Kálmán Imre Csárdáskirálynő cìmű operettjét méltán emlegethetjük minden idők legnépszerűbb operettjének.
De nevezhetjük az operettek operettjének is, és egyik minősìtés sem túlzás.
Példátlan sikersorozat kapcsolódik ehhez a zenés színpadi műhöz. Európa minden országában és a tengeren túl is mindenütt ismerik és ünneplik ezt az alkotást.
Az operettek általában banális, szimpla történeteivel ellentétben itt egy olyan librettóval találkozunk, ami akár zene nélkül, önállóan is izgalmas és fordulatos családi történetként értékelhető. Különösen az ötvenes években készült Kellér-Békeffy féle átdolgozás tette a történetet igazán bonyolult színjátékká.
Ehhez jönnek még a valóban örökké népszerű melódiák, melyek dramatikusan és melódikusan is gyönyörködtetik a befogadó közönséget.
Ennek igazságát a mindenütt tapasztalható, máig tartó rajongó siker mindennél ékesebben bizonyítja.

  Kálmán Imre leghíresebb, legtöbbet játszott, és mindemellett már több, mint száz éves operettjének középpontjában egy, a társadalmi különbség miatt lehetetlennek bizonyuló kapcsolat áll. Szilvia, az ünnepelt primadonna Párizsba készül, hogy ott folytassa karrierjét; szerelmét Edvint, a trónörököst pedig - a szülők szerint fiukhoz jobban illő -Stázi várja a hercegi palotában. A mulatozásban járatos Bóni gróf és az Orfeumban minden szerelmi cselszövényt kitanuló Miska főpincér azonban kedvencük, Szilvia segítségére sietnek, hogy még egyszer viszontláthassa a házasulandó Edvint. Kezdetét veszi tehát a kockázatokkal és parádés helyzetekkel, titkokkal és ígéretekkel teli játék, melyben mindenkinek van veszítenivalója; miközben felcsendül a Jaj, cica és együtt ugrunk a nagybőgőbe kivilágos virradatig.

A Csárdáskirálynőben minden benne van, ami az elmúlt és elkövetkező 100 év magyar történelmét meghatározza. Benne van az összes kudarcunk, sikerünk és reményünk – mondta az augusztus 23-ai olvasópróbán Béres Attila, aki – bár korábban többször is lehetősége lett volna rá – Cseke Péter direktor felkérését elfogadva, először vállalkozik arra, hogy színpadra állítsa a Csárdáskirálynőt.

A Csárdáskirálynő minden idők legnépszerűbb és legtöbbet játszott magyar operettje. A történet egy reménytelennek látszó szerelemről szól. Edvin herceg rajong Szilviáért, a pesti orfeumcsillagért, de arisztokrata családja ellenzi ezt a rangon aluli kapcsolatot, s elvárásai szerint mást kell elvennie. Ezért Edvin anyja Budapestre utazik, hogy a dolgokat elrendezze. Ám az események még sok meglepetést tartogatnak...    A Csárdáskirálynőnek olyan – mindannyiunk számára ismerős – slágerei lettek, mint „A lányok, a lányok, a lányok angyalok...”, a „Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád...”, vagy az „Álom, álom, édes álom...”

nagyoperett 3 felvonásban

Miután Septinius Severus, a dunai legiók vezére bejelentette igényét a császári hivatalra, maga mellé vette társcsászáraként az arisztokratikus római könnyedséget megjelenítő Clodius Albinust. Albinus feltűnően jó kapcsolatot ápolt a római előkelőkkel, köztük is a női nem képviselőivel. Népszerű hadvezérnek tűnt a Brit szigeteken állomásozó legiók körében is. Severus gyilkos hadjáratot folytatott keleten egy önjelölt császárral, Nigerrel szemben. Győzelmet aratott ugyan, de kegyetlenül bánt ellenfeleivel. Albinus a helyzetet kihasználva, kissé megkésve augusztussá kiáltotta ki önmagát, így újabb fejezete kezdődhetett a római polgárháborúknak. A harc nemcsak a csatatéren zajlott, hanem nemtelen, tisztességtelen eszközökkel a propagandában is. Tanácsadói kompromisszumos utat javasoltak ugyan, ő azonban ragaszkodott a katonai konfrontációhoz.

A büszke Philippus, az első arab származású császár irányításával ezredik évének megünneplésére készül az örök Róma. A Ludi Seculares ünnepeit azonban beárnyékolják a birodalmat veszélyeztető támadások és lázadások. A mindenfelől leselkedő ellenfelek megviselik a császárt, aki a szenátus előtt komolyan fontolgatja lemondását. Az események nemcsak lelki, de fizikai erejét is felemésztik. Mi lehet a kivezető út egy sztoikus filozófián edződött uralkodó számára? Vállalja a küzdelmeket vagy meneküljön, ami egyben a bukását is jelenti? Philippusnak csalódnia kellett álmában, hogy Róma talán épp alatta lép majd a béke és a jólét korszakába.

Lackfi János és Vörös István slágerátiratait előadja a Pankastic! zenekar és vendégei.

Tereza Verecká: A köves, köves pusztában (Jób)
Társadalmi groteszk
Tereza Verecká, fiatal cseh drámaírónő A köves, köves pusztában című darabjának a Jób alcímet adta – nem véletlenül. A főhős, a villamosvezetőből váltókarbantartóvá degradált Alex valóban tekinthető újkori Jóbnak, akit azonban nem Isten állít igazságtalannak, értelmetlennek tűnő próbák elé, hanem korunk mindenható felettes hatalma – a Hivatal. Alex a darab során fiát, apját, feleségét, minden tulajdonát, sőt – a petit mal megjelölésű részekben – öntudatát, érzékeit is elveszíti. Sejti, hogy egyszer valamilyen komoly hibát követhetett el, de nem tudja felidézni, mi lehetett az.A mindennapi valóság hátterét a faluvégi rozoga ház konyhája és a család jelenítik meg: a praktikus feleség, Eli, az elvágyódó, frusztrált fiú, Robert, és a rokkant Papa, aki Alex minden felkínált szeretete és törődése ellenére folyton a másik fiát, Lacit várja. A bibliai történethez a darab az Írás tiszteletén keresztül is kapcsolódik, csakhogy itt az írás nem a Bibliát, hanem a reklámok, szórólapok, körlevelek mindent elözönlő tömegét jelenti. A darab végkifejletének megítélését a szerző a nézőre bízza, akit addigra már jól megedzett a valós és képzelt jelenetek váltakozásával: Alex elnyeri jutalmát, mindent és mindenkit visszakap, minden szebb, jobb, egészségesebb, mint valaha volt… Vagy mégsem?
Milan Uhde: Csoda a fekete házban
Buñueli képek, ibseni hősök, bernhardi feszültség, és egy jónevű, disszidens cseh drámaíró, kell-e több egy jó színdarabhoz? Milan Uhde darabja minden cseh történelmi vonatkozása ellenére ugyanúgy játszódhatna Magyarországon, Közép-Európa bármely városában, de a világ bármely pontján is. Tegye fel a kezét az, akinek a családjában nincsenek meg ugyanezek a kicsit szerencsétlen, kicsit őrült figurák, ezek a ruhásszekrényben rejtőző csontvázak, ugyanezek az évtizedek óta húzódó viszályok. Ugye? Senki.

Váci Dunakanyar Színház előadásaJean Genet francia író és drámaíró három csodálatos női alakot hagyott ránk megrendítően szép történetében, A cselédek című darabjában. Claire és Solange, a két szolgalelkű és alázatos cseléd úrnőjük minden kívánságát teljesíti, állhatatosan és odaadóan lesik a Madame minden kérését. De valóban makulátlan tiszteletről tanúskodik mindez? Mi történik akkor, amikor nincs otthon a ház úrnője? Hiszen a két kis cseléd olykor magára marad, és e parányi, zárt világban nem marad más számukra, csak a játék. Egy titkos szertartás, egy kis rituális tréfa, amelyben eltűnik minden határ való és valótlan, igazság és látszat között.A szöveg fordulatokkal teli rejtvényként szolgál, amelyben a bravúros írói találékonyság szüntelen feszültséget teremt, és amelyben a tükrök csak hamis képet festenek.„Mese... Egyszerre kell hinni benne és megtagadni, hogy higgyünk benne…”Genet remekműve emlékezetes színházi estet ígér, amelynek során hol az abszurd és fekete humor, hol pedig a finom, ironikus élc nevettet.Bakos-Kiss Gábor rendezése három különlegesen izgalmas színésznő előadásában látható.

SZÍNHÁZI NEVELÉSI ELŐADÁSOK Térítésmentes színházi nevelési előadások a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ közreműködésével, az NKA, a II. Kerületi Önkormányzat és a Marczibányi Téri Művelődési Központ támogatásával. A foglalkozásokon egy osztályt illetve szakmai érdeklődőket tudunk vendégül látni, előzetes bejelentkezés, időpont egyeztetés után.
Szakmai belépő: 500 Ft Jelentkezés, információ: Juszcák Zsuzsa (06 70 335-6285, juszcak.zsuzsa@marczi.hu)