Budai László és a Tangó Táncszínház Tangó – tánc, életérzés, életforma. Egy évszázada született, de ma is él, vonz és megborzongat. A titok talán bennünk rejlik: viharos gyorsasággal változik minden körülöttünk, de alapvető érzelmeink, vágyakozásunk a szeretet, szenvedély, az emberi kapcsolatok, érintés, ölelés, harmónia után örök. A tangóban csak a zene és a stílus változott, a lényeg megmaradt, és segítségével mindenki számára felszínre hozhatók, intenzíven megélhetők ezek a vágyak és érzelmek.Ezen az estén  új formákkal szeretnénk eljutni a változatlan lényegig: a tangóban mindig is meghatározó szerepet játszó kapcsolat, egymásra hangolódás, bizalom, ölelés kiegészül modern és kontakt technikákkal. Így kerül a színpadon a táncos és általa a néző – külön és együtt- mindinkább közelebb önmagához és másokhoz.

zenés mesejátékA mese egy nyulacska viszontagságairól szól. A történetből megismerhetjük, hogyan kerül bajba naivsága miatt, s miként szabadul reménytelennek tűnő helyzetéből.

Dr. Lenkei Gábor - Csak egy SZABAD ember lehet egészséges című legújabb előadása

Csukás István legszebb felnőtt versei Závori Andrea előadásában

Nagy öregek, nagy hülyéskedés, nagy kacagás. Ez a három a legfőbb jellemzője a Bodrogi Gyula által rendezett Turay Ida Színház előadásának, amiben lubickolnak a színészek.
Voltak már úgy, hogy nemrég eltávozott szerettük hangját hallani vélték? Hogy semmivel sem összetéveszthető illata bekúszott a szobába?
Hogy papucsának csoszogására ébredtek, vagy érezni vélték homlokukon könnyed érintését?
Gordon Brooks, alias Brooksie, ez a kedves, öreg sármőr 35 év mámoros boldogság után hirtelen magára marad. Felesége halálával úgy érzi, egyúttal elvesztett minden kapaszkodót is az élethez.
A korábban ismerős dolgok idegenekké válnak, egyáltalán: az egész világ túlhaladja őt. A kezdeti pánikon csak feleségéhez intézett imái, a folyamatos „beszélgetések” képesek átlendíteni.
S Brooksie-ba lassan-lassan visszatér az élet: már lecsúszik a whisky, előkerül a motoros bőrjakó, a Nosztalgia Klub hölgyei pedig édesen viháncolnak bugyuta viccein.
Végül a „bandában” feltűnik Rose, aki talán magányán is képes lenne enyhíteni… S Brooksie ekkor utoljára fordul a szeretett fényképhez…
Az áldás e túlvilági mondat útján meg is érkezik:
„Mindig hencegtél, hogy fiatalabb vagy, hát most viseld hősiesen a fiatalságodat…”
Ez a darab egy kedves, sok humorral átszőtt mese egy özvegyemberről, aki barátai és családja segítségével talál vissza az életbe.

Anthony Marriott és Alistair Foot fergeteges vígjátéka a hetvenes évek egyik legnagyobb londoni sikere volt, még a Guinness-féle Rekordok könyvébe is bekerült. Angol filmváltozata a hazai mozikban is óriási tömegeket vonzott.Mi történik akkor, ha egy pedánsan puritán életet élő, fiatal és szépreményű angol banktisztviselő szolgálati lakását egy szerencsétlen, ám nehezen tisztázható félreértés folytán, egy napon egyszer csak százszámra ellepik a pornóújságok, szexvideók, és egyéb hasonszőrű kiadványok, s ráadásul még gyakori vendég a házban a feddhetetlen erkölcsre kényes főnök, és az éppen efféle illegális különlegességek után nyomozó rendőrfelügyelő is?
Természetesen elszabadul a pokol, s hőseink egyre képtelenebb helyzetekbe keverednek, míg végül, ahogy az már lenni szokott, minden szépen megoldódik.

Hölgyeim és uraim! Ránk hangolódtak? Hogy vannak? Jól vannak? Mindenki itt van? Együtt vannak? Minden elcsendesedett önök körül? Megvan a belső béke? Csak rám figyelnek, ugye? Figyeljenek jól, mert ma is történelmet írunk! Aki nálunk itt, ebben a műsorban fellép, és eddig híres volt, az mostantól még híresebb lesz, ha ismeretlen volt, holnapra már a sarki fűszeres is tudni fogja, ki az illető! És hogy ki az illető? Képzeljenek el egy férjet, aki imádja a feleségét. Egy férj, aki minden nap hajnalban kel, egész nap dolgozik, oszt-szoroz, és minden körülmények között kedves az ügyfelekkel. Két dolog számít az életében: imádott felesége és az üzlet. Az üzlet, ami a szép és nyugodt családi élet záloga. Zálogos.

Vitray Tamást bemutatni fölösleges. De találkozni vele mindenkinek élmény.Ezúttal Jordán Tamás faggatja őt múltjáról, jelenéről. A beszélgetést archív felvételek részletei teszik színessé.

2013. december 28, este fél tizenegy. Az Első Emelet frontembere a zenekar nevében búcsúzik… Harminc év. Ennyit kell lezárni. A szíve egyszerre dobog a torkában, a mellkasában, az erekben még lüktet a ritmus…
A színfalak mögött lassan lehűlnek a gondolatok, és a sűrített emlékezés kifeszíti az Időkaput…
1986-ot írunk, és a Havanna lakótelep első emeleti lakásában néhány fiatal srác hifitornyot tákol a szombat esti bulihoz. A háttérben Brinkmann professzor férfias orgánuma zengeti a Videotont, a konyhában szilvalekvár bugyog.
Fiatal lányok esnek be az ajtón, a kóla és a vörösbor kapkodva házasságot köt, a lemezjátszó huszadjára pörgeti a Kisgenerációt.
Mi csavarja ki mégis ezt a hamisítatlan, trabantos magyar idillt, ezt a szépségesen megszokottnak ígérkező szombatot a tengelyéből? Néhány váratlan tényező…
Egy amerikai szende kislány, egy zaklatott alsószomszéd, két tanult őre a rendnek, egy rózsadombi elvtárs… és egy nulla. Igen, itt egy nullának is fontos szerep jut.
De hangban sem hagyunk hiányérzetet: Patkó Béla Kikit – bármily meglepő – maga Patkó Béla Kiki játssza, s a lakótelepi csinos munkásasszonynak, Keresztes Ildikónak a makulátlan elvtárs szerepében Sasvári Sándor csapja újra a régi szelet…
Vigyázat! A darabban az egy négyzetméterre jutó szerelmek száma gyanúsan meghaladja az országos átlagot!