Több mint 300 éve, hogy a Rákóczi Szabadságharc befejeződött. Ez a mű a kezdetektől kíséri végig a harcot, a végkifejletig.

 Az irodalomtörténészek egyöntetű méltatása szerint Mikszáth Kálmán egyik legművészibb alkotása A fekete kakas, mégis rejtélyes okokból hangsúlytalan darabja maradt a mikszáthi életműnek. Ezért is lehetséges, hogy csupán most látható először színpadon. A „nagy palóc mesemondó” utánozhatatlan humorával elénk tárt misztikus történet, Kupolyi figuráján keresztül élesen rávilágít, hogy mennyire megdöbbentő is az a hétköznapi életben, ha valaki a templomban hirdetett erkölcsi értékrend szerint élni és cselekedni képes. Őrültség-e önpusztító módon akár teljes magunkat is odaadnunk, ha a másiknak szüksége van rá? Mikszáth az esendő emberi lelket mélyen ismerő játékmester módjára, szenvedélyes szeretettel köti össze hőseit. A helyzeteket pedig úgy alakítja, hogy e mélyben sűrűsödő „szeretet-erő”, a legkülönbözőbb emberi megnyilvánulásokban törhessen, elemi erővel felszínre. Az ősbemutató egyszemélyes bábjátékban fogalmazódik meg, ahol bábos és az általa mozgatott báb lép egymással kapcsolatba. Ebben a színpadi világban szemmel láthatóan is elmosódnak az egyébként láthatatlanul, lélekben összekötött szereplők testi határvonalai. Fabók Mancsi Bábszínháza előadását 90 percben felnőtt és serdülő közönségünknek ajánljuk. 

Hiánypótló könyvsorozatot indított a Selinunte Kiadó, amely kortárs színdarabok megjelentését tűzte ki célul. Az Olvasópróba egyes kötetei olyan tematikus összeállítások, amelyek az utóbbi években színpadra került darabokból válogatnak. A Selinunte Kiadó könyvbemutatója december 15-én, 18:00-tól az Előcsarnokban.  Az Olvasópróba első kötetében szereplő darabok mindegyike az emlékezéssel, a múlttal való szembenézés elkerülhetetlenségével foglalkozik. Az öt mű közül három történelmi témát dolgoz fel, feledés homályába burkolt, hallgatással körülvett történelmi időszakokat idéz meg. Olyan fontos szövegek kerültek a kötetbe, amelyek nemcsak színpadon élnek, hanem olvasmányként is képesek hatni, megszólítani az olvasókat, fontos kérdéseket felvetni. Olvasópróba 1.
Élő színház nem létezhet kortárs dráma nélkül. De vajon a kortárs színházban született szövegek kiállják-e az olvasás próbáját? Kiadónk új sorozata olyan kortárs színdarabokból válogat, amelyek nemcsak a színpadon, hanem olvasmányként is képesek megszólítani, fontos kérdéseket feltenni. Az első kötet darabjai az emlékezéssel, a múlttal való szembenézés elkerülhetetlenségével foglalkoznak.Székely Csaba: Vitéz Mihály
A nagysikerű Bányavidék-trilógiája után Székely Csaba történelmi darabot írt. Ebben a 16. század végének zavaros időszakát eleveníti fel, amikor magyarok és székelyek (és románok, szászok, lengyelek stb.) egymás ellen harcoltak, s egy köztük ügyesen lavírozó volt kereskedő néhány rövid hónapra uralma alá vonhatta Havasalföldet, Moldovát és Erdélyt. Ez a magyar történelemkönyvekben alig emlegetett, ám a román történelem nagy alakjaként számon tartott személy, Vitéz Mihály a főhőse Székely Csaba komikus történelmi tragédiájának. A darab a Weöres Sándor Színház drámapályázatának első díját nyerte el, és az ősbemutatót is Szombathelyen tartották.

Mohácsi János-Mohácsi István: E föld befogad avagy számodra hely
Az Örkény Színház számára készült darab az olykor még mai is csak „idegenrendészeti ügyként” emlegetett, 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálások és mészárlások történetét idézi meg. Az időnként álomba, szürreális látomásba forduló jelenetek nagy drámai erővel képesek beszélni a hatalmi és emberi mechanizmusok irracionális működéséről, az emberi érzéketlenségről és kiszolgáltatottságról.
Brestyánszky B. R.: Vörös
A Szabadkai Népszínház és a budapesti Katona József Színház közös produkciója számára íródott szöveg sokáig tabuként kezelt eseményeket dolgoz fel. Arról a néhány hétről beszél, amikor 1944 őszén Bácskában az előrenyomuló Vörös Hadsereg katonáival együtt érkező jugoszláv partizánok hozzávetőleg 20-40 ezer magyart öltek meg, olykor elrettentő kegyetlenséggel és többnyire válogatás nélkül. A szöveg szemtanúk és leszármazottak vallomásain alapul.
A kötetben szereplő két kortárs tematikájú darabnak is vannak a közelmúlt történelmére utaló vonatkozásai.
Kerékgyártó István: Rükverc
A azonos című könyv szerző által készített adaptációja egy hétköznapi ember hatvan évéről mesél. Arról, hogy milyen életlehetőségeket kínáltak fel (vagy éppen zártak le) számára az elmúlt évtizedek. Mint ahogy a darab címe is utal rá, a főszereplő életének fontosabb eseményeit a halálától visszafelé lépegetve az időben ismerjük meg egészen a sokat ígérő születéséig. A könyv színpadi változatát először a Katona József Színház mutatta be Radnai Annamária adaptációjában. Később maga a szerző is elkészítette a színpadi változatot. A kötetben ezt közöljük.
Tasnádi István: Memo - Felejtés nélküli ember
A darab a nem túl távoli múltba, a nyolcvanas évek eseménytelenül fojtogató világába vezet, ám amelynek felszíne alatt mégis ott lüktetnek az elmúlt évtizedek. Tasnádi István darabjának éppen ez az egyik alapkérdése: elfelejteni kell ezeket vagy épp emlékezni, emlékeztetni rájuk.

Egy romlott, élvhajhász és pénzsóvár világban ha valaki tisztességes és emberi módon él, megbélyegzik. Félkegyelmű – mondják Miskin hercegre, Dosztojevszkij világhírű regényének főhősére is. S bár kikacagják a herceg jóságát és naivitását, az a krisztusi magatartás, amivel a herceg ebben a pusztulásra ítélt közegben létezik, különös erővel bír. Megváltható-e még az ember? – kérdezi Dosztojevszkij. A krisztusi szeretet utat talál-e a romlottság útvesztőjében? Vagy csak egy sóhaj, gúnyos kacagás, legyintés a válasz?

„Na, most lett elegem az egészből!”Ezzel a mondattal kezdődik Békés Pál A Félőlény című darabja, ami valójában egy rém/mese/játék!A világ már nem olyan, mint régen. Nincs béke, nincs nyugalom, mert megjelentek mindenféleszörnyek, akik rettegésben tartják a Kiserdő-lakóit.És amikor a legjobb barátról kiderül, hogy ellenség, amikor már az otthon, az erdő sem biztonságos többé, amikor már nem lehet bízni senkiben, mikor nem tudni, ki szörny és ki nem, akkor ideje, hogy a Félőlény összeszedje minden bátorságát, hogy bízzon magában és a könyvekben, amikből mesél. A szörnyek a Félőlényben látják legfőbb ellenségüket. Nem a félelme, hanem a könyvei miatt, amelyekben mindig minden szörnyet és rémet legyőznek. És amíg ezek a mesék léteznek és csak egyetlen lény is van, aki hisz igazukban, addig a szörnyek nem érezhetik magukat biztonságban. A Félőlénynek egyetlen lehetősége, hogy elinduljon és megmentse az erdőt és a barátait, hogy mesékkel újrateremtsen egy szörnymentes helyet. Ilyen hely a Színház is, ahol kicsik és nagyok biztonságban érezhetik magukat, hiszen ez az előadás egy csupaszív történet et mesél el, ami tele van reménnyel és jósággal és igazi bátorsággal. Megtudjuk, hogy szörnnyé válni könnyű, nagyon könnyű. Nem lenni szörnnyé az nagyon nehéz.

A 10 éves FÉLonline.hu estsorozatának keretében tehetséges, pályakezdő írókkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A 2017 február 14-én megrendezésre kerülő est vendége Bánóczi Bea slammer-költő lesz, aki 1994-ben született Miskolcon, jelenleg az ELTE Pszichológia szakos hallgatója. A szerző rendszeres résztvevője slam-esteknek, verseit a FÉLonline.hu-n kívül az Eső, a Helikon és az Irodalmi Szemle közli.

A 10 éves FÉLonline.hu új estsorozatának vendégei tehetséges, pályakezdő szerzők. November 21-én, 19:00 órától Csillik Kristóf estjét láthatják az érdeklődők. Az est különlegessége, hogy az idén ősszel indult irodalmi podcast sorozat, a Litmusz Műhely is bemutatozik az esten, olyan formában, hogy a beszélgetés élő stúdiófelvétel lesz.
A műsort vezeti: Braun Barna és Körtesi Márton 

Az idén 10 éves FÉLonline.hu népszerű sorozatában Kovács Kristóf költő estjét láthatják. 

„ Megvan bennünk az élet mohó, telhetetlen vágya, amelyet nem is lehet kielégíteni, mert az élet, ahogy éljük egyik pillanatról a másikra, az élet annyira vágyik mohón önmagára, hogy mi még csak meg sem ízlelhetjük!” Egy férfi, akinek kevés az ideje és egy másik, aki csak hitte, hogy kevés. Az egyiknek nincs maradása otthon, a másik lekéste a vonatot és nem tud hazamenni. Egy kávéház, ami nem zár be és egy felkavaró beszélgetés.Luigi Pirandello születésének 150. évfordulóját ünnepeljük a 25 éves Quasimodo költőversenyhez kapcsolódóan. A Nobel-díjas szerző egyfelvonásosa az első brit tévéjáték volt, amelyet 1930. július 14-én közvetített a BBC.

Az egyszemélyes vígjáték főszereplője Sanyi, a hímsoviniszta férfi. Nem mintha létezne a világon másmilyen, de Sanyi legalább beismeri, hogy ő az! Két héttel ezelőtt elhagyta a menyasszonya, pontosabban épp két hét gondolkodási időt adott neki, hogy megválaszolja a nagy kérdést: „Mit akar a nő?”
A két hét leteltével, menyasszonya telefonhívására várva, a hiúságában sértett Sanyi elkeseredetten összegzi tépelődéseinek eredményét, és a „stand-up comedy” elemeit is ötvöző fergeteges előadásban idézi fel a nőkkel kapcsolatos emlékeit és tapasztalatait. Eközben a gondolkodását formáló más hímsoviniszta férfiak alteregóit is magára ölti, vagyis bár egyszemélyes színdarabot látunk, mégis hat férfitípus elevenedik meg a színpadon, akik tanácsaikkal és történeteikkel inkább összezavarják Sanyit, semmint segítik abban, hogy a fenti, nagy kérdésre megtalálja a választ. Hogy ez végül sikerül-e neki, egyelőre maradjon titok!

Kinek ajánljuk a színdarabot? Egyrészt minden hímsoviniszta férfinak, másrészt valamennyi hímsoviniszta férfi környezetében élő nőnek; egyszóval mindenkinek. És persze azoknak is, akik – tévesen – úgy gondolják, hogy nem tartoznak a fenti kategóriák egyikébe sem, viszont szeretnének eltölteni egy felhőtlen és szórakoztató színházi estét abban a reményben, hogy végre bepillantást nyerhetnek a Férfiagy és persze a női lélek rejtelmeibe.

Fantasztikus színésznők énekelnek ebben a szenvedélyes és rendkívül mulatságos “szakítás-történetben”! Az új zenés vígjátékban három becsapott, kijátszott és megalázott, válófélben lévő feleséget alakítanak. De vajon tűri ezt a három nő? Hagyja? Elviseli ezt a helyzetet? Vagy a sarkukra állnak és visszavágnak? Esetleg megbosszulják? Sok kacagásra készülhet a néző, mert itt aztán minden lesz! A nevetéstől a rekeszizmok garantáltan elfáradnak!

a Füge Produkció és a Dumaszínház közös előadásaMíg számos mű kifejezetten a női lélek őskáoszra emlékeztető misztériumát boncolgatja, addig a méltatlanul háttérbe szorult hímek belső világával viszonylag kevesen foglalkoznak. Persze ha a népszerű sztereotípiákat vesszük alapul…akkor ez lehet azért, mert az erősebb nem valójában maga az evidencia, vagy azért, és ez a kevésbé népszerű – legalábbis az érintettek körében biztosan –, mert egyszerű, mint a faék. Természetesen ezen népi szentenciák egyike sem állja meg a helyét, igenis van mit megfejteni a férfiakon is, és ezt a tézist most a Füge Produkció és a Dumaszínház alkalmi kollaborációjából született színpadi produkció igen meggyőző módon bizonyítja.Vinnai András tanulságos, kellő komolysággal komponált, mélypszichológiai munkájából kiderül, hogy a férfiak sok mindent szeretnek, sok mindenre vágynak, de természetesen leginkább egy nőre – vagy egyszerre többre is.

Ki lőtt? Kire? Mikor? Miért? Hogyan tovább?
Férj volt, van, lesz! De ki lesz az?! Kezdődhet a férjvadászat!
Vígjáték. Francia vígjáték. Zenés francia vígjáték. Bohózati elemekkel tarkított zenés francia vígjáték. Zene: Aldobolyi Nagy György - az Orchideák (Charley nénje) és több tucatnyi sláger közismert szerzője.
Bizarr fordulatok, pikáns élethelyzetek. Krimi, krimi-vígjáték, zenés krimi-vígjáték. Minden együtt van egy rendkívül szórakoztató, kellemes színházi este vidám hangulatához.