maguk között akarják tartani, kitalálják, hogy egy áldozatul esett kóbor kutya tetemét dobják a szalagra, mintha egyikük lenne az. ...Géza végre megnyomhatja a piros gombot. De vajon ez a hecc belefér az ő világképébe?

Háy János megható, felkavaró és legalább ennyire humoros darabja 2004-ben jelent meg könyv formájában – számos nagy sikerű vidéki előadás után – Budapesten a Pinceszínház mutatja be először. 

 Cégbirodalom, dúsgazdag család, befolyásos és tekintélyes polgárok, az üzleti- és pénzvilág előkelőségei – ezek a Glembayak. A Glembay ház, a Glembay klán, a Glembay Ltd. Élén a családfővel, Ignjat Glembayval, a hetvenéves jubileumát ünneplő cégcsoport első emberével. Egyetlen családtag van, aki nem tudja átadni magát az ünnepi hangulatnak: Leone, az öreg Glembay első házasságából született fia, aki a művészetet választotta az üzleti karrier helyett, és amikor hosszú idő után most újra találkozik apjával és a családdal, egyre kevésbé képes magában tartani mindazt, amit a rokonokról, az üzleti és családi titkokról, no meg: apja jelenlegi és jóval fiatalabb feleségéről tud. Nem sok kell hozzá, hogy apa és fiú, két generáció, két világszemlélet – két férfi összecsapjon és életre-halálra megvívjon egymással. Ennek az összecsapásnak a lenyomata a világhírű horvát klasszikus szerző viharos lendületű, sötét indulatokkal telt drámája. 

Egy londoni romos bérház lomokkal teli szobájában három ember van összezárva: a lassú felfogású, enyhén ütődött Aston, a heves természetű öccse Mick, és az öreg csavargó, Davies. Összeütközésükből ered a darab konfliktusa. A tét: a szoba birtoklása, vagyis ki uralkodik a másik felett? Beszélnek egymáshoz, de senki nem érti a másikat, a saját ketrecükből nincs szabad kijárat a másik világba. Jéggé dermedt emberek jéggé dermedt világban, ahol az életnek nincs értelme: minden zavaros és ellenséges. Az egyén nem támaszkodhat másokra, sem a társadalomra, sem Istenre, sőt saját magára sem, hogy értelmet vagy értéket találjon. Ezért ragaszkodnak annyira a biztonságot jelentő szobához, és ez a magyarázata annak, hogy Mick és Aston miért tartja természetesnek, hogy Daviesnek mennie kell, és Daviesnek miért olyan rémisztő, hogy nem maradhat? De a szerző ezeket a komoly gondolatokat erőteljes humorral ábrázolja. A The Sunday Times of London-ban megjelent levelében ezt írta: „Szerintem, A gondnok vicces.”

Spanyol kortárs szerző, Jordi Galcerán megtörtént esemény kapcsán írta meg fordulatos és szellemes színdarabját. Négy pályázó – három férfi és egy nő – felvételi beszélgetésre érkezik egy multinacionális vállalathoz, ahol kereskedelmi igazgatót keresnek. Spanyol kortárs szerző, Jordi Galcerán megtörtént esemény kapcsán írta meg fordulatos és szellemes színdarabját."A Grönholm-módszer ötletének alapja megtörtént esemény. … Egy madridi kukában megtalálták egy szupermarket-lánc személyzeti osztályán dolgozó alkalmazott feljegyzéseit azokról a nőkről, akik pénztárosi állásra jelentkeztek. A feljegyzésekben hemzsegtek a hímsoviniszta, idegengyűlölő, durva jellemzések ("kövér, bögyös", "dagadt, külföldi", … stb.). … Annak tudatában, hogy rá osztották a kiválasztás szent misszióját, felhatalmazva érezte magát, hogy ilyen önkényesen nyilatkozzon olyan emberekről, akiket egyáltalán nem ismert. Elképzeltem ezeket a szerencsétlen nőket, ahogy igyekeznek jó benyomást kelteni a cég előtt, és próbálnak a vélt elvárásoknak megfelelően viselkedni, készen akár kisebb megaláztatásokra is, csak hogy megszerezzék a munkát, amire szükségük van" - írja a szerző.Négy pályázó – három férfi és egy nő – felvételi beszélgetésre érkezik egy multinacionális vállalathoz, ahol kereskedelmi igazgatót keresnek. A korábbi szűrőkön már átjutottak – ez lesz az utolsó megmérettetés. A jelentkezőknek azonban a hagyományos interjú helyett meglehetősen szokatlan feladatokat kell megoldaniuk, melyek egyre bizarrabb és feszültebb helyzeteket teremtenek… Vajon mi mindenről hajlandóak lemondani, hogy megszerezzék az állást? Milyen erőfeszítéseket tesznek, meddig képesek elmenni ebben a harcban? Vannak-e tabuk, morális határok? S vajon mindenki az-e, akinek mutatja magát?

Egy álomállás. Négy mindenre elszánt pályázó. Meghallgatásra hívják őket egy furcsa szobába. Az ajtó bezárul, és megkezdődik a rejtélyekkel teli, kíméletlen harc tabuk és erkölcsi korlátok nélkül. Mindenki potenciális ellenféllé válik. A munkáért, pozícióért folytatott versenyben lehull az álarc, kiderül, hogy kiben mi lakozik: félelem, gátlástalanság, kegyetlenség, őrület. Az előadás kapcsolatok metaforájaként, minden lehetséges szinten a játékról szól.

Versek, novellák, történetek, dalok, szomorúak és vidámak még a világ legborzalmasabb helyein is születnek. Ilyen hely volt Gulag, amely az ártatlan milliókat – köztük sok százezer magyart is elnyelő és megsemmisítő – szovjet munkatáborok gyűjtőneve. A táborokban született művészeti alkotásokat nevezi Hobo a „Gulag virágainak”.zenés dokumentum-dráma

 Mi történt negyven évvel ezelőtt, egy fontos napon? Mit kell
tisztáznia egymással két barátnak, amikor indulatoktól, leszámolási
vágytól sem mentes viták közben mindig elfogynak
és csonkig égnek a gyertyák? Vádak és védekezések, lelkek
titkai a magyar irodalom kiemelkedő írójától. Márai Sándor
klasszikusa meghódította a világot, most Sopronban látható
két remek színművész főszereplésével. 

Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás ösvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végig beszélgetik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti.

A marosvásárhelyi Spectrum Színház vendégjátéka Márai Sándor műve világhírű alkotás, a regény számtalan kiadást ért meg. Tizenegy évvel ezelőtt Pozsgai Zsolt író dramatizálta a regényt, és ez a változat több színházban bemutatásra került.Mi a titka a regénynek és a színműnek? Márai utolérhetetlen módon tud ábrázolni egészen hétköznapi eseteket úgy, hogy azt könyvben vagy színpadon az élet egészének tudjuk értelmezni. Tehát egy világsikerű szerző-világsikerű művéről van szó. A siker a történet egyszerűségében rejlik. Két testi-lelki jóbarát – egy közös szerelem. A szerelem, ami felborítja a barátságot, tragédiába oltja a szerelmet.Vezúv-Etna             Egy térben régi tárgyak és zenék között ül két öregember, a tábornok és a százados. Henrik és Konrád. Gyerekkoruk óta minden összeköti őket: iskola, hadsereg, szerelem.Az előadás origója egy hol volt - hol nem volt szerelem. A nő neve Krisztina. Két férfi, Henrik és Konrád imádják őt egy életen keresztül. A két öreg minimálisan cselekszik, de maximálisan érez. Két vulkán okád tüzet, a nyugalom látszólagos.Henrikben és Konrádban egyazon hőfokon lángol a szenvedély több, mint negyven éve. Néha suttognak, néha ordítanak egymásra. Pattanásig feszül a húr, majdnem eljutnak a fizikai összecsapásig.Márcsak a két öreg katona ballag át egy zöldellő mezőn. A gyönyörű zöld fű alatt taposóaknák rejtőzködnek. Nekem, mint rendezőnek nincs egyéb dolgom, mint ezeket a taposóaknákat megtalálni és meggyőzni a két színészt, hogy lépjenek rájuk bátran. Fölrepülnek a csillagokba, aztán vissza a földre. Mintha szerelmesek lennének. Azok. Kincses Elemér

Az együttes 1948. május 15-én alakult meg, mely majd hetven éve magas szinten vigyázza és ápolja Szerbia, valamint a régió népi hagyományait, a zene, a tánc és szokások bemutatásával.A művészeti repertoár kialakításában az évek során neves koreográfusok, zeneszerzők, zenekutatók, népkutatók, valamint balettművészek munkája vezetett a jellegzetes előadásmódhoz, melyre jellemző a vizuális és zenei elemek igényes összhangja.A KOLO művészei több alkalommal varázsolták el a közönséget kifejező, tökélyre törő tánctechnikájukkal, énekkel és zenével, továbbá viseleteik gazdagságával a világ nagyszínpadain.A KOLO a kultúra nagykövete mely a világ leghíresebb helyszínein szerepelt, mint a Metropolitan, a Carnegie Hall, a Palais de Chaillot, a Royal Festival Hall, Moszkvai Nagyszínház, a Kölni Operaház, La Fenice, a Sidney Opera, vagy a Pekingi Művészeti Központ. Az együttesnek a kultúra terén elért nemzetközi sikerei elismertséget és több fontos díjat is hoztak.Egy modern, hagyományokat, zenét és legfőképpen táncokat bemutató műsorral a KOLO Együttes megnyitja a hetvenedik hivatalos szezonját melyre „A szerb kultúra hónapja” ünnepélyes megnyitóján kerül sor, melyet hagyományosan a Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ szervez.