Arthur Miller, amerikai drámaíró 1949-ben rukkolt elő a gondoskodó családapa történetével. Willy Loman még 63 évesen is ügynökként tevékenykedik. Sikeres és kedvelt ember szeretett volna lenni, azonban élete más irányt vett. Ebből fakad Willy zavartsága, mely aggasztja két fiát Biffet és Happyt. Felesége, Linda mindent megtesz, hogy boldoggá tegye férjét, azonban a sorsnak más tervei vannak a széthullóban levő családdal. A felmerülő konfliktuson, a szereplők karakterén keresztül egy olyan világra nyílik rálátásunk, amiben a nagyzási hóbort mögött értelmetlenség, kegyetlenség, öncélú érzékiség és beteges kényszercselekvés húzódik meg. „Az ügynök álomvilággal ügynököl – ez a mestersége.” Arthur Miller legismertebb művét, melyért Pulitzer- és Tony-díjjal jutalmazták, Porogi Dorka állítja színpadra. A címszerepben Kőszegi Ákost láthatják.

Az ügynök halála (Death of a Salesman) Arthur Miller egyik legismertebb drámája, amelyet 1949-ben írt. Ezért a művéért megkapta a Pulitzer-díjat és a Tony-díjat. A darabot először a Broadwayn mutatták be 1949 februárjában Elia Kazan rendezésében. Magyarországi első premierje a Nemzeti Színházban volt 1959-ben. A Rácz Jenő által fordított darabot Marton Endre rendezte, Willyt Timár József, Lindát Somogyi Erzsi, Biffet Kálmán György, Happyt Kállai Ferenc játszotta. Az előadásról felvétel is készült, ez volt az első magyar színházi közvetítés.Akkor még a kiöregedett, a két hatalmas bőröndöt egyre reménytelenebbül cipelő ügynök, Willy Loman sorsa amerikai sors volt, ma már közép-európai valósággá, hétköznapi szorongássá vált.A műben Miller egy lecsúszott utazó ügynök hiábavaló erőfeszítéseit mutatja be az általa elképzelt ideális, sikeres munkáért és családi életért. Willy a családjáért látszólag mindent feláldozó apa szerepét játssza, valójában azonban a saját álmaiban él, és megalomániás célokat követ. Sikertelensége miatt elbocsájtják a munkájából, és a kisember álmai a sikerről és családjáról egyszeriben szertefoszlanak.„Rossz úton jár, aki álmokból épít várat, és közben elfelejt élni.”A darabot Hamvai Kornél új fordításában állítjuk színpadra.

„Ma kifizettem a ház utolsó részletét. De az a ház már nem lehet az otthonunk. Szabadok vagyunk, függetlenek.” /Linda/ Arthur Miller amerikai drámaíró és esszéista. Elsősorban Az ügynök halála és a Salemi boszorkányok című színdarabjai tették ismertté. Millert manapság világszerte úgy tekintik, mint a 20. század legjobb színdarabíróinak egyikét. Az ügynök halála talán az író legismertebb drámája. Az 1949-ben írt alkotásért megkapta a Pulitzer-díjat és a Tony-díjat.A hatvanas éveiben járó utazó üzletkötő, Willy Loman már harmincöt éve dolgozik ugyanannak a cégnek. Két fia van, családját szereti, felesége, Linda is szeretettel viszonyul hozzá. Ám Willynek már nem megy jól az üzletkötés, fizetése teljes mértékben a létrejött üzletek számától függ, s ezekből egyre kevesebb van. Fiait ezért az önálló élet felé terelné, hiszen egyikük főleg nők elcsábításával tölti az idejét, a másik pedig egyik állásból a másikba vetődik, de kleptomániája miatt sehol sem képes megmaradni. Anyagi nehézségei következtében megingó önbecsülése miatt, Willy titokban öngyilkosságra készül. Közben Linda meggyőzi őt arról, hogy egyenesen a főnökét keresse fel, és a korára, valamint a cégnél eltöltött munkaéveire tekintettel stabil irodai elhelyezést kérjen tőle állandó fizetéssel. A főnök azonban nem hogy előléptetné, de elbocsájtja az idősödő férfit. A kölcsönös vádaskodás a fiúkkal elkerülhetetlen.S habár egy családi vacsora során a kibékülés megtörténik, az amerikai álom szertefoszlani látszik: a tragikus sorsnak már nem lehet más utat szabni.Willy Loman temetésén csak a család van jelen. Végül Linda egyedül marad férje sírjánál, s nem érti, hogy az miért tette ezt magával, pont most, amikor már a házat is kifizették. Az asszony zokogva mondja: „Szabadok vagyunk… Szabadok!”A darabot társadalomkritikai éle a II. világháborút követő években tette népszerűvé. A családi konfliktuson, a szereplők karakterén keresztül egy olyan világra nyílik rálátásunk, amiben a nagyzási hóbort mögött értelmetlenség, kegyetlenség, öncélú érzékiség és beteges kényszercselekvés húzódik meg. Míg a hidegháború alatt a darab magyarországi bemutatóit politikai célok motiválták, a rendszerváltozást követő időszakban a darabban leírt viszonyok idehaza is élményszerű tartalomra tettek szert. Ekképpen az eredeti társadalomkritika egyetemes jelentősége is jobban megragadható.

A családfő hatvanadik születésnapjára gyűlik a Hansen-família. Körös-körül csillogás és elegancia, béke és szeretet… És akkor feláll az egyik fiú, elmondja köszöntőjét – és feltárul a szőnyeg alá sepert, szekrénybe zárt, lefedett, elhazudott, fertelmes múlt.
A SZÁZÉVES FILMA dráma Thomas Vinterberg Születésnap című filmje nyomán született.1995-ben dán filmrendezők egy csoportja, köztük Thomas Vinterberg és Lars von Trier úgy ünnepelték a mozi százéves évfordulóját, hogy megjelentettek egy anakronisztikus kiáltványt DOGMA 95 címmel. Ünnepélyes, ám iróniától sem mentes nyilatkozatukban tíz szabályból álló rendszert fektettek le azt célozva, hogy minden mesterkéltségtől megszabadítsák a filmművészetet. Ezek többek között a forgatás behatárolt körülményeit írják le meglehetős szigorral: tilos mesterséges fényt használni, kerülni kell a zenei bejátszásokat is, az operatőr csak kézikamerával forgathat… Így indult a dán filmesek Dogma-sorozata, melynek Vinterberg és Lars von Trier a két legnevesebb képviselője, és a Születésnap mellett olyan filmek kötődnek nevükhöz, mint a Vadászat (Vinterberg), az Idióták, Táncos a sötétben, Dogville… (Lars von Trier).
VINTERBERG MONDJAA DOGMA szabályai nem kalodaként, hanem felszabadítólag hatottak rám. Az mindig jó, ha szigorú keretek között dolgozhatunk. A színész is így lesz biztonságban, egyúttal így nyeri el szabadságát – akár a színházban. Hiszen őt nem a világítás és nem a hangbejátszások érdeklik, hanem az, hogy ismerős-e az a figura, akit játszik, meg tudja-e teremteni önmagából és saját élményeiből azt az alakot, aki a történetben általa megjelenik.Maga a történet ismerős volt nekem – noha hangsúlyozni szeretném, hogy a mi családunkban az ilyen rémületes esetek ismeretlenek voltak -, rádióban, televízióban, újságokban mindenki találkozhatott már hasonló szörnyűségekkel. Ugyanakkor ez még mindig tabu: erőszak a családon belül. Pedig Európában ez minden tizedik gyerekkel megtörténik. Elképzeltem magam elé egy iskolai osztályt: mindegyikben legalább 2-3 gyerek ül ezzel a titokkal. És akkor azt mondtam: erről kell beszélni!

Képek Assisi Szent Ferenc életéből Mivel szembesülne Szent Ferenc, ha visszatérne a Földre? Milyennek látna bennünket? A világunkat? Mit gondolna rólunk a világ egyik legismertebb és legszeretetreméltóbb szentje?A középkor és a modern színház találkozása, a 20. század beteljesült víziója Michel de Ghelderode színdarabja arról a szentről, aki gazdag családból származott, de minden vagyonról lemondott, hogy Istennek szentelhesse életét, és a madaraknak prédikált.Ez a rejtélyes mű abszurd és avantgárd, varázslatosan szürrealista, allegorikus képek sorozata. Az emberi bűnök groteszk karneválja, danse macabre, tánc és absztrakció, misztériumjáték, politikai kabaré és dráma, archaikus zene és kortárs kompozíció.Ghelderode alig húszéves, amikor véget ér az I. világháború. Írói tehetsége keresi a kibontakozási lehetőséget. Ekkortájt jön létre egy professzionális katolikus színházi társulat Flandriában, a Vlaamsche Volkstooneel, amelynek élére 1924-ben Johan de Meester rendező kerül, aki kísérleti, modern színházat szervez. Ő kéri fel 1926-ban a fiatal Ghelderode-ot, hogy Szent Ferenc születésének 700. évfordulójára írjon darabot, az ősbemutató 1927-ben volt.Formai újításokat hordoz a szöveg – nevezetesen ilyen a dialógusok szimultán módon való megjelenítése – és merész motívumokat is, amelyek nagy vitákat váltottak ki a korabeli közönségből. Nem sok Ghelderode-művet láthatott a magyar közönség, bár épp e darabja nyomán készült egy előadás az Új Színházban 2011-ben Szikora János rendezésében, ám az egész darab most az eredeti művet veszi alapul, új fordításban.Bozsik Yvette mindent meglelt Ghelderode e művében, ami jelenleg foglalkoztatja őt, ezért rendezi meg egy nagyszabású produkcióban a Nemzeti Színház színművészeivel, saját társulatának táncosaival és a kaposvári színészdiákok részvételével. Ahogy magát a szerzőt több írásában, úgy a rendező-koreográfust is Brueghel és Bosch képei inspirálják a színrevitelben. Az alkotótársak ismét Cziegler Balázs látványtervező és Berzsenyi Krisztina jelmeztervező lesznek, akik korábban már együttműködtek Bozsik Yvette-tel, így tavaly az Éden földön produkció létrehozásában is. Magában a drámában a táncos elem annyira hangsúlyos (Szent Ferencnek még a lázát is táncos által képzelte megjeleníteni a szerző), hogy koreográfus után „kiált” a mű. Bozsik Yvette művészi útja garantálja az új megszólaltatás létjogosultságát.

Kereszténység és iszlám.
Kerítés és európai demokrácia.
Férfiak és nők.
Szerelem és szenvedély.
Szerelem és gyűlölet.
Szenvedélyes gyűlölet.
Egy politikailag brutálisan inkorrekt előadás.

Jourdain úr nemes ember akar lenni, arisztokrata és ebbe beleőrül. Hisz nem az. Hisz annak születni kell. Pénze bőven van. Tömött bukszája és olthatatlan vágya, hogy befogadják egy másik kasztba, lázba hozza az élősködőket. Piócaként tapadnak rá kisebb-nagyobb csalók, éhenkórász művészek, gátlástalan szélhámosok. Újdonsült „barátai” álomvilágot varázsolnak köré, melyben ügyetlenül csetlik-boltlik, bódultan kóvályog. Családja döbbenten látja, mivé torzul ez a drága jó, egyszerű posztókereskedő. Visszarángatnák a valóságba, de túl sokan csimpaszkodnak belé – nehezen mozdítható. Ez az előadás erről a harcról szól. Harc Jourdain lelkéért és pénzéért. Az összecsapás végkimenetele nem kétséges… de két röhögés között lesz idő némi sajnálatra és dühre is. Ilyen a világ. Ilyen volt! Ilyen van! És ilyen lesz…

Barney Cashman, a tisztességes és hű férj úgy dönt, enged évek óta tartó, csillapíthatatlan kíváncsiságának, és egyetlen felejthetetlenül romantikus délutánra próbára teszi saját magát; házasságtörésre készül. A körülményes figura titokban édesanyja lakására hívja az áhított nőt. Tervez, kalkulál, kombinál, ám az egyetlen délutánból zűrzavaros légyottok sora születik. Neil Simon páratlan finomsággal ötvözi a sziporkázó humort és a keserű igazságot.

Vádli Alkalmi Színházi Társulás, a FÜGE és a Stúdió K Színház közös bemutatója

monodráma„Az ötödik felvonás című könyvem elmaradhatatlan útitársaimról szól: a színházról, a színészekről és a filmről, a mozikról, a filmcsinálásról. Velem tartanak azóta, hogy megépítettem az első bábszínházamat a gyerekszobám fehér asztala alatt” – vallja az ismert svéd rendező-író. Az utolsó sikolyban, mely sajátos álomutazás a valóság és az irodalom határmezsgyéjén a szöveg Bergman képzeletének színpadán pereg. A századelő excentrikus svéd filmrendezője, Georg af Klercker – aki három rövid nyári szezon alatt huszonöt filmet készített – felkeresi a Svéd filmgyár teljhatalmú igazgatóját, hogy némi pénzt és támogatást kérjen tőle. Az egykori barát, az igazgató azonban durván visszautasítja az illuminált állapotban levő, hol rimánkodó, hol pedig fenyegetőző filmrendezőt.

Klementina tündökletes tehetségű, gyönyörű színésznő, aki szenvedélyes, sodró életet él a nála fiatalabb szerelme, Raul oldalán. Egy ideje nem érzi jól magát, s fölkeresi Kada professzort, a híres belgyógyászt. Az orvos fölismeri a halálos kórt, de eltitkolja szépséges betege előtt az igazságot. Klementina gyanakszik, s elhatározza, hogy külsejét álcázva, mint saját anyja fogja kifaggatni a professzort. A „játék” túl jól sikerül s így megállíthatatlanul elindul az utolsó szerep életre keltése. De vajon jól teszi-e, vagy van más út?