Nosztalgikus történet egy birodalom bukásáról Sztálin kedvenc darabja, állítólag tizenötször látta. Valószínűleg boldog volt, hogy láthatta a fehér tiszti gárda felbomlásának történetét. Az pedig nyilván nem érdekelte, ami bennünket, nézőket igen: hogyan zajlik megannyi értelmes, tisztességes ember erkölcsi és fizikai pusztulása? A SZERZŐÉrdekes közjáték Bulgakov élettörténetében, hogy levelet írt a Szovjetunió legfelsőbb vezetőinek is, ebben azt kérte, hogy vagy engedjék emigrálni vagy adjanak neki munkát a Csehov Színházban. Nem kis meglepetésére maga Joszif Viszarionovics Sztálin hívta fel telefonon, és segítséget ígért. Ígéretét be is tartotta. Bulgakov különböző színházakban kapott munkát, 1936-ban már a Moszkvai Nagyszínházban szövegkönyvíróként és fordítóként dolgozott. 1939-ben egy Sztálinról szóló, Batum című színdarabba kezdett. Csalafinta aranykalitka volt ez, hiszen munkát ugyan kapott és írhatott is, de művei nem kerülhettek nyilvánosságra. Talán emiatt egyre többet betegeskedett, végül negyvenkilenc éves korában Moszkvában meghalt. A RENDEZŐMeggyőződésem, hogy mi, a valaha volt Osztrák-Magyar Birodalom polgárainak kései leszármazottai, genetikusan kódolva vagyunk az elmúlt birodalmak iránti nosztalgiára, és a bennünket az elmúlásuk okán felkavaró érzésekre. Magam is írtam egyszer erről egy darabot, Vörös bál címmel, amely persze teljesen más, de hasonló gyökerű: hogyan mehetett tönkre valami, ami akár örökké élhetett volna. A darab arról a korról szól, amikor az »örökké« szó értelmét vesztette.(Németh Ákos)

Vajon ártatlan vagy bűnös Leonard Vole, a jóképű fiatalember, akit egy idős hölgy meggyilkolásával vádolnak? Ráadásul a felesége a vád tanúja! Az ő kezében van a sorsa. Agatha Christie ezúttal is mesterien szövi a szálakat a fordulatokban, meglepetésekben gazdag krimijében, melynek a legfőbb helyszíne a tárgyalóterem, ahol a néző szinte esküdtszéki ülnökként vehet részt az izgalmas nyomozásban. 

A világ egyik leghíresebb bűnügyi története amolyan "tárgyalótermi krimi". Egy gazdag asszony meggyilkolása, illetve az utána következő bírósági tárgyalás a témája. A mesterien alkalmazott sok csavar következtében nehéz eldönteni, hogy a vádlott bűnös vagy sem. A mű népszerűségét fokozta az 1957-ben bemutatott legendás film.

A kilencvenes évek eleje óriási várakozást ébresztett a magyar társadalomban. Életük jobbrafordulását várták mindazok, akik tele voltak tettvággyal, a határok megnyitása soha nem látott lehetőséget nyitott előttük.  Főhősünk Balog Józsi is egyike a tetterőseknek, vállalkozását baráti kapcsolatokra alapozza és fiatal felesége, Csilla is szerelmesen támasza mindebben. Nem törnek nagy dolgokra, csak az életüket szeretnék emberibben, a szürke kádári világhoz képest felszabadultabban és jobban élni. Váratlan vendég érkezik azonban siófoki otthonukba Ilona, Csilla nővére. Vajon mi az oka Ilona váratlan érkezésének? Hogy fogadja Csilla férje a különös megjelenésű nővért, nem túl tágas lakásukban? Mit okoz a két testvér kapcsolatában a kényszerű egymásra találás? Tennessee Williams szívbemarkoló története a 90-es évek magyar valóságába helyezve is kikerülhetetlen tanulságokkal szolgál számunkra.

„Vágy” – így hívják a villamost, amivel Blanche, a vidéki tanárnő húgához, Stellához érkezik, hogy ott a vágyak, az álmok, az emlékek labirintusából kiszabaduljon. De találkozik két férfival, Stanley-vel és Mitch-csel… A SZERZŐSemmi olyasmiről nem tudok írni, ami ne rám vonatkozna, amiben ne volnék érzelmileg érintve. Arra a fajta anyagra szorítkozom, amely személyes.(Tennessee Williams) Tennessee Williams (keresztségben kapott eredeti nevén: Thomas Lanier Williams) a Mississippi államban lévő Columbus városkában született; boldogtalan gyermekéveit itt és még két másik déli államban töltötte. Az agresszív személyiségű kereskedő-utazóügynök édesapa a túlontúl oltalmazó édesanyához húzó beteges-nyápic kisfiút Miss Nancynak hívta. 1919-ben a család St. Louisban telepedett le – vissza­emlé­kezéseiben Williams ezt „tragikus költözés”-nek nevezte – ahol a kisfiút többek között délies akcentusa miatt iskolatársai állandóan csúfolták. Az érzékeny, magányos, befelé forduló fiatalember korán az írásba menekült, mely feltehetően életpótlék lett számára. Két St. Louis-i egyetemen is tanult, meglehetősen rendszertelenül; 1938-ban szerzett diplomát az Iowai Egyetemen. Élete folyamán többször kapott idegösszeomlást; depressziói, hipochondriája és alkoholizmusa leküzdésére gyakran remélt segítséget pszichoanalitikus terápiáktól. Egy New York-i szállodai szobában halt meg bizarr körülmények között: véletlenül lenyelte egy orvosságosüveg kupakját…

Tennessee Williams – „az elveszett lelkek írója” – 1947-ben írta meg Pulitzer-díjas drámáját. Főhősnője, a fásult, gyenge idegzetű, félelmei közt vergődő Blanche kétségbeesetten próbálja kizárni a valóságot, csakhogy húga szűkös külvárosi lakásában nincs varázslat. Blanche menekül titkokkal teli múltja elől, Stanley igyekszik bizonyítani, hogy a nő valójában nem az, akinek láttatja magát, míg Stella a kettejük viharában az egyensúlyt képviseli.

Mozart legismertebb és legtöbbet játszott operájának ifjúsági változata, amely a felső tagozatos korosztályt szeretné bevezetni az opera világába.

A Varázsfuvola Mozart legtöbbet játszott műve, amely egyszerre mese, infantilis játék, filozófiai mű, a felvilágosodás nagyszerű és magasztos eszméivel és máig ható illúzióival. Minden alkotó saját univerzumát kívánja megteremteni benne. Mozart zenéje látszólag vagy szándékoltan önellentmondásos, de talán pont a létezés ellentmondásossága áll a mű központjában. Lehet az élet értelme maga a keresés?

A történet színtere az öreg malom, valahol a mesék idejében.
A végtelen idő Tündére, aki az idők fonalát gombolyítja, látja, hogy a malma üresen tátong, s nincs lakója. Az egerek és macskák népe pedig csak úgy kóborol a világban, se házuk, se hazájuk nincsen. Ezért becsalogatja őket a malomba, hogy éljenek együtt, hiszen elég tágas ez a hely, s elférnek benne valamennyien. Ajándékba ott hagy egy nagy rőf kolbászt, hogy osztozzanak rajta. Persze nem tudnak megegyezni, mert mindig egymásfölé akarnak kerekedni, és folyton csak civakodnak egymással. Cincilla az egérkislány, és Tejpancs a kiskandúr összetalálkoznak és elkezdenek játszani egymással. Jó pajtások lesznek, de az örökké veszekedő felnőttek elszakítják egymástól őket. Mindannyian éhesek és Haspókmamó mesélni kezd a gyerekeinek az eltűnt bőségládáról, amiről még a nagy szüleitől hallott. Bizony a legenda úgy mondja, hogy réges régen volt egy csodálatos láda, de az Időtündér büntetésből elvette tőlük az örökös háborúskodás miatt, és azóta éheznek és fáznak az egerek. Cidribajsz és Cincilla vándorútra indulnak, hogy megkeressék a ládát. Tejpancs beszökik az egerekhez, hogy játszhasson a kedves kis egérlánnyal, de csak a szomorkodó egérmamát találja egyedül, aki csak szomorkodik, mert elmentek az Ő kincsei. Tejpancs is utánuk indul, hogy a segítségükre lehessen. Sok – sok kaland után sikerrel járnak, meglelik a ládát, de nem tudják felnyitni. Amikor hazaérnek, közösen hívják az Időtündért, hogy segítsen nekik! A láda kinyílik… igen ám, de együtt kell dolgozniuk, hogy jóllakhassanak, és a malomba végre beköltözzön a „béke és a szeretet!”

Ősbemutató - zenés komédiaBárdi Gróf fiának, Andornak egy fiatal grófnőt szeretne, s szerezne. Ám Andor hallani sem akar apja ajánlásairól,  hiszen ő a Szentgáli nő lányára, Edithre vetett szemet. A darabból kiderül, Edith viszont szereti Andort, de szeremét feltételhez köti. Edith a földi javak, a pénz, s gazdagság helyett, a becsületet, s a tiszta józan ész útját választja, s apját is erre az útra kérleli. Ám mindennek ára van, az út nem olyan egyszerű, ahogy mindezt a lány elképzeli. A komédiában feltűnik még Várhelyi kérő, és Brázi szolga nem mindennapi jelleme. A történet kölcsönös csavarokkal tarkítva ér véget.