Szeretsz rajzolni és játszani egyszerre? Kedveled a csodálatos színeket és a vicces helyzeteket? Szívesen rész veszel egy nagy kalandban, ahol Cerka Tinkának, a találékony cerkalánynak szüksége lenne egy kis segítségre? Gyere velünk, mert Kolorító völgyre Lord Grafith árnyéka vetülhet, ha nem vagyunk résen. Együtt biztosan sikerül kibogoznunk a szálakat, újraszíneznünk a szomorú tájat és megbizonyosodnunk arról: a barátság mindennél fontosabb.Cerka Tinka és a Szürke Lord című kortárs magyar meséből készülő interaktív színházi előadásunkat óvodásoknak és kisiskolásoknak ajánljuk. A produkció a Budaörsi Latinovits Színház és a Szamárfül projekt közös munkája.

Jack és Charley szerelmes diákok Oxfordban, akik imádottjaikkal csak gardedám társaságában találkozhatnak. Erre a célra kapóra jönne Charley Dél-Amerikába szakadt nagynénje, ő azonban késik, ezért a fiatalemberek egy barátjukat öltöztetik fel és mutatják be a lányoknak, mint Donna Lucia d'Alvadorezt. Minden remekül alakul mindaddig, amíg az igazi tanti meg nem érkezik.

Charley és barátja, Jack beleszerettek a szép Spittigue lányokba, Kittybe és Annie-ba, akiket apjuk féltékenyen őriz. Ráadásul a fiatalembereket nem veti fel a pénz, ezért esélyük sincs a zord apa jóindulatát elnyerni. Charley nénjének, a dúsgazdag milliomosnőnek a látogatása azonban reményt kelt a fiatalokban. Remek tervet eszelnek ki, ám mindent tönkretenni látszik, hogy Donna Lucia, a nagynéni nem érkezik meg. Ezen az apróságon azonban hamar túlteszik magukat a fiatalemberek, és ráveszik barátjukat, hogy játssza el a néni szerepét. Minden szépen halad egészen addig, míg a valódi Donna Lucia meg nem érkezik... Ebből a zűrzavarosnak látszó történetből reményeink szerint egy igazán szórakoztató színházi este kerekedik - ehhez a vígjáték irodalom kiválóságai garantálják segítségüket. Kiváló szerepek, helyzetek, jobbnál-jobb dramaturgiai fordulatok - a darab mára már a műfaj klasszikusának számító remeke. S tegyük hozzá mindehhez Aldobolyi Nagy György szellemes, lírai, játékos, tehát a sikerhez nélkülözhetetlen, remek zenéjét. Jó szórakozást kívánok!

Roxie Hart, kétes hírű lebujok táncosnője arról álmodik, hogy egy napon ő is Velma Kelly, a népszerű revüsztár nyomába érhet. Ez viszonylag hamar sikerül is neki, de nem úgy, ahogy eredetileg képzelte. Emberölés miatt börtönbe kerülnek mindketten. Velma kettős gyilkosságának hírét felkapja a sajtó – mindaddig, amíg Roxie sztorija érdekesebbé nem válik az olvasók számára. Megúszni a halálbüntetést csak egy módon tudják: a ravasz sztárügyvéd, Billy Flynn segítségét kérik, hogy mossa őket tisztára a média segítségével. De vajon elegendő-e a médiafogyasztók szimpátiája ahhoz, hogy kimondják rájuk a felmentő ítéletet?

A Chicago méltán világhírű musical, közel negyven éve folyamatosan műsoron van szerte a világon. A siker titka: a szerzők boszorkányos módon elegyítették a fanyar társadalmi szatírát a káprázatos, buja revüvel. Roxie Hart egy nap besokall: hidegvérrel lelövi szeretőjét, a halálbüntetés elől pedig a legegyszerűbben úgy tud elmenekülni, ha az ördögien fondorlatos sztárügyvéd, Billy Flynn segítségével a címlapokon próbálja meg tisztára mosni magát. Ehhez azonban a férjgyilkosok királynőjének, Velma Kellynek is lesz egy-két szava...

A Chicago a zenés színház egyik alapműve, a Kander – Ebb szerzőpáros világszerte játszott, sok ezer előadást megért musicalje bűnről, bűnösökről, áldozatokról és tettesekről, a showbusiness, a hírnév és manipuláció csillogó és rémisztő világáról. 
A történet középpontjában két lány áll. A hamvasabb Roxie sóvárogva figyeli Velma, a dörzsölt és befutott táncos-énekes sikereit. Erős akaratú, gátlástalan és sugárzóan tehetséges ő is – és gyilkos. Amikor a pályáját egyengető férfiról kiderül, hogy kihasználja és becsapja, Roxie gyilkosságba keveredik, börtönbe kerül. A sztárügyvéd Billy Flynn segítségét kéri, aki elvállalja az ügyet, mert fantáziát lát abban, hogy a peres üggyel a nyilvánosság elé lépve faragjanak hírességet az önvédelemből önkéntelenül gyilkoló, ártatlan kislány figurájából. Velma nem nézheti tétlenül a feltörekvő riválist, ezért ő is akcióba lendül a híradásokat a sajtón keresztül mohón váró közönség kegyeiért. Az egyik lány gátlástalansága fűti a másikét, és a recept működik, a világ felfigyel és drukkolni kezd. De ez a figyelem becsapós: hőseink sikereit éppoly rajongással fogadná, mint csúfos bukását… A show, a bulvár és a valóságos bűnök világa varázslatos és mocskos szenzációvá keveredik össze, de a lányok feje fölött lebegő halálbüntetés veszélye nagyon is valós...
A siker, a bűnhődés és a következmények nélküliség borzongató történetét a húszas évek füstös, sötét és bársonyos jazzmuzsikája meséli el, Szőcs Artur rendezésében.

Ebben a musicalben az igazság helyét a manipulált közvélemény veszi át, nincs hírnév, csak mesterségesen felépített celeb-lét. Sikerét azonban nemcsak az aprólékosan kidolgozott történetnek, de a jazz, a revű, a showbiznisz legjobb hagyományait ötvöző zenéjének is köszönheti.
A történet azt a folyamatot mutatja be, ahogyan az igazság helyét átveszi a manipulált közvélemény, a megérdemelt hírnév helyett a mesterségesen felépített celeb-lét.

 Carlo Goldini komédiájában egy Velence melletti, mediterrán halászfalu elevenedik meg, amelynek főterén csipkeverő lányok és asszonyok kapnak össze, hogy aztán a férfiak is jól elmondhassák a magukét. A piszlicsáré okokból kirobbanó, de végül egész Chioggián elhatalmasodó kalamajka váratlan fordulatokat tartogat. A kérdés már csak az, hogy a jegyző - maga Goldoni - el tudja - e csitítani a kedélyeket és kibékíteni a szerelmeseket. A komédia szusszanásnyi pihenőt sem enged a nézőnek: poénból poént ránt, valójában azonban hatalmas szívről és hihetetlen emberi bölcsességről árulkodik, és a feltétel nélküli szeretetről mesél. 

Egy Velence melletti halászfaluban vagyunk, a férfiak a tengeren, a nők verik a csipkét és várakoznak, A várakozást folyamatos veszekedés színesíti, ami majdhogynem háborúskodásba torkollik, amikor a férfiak megérkeznek. De mindezt frenetikus komédiázásba és megbocsátó emberszeretetbe ágyazza Goldoni.
AZ ÍRÓCarlo Goldoni (1707-1793) az olasz komédiaírás megújítója. „Színműveim alkotása közben mindössze arra törekedtem, hogy ne hamisítsam meg a természetet.” Nem véletlen, hogy a Commedia dell’arte maszkjai lekerülnek a színészekről, és a szélsőséges típusalkotás helyett az emberi természet árnyalt és mulatságos ábrázolása került írásművészete középpontjába. Leghíresebb művei: Mirandolina, Két úr szolgája, Kávéház, A hazug, Karneválvégi éjszaka… A RENDEZŐNégy napig laktam Goldoni házában, olvastam az emlékiratait, szívtam magamba a hangulatot. Kimentem a halpiacra, figyeltem a halászokat. Szükség van erre az »atmoszféragyűjtésre«, amit az ember színészként is megtesz, ha odafigyel a munkájára – színészként ezt »figuralesnek« hívjuk. Szeretem úgy kezelni a történetet és azt a világot a színpadra varázsolni, amit a szerző megírt. Goldoni Chioggiában gyerekeskedett, később büntetőjogászként dolgozott, tudhatjuk tehát, hogy a Jegyző szerepében saját magát írta meg. A darabban a jegyző egy hídon keresztül érkezik; ő épít hidat az emberek közé, ő hordozza a megoldást és a feloldást a történet végén. A chioggiaiak egy bizalmatlan, szűk, gyanakvó, zárt közösség, de végül befogadják maguk közé a jegyzőt.(Kéri Kitty)

Carlo Goldoni, a komédia nagymestere az egyik legtöbbet játszott színpadi szerző. Hogy miben rejlik töretlen sikere? Leginkább talán abban, hogy Goldoni tökéletesen ismeri az embert; a ravasz és nagyhangú, szenvedélyes és lusta, bölcs vagy éppen furfangra mindig kész embert. És tökéletesen ismeri a vígjátéki trükköket is, azokat a trükköket, amiket nagyrészt épp ő maga kísérletezett ki velencei boszorkánykonyhájában. Goldoni csúcsra járatja a komédia gépezetét: pletykák, nagy viták és kupán verések, félreértések, becsapások, vérbő helyzet- és jellemkomikum, csattanós felismerés a legváratlanabb pillanatban, szerelmi csatározások – és a néző csak kapkodja a fejét.A történet szerint egy Velence melletti kis halászfalu terecskéjén csipkeverő lányok, asszonyok ugranak egymásnak – de a szó szoros értelmében! –, mire nemsokára a férfiak is bekapcsolódnak a veszekedésbe. Családok közti vitáról van szó, amelyhez itt elég egyetlen szikra, és rögvest fellángol a mindent és mindenkit elsöprő csetepaté. Szitkok – no meg egyéb dolgok – repkednek egymás felé, mire a kibogozhatatlannak tűnő jogi és szerelmi perpatvar behálózza egész Chioggiát. Vajon sikerül-e elcsitítani a kedélyeket, és egymáshoz édesgetni a szerelmeseket?Súlyos, emberi sorsokról döntő kérdések ezek, mégis természetes könnyedséggel simulnak bele a halászfalu mindennapjaiba. És ez is a szerző erénye: harsány komédiáiból bölcs nagyvonalúság és báj sugárzik, mégpedig egyszerűen azért, mert Goldoni nemcsak ismeri és érti, hanem – ami a legfontosabb! – feltétel nélkül szereti egyszerű és gyarló, de éppen ezért végtelenül emberi szereplőit.

„Először szétterjedt és pörögni kezdett saját maga körül a nulla, a saját perdületű semmitörmelékből így alakult ki az anyag, pörgésének sebességéből az idő, majd a világporforgatag belső súrlódása kitermelte a hőt, a hő hatására pedig létrejött a szerves élet, amely megszülte a multiverzum legnagyobb kreténjét, az embert.”  

Így kezdődik Kácsor Zsolt Cigány Mózes című regénye, amelynek első fejezete, a Genezis, a bibliai teremtéstörténet különös, kavargó, mulatságos, „cigányos” olvasata. Ebből készített színházi monológot Bezerédi Zoltán.