Lord Archibald Cavendish szívesen látná két utolsó rokona, Ronald és Jane egybekelését, hogy a családi vagyon szétforgácsolódás nélkül szálljon jogos örököseire. A lord szeretné összeboronálni őket, ezért saját halálhírét kelti, s végrendeletében kiköti, hogy az örökösök kötelesek egy hónapig a kastélyban tartózkodni, közösen étkezni, egymástól csókkal elbúcsúzni. A fiatalok, akik már utazásuk során összekülönböztek, a legkülönbözőbb terveket eszelik ki, hogy a végrendelet megszegésére, s ezáltal az örökség elvesztésére kényszerítsék a másikat. Mikor kiderül, hogy lord Cavendish él, s a végrendelet már nem áll közéjük, kibékülnek, és örökség nélkül is hajlandók teljesíteni az öreg lord kívánságát.

Gúnyos, szatirikus tanmese arról, hogy mennyire szédítő lehet azon a bizonyos erkölcsi magaslaton… elég egy óvatlan mozdulat, egy aprócska botlás, és bárki könnyen legurulhat…Egy szegény, fiatal, ártatlan nőt megaláznak. Szerelme megtagadja, nem válallja gyermeküket. A tárgyaláson hamis tanúk segítségével ringyónak bélyegzi, majd feleségül vesz egy olyan nőt, akihez egy boltot is kap hozományul. A lánynak vége, a férfi pedig nyugodtan, köztiszteletben él tovább. A szegény lány elmenekül a városból.
Egy idős, dúsgazdag asszony visszatér nyomorult szülővárosába, hogy a régi szép időkre, fiatalkori szerelmére emlékezzék, és esetlegesen pénzadománnyal segítse a lerobbant, elszegényedett városkát. Az asszony üzletet ajánl a polgármesternek: egymilliárd dollárt egy aprócska szívességért cserébe.
Indul a fordított krimi, egy különös hajtóvadászat, melynek során nem a gyilkost kell bekeríteni, hanem az áldozatot. A városka lakóinak véleménye lassan, de biztosan vált a felháborodott elutasításból észrevétlen egyetértésbe
Egyszerre vérfagyasztó és rendkívül szórakoztató, ahogy a polgári erkölcs hithű védelmezői egymás után “sárga cipőt” vesznek, vagyis költekezni kezdenek.
Embertlen bosszú avagy jogos igazságszolgáltatás? Vagy ahogy Brecht mondja: Előbb a has jön, aztán a morál! Egy metoo-dráma az ötvenes évek Svájcából? A kisváros neve Güllen. Németül trágyát jelent. Nem itt és nem most!

a Budaőrsi Latinovits Színház előadása„Volt egyszer egy öreg autó. Öreg kisasszony öreg autója volt, de szép fényes, tiszta kívül-belül, mert a kisasszony szerette a rendet és a tisztaságot, és az autóját is szerette.”Aztán egy reggel az öreg kisasszony azt mondja az autójának: „Születésnapod van. Ma tortát veszünk. Mi ketten. Te meg én.” És ezzel kezdetét veszi a kalandos utazás a világ legeslegfinomabb tortája nyomában. Ám a torta csak nem akar előkerülni, pedig az öreg kisasszonyék az egész világot bejárják érte. Mert hát a születésnap, az mégiscsak születésnap, és torta nélkül a születésnap mit sem ér. Végül az öreg kisasszonynak mentő ötlete támad: ő maga készíti el a születésnapi tortát kedves öreg autójának. És hogy mi sül ki ebből? Sok-sok közösen megélt kaland, melyek során a konyha látszólag élettelen tárgyai is életre kelnek.

Különleges múltidéző időutazásra invitáljuk a 20. század könnyedebb zenei világát kedvelő nézőinket. A vidám összeállításban elhangzik a múlt század 20-as, 30-as éveiből több kuplé, sanzon, valamint ismert operett-dallam és természetesen az 1960-70-es évek népszerű slágerei is – mindez megfűszerezve némi humorral.

irodalmi kávéház

Mese a bőröndből: Az oroszlán és a nyúlEgyszer volt, hol nem volt egy falu, melyben minden állat együtt élt boldogan. Mindenkinek megvolt a saját feladata: a kakas volt a polgármester, a hód az építész, a tehén mindenkit ellátott tejjel, a róka pedig művészként tűnt ki a közösségből. És a nyúl?... hát, ő is ott volt.Szóval minden állat együtt élt ebben a faluban, kivéve az oroszlánt. Tőle mindenki félt. Ő a falu fölé magasodó hegyen lakott, és ha kedve szottyant, éjjel titokban leosont a faluba, és magához ragadott egy állatot.Egészen mostanáig, amikor kakas polgármester úrnak ádáz terve támadt, melynek végrehajtása a nyúlra hárult.A Magyarországi Német Színház német-magyar, interaktív meseelőadása

Plantagenet Henrik, a nagy angol király hatalmas birodalmat épített, melyhez elfoglalta Franciaország nagy részét is. Karácsonyra összehívja családját, hogy rendelkezzen az ország jövőjéről. Összecsapásaik, a hatalomért folytatott harcuk, egymást kijátszására tett folyamatos kísérleteik vérre menően szellemes helyzeteket teremtenek, melyek egytől egyig a képzelet művei. A szerző szavaival: “Sokat olvastam ezekről az emberekről, alaposan tanulmányoztam az életüket, és elképzeltem, mit érezhettek, gondolhattak, mondhattak, mit akarhattak az élettől. De hogy valójában kik voltak, azt sohasem fogjuk megtudni.” A darab nagy sikereket arat világszerte a színpadokon, kitűnő filmváltozatában pedig Peter O’Toole és KatharineHepburn játszotta a főszerepeket.

az Átrium Film-Színház és a Kultúrbrigád koprodukciójaAz Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar.
De ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy?
Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te — és ketten együtt.

Kristóf, a sárkány-mániás.
Feri, a kicsi, a csöndes, a stréber.
Domi, a vicces, a pukkancs…
És Bálint? Hát Bálint – az Bálint. És semmi más.
Áron dühös, mert folyton éhes.
Csaba az új srác. És rém fura.
Fanni büdös, Anti da-da-dadog,
de Lili hercegnő olyan „édes”.Az élet itt senkinek sem egyszerű.
De itt van a Balázs – na, ő népszerű.Ezek a srácok az 5.a osztály tagjai. Irodalomórai feladatként együtt készítették el Kukoricza Jancsi Facebook-profilját. Együtt töltötték föl az adatait, együtt választottak neki profilképet, mindenki tudja a profilhoz tartozó jelszót, és bárki bármikor posztolhat itt – mindenféle János vitézhez köthető képet, linket, idézetet.Aztán az üzenőfalon megjelenik egy megkötözött, álarcos alak képe, feje fölött, a falon „Az osztály vesztese” felirattal, és nem lehet tudni, hogy ki készítette és posztolta. Sem azt, hogy ki van a fotón. Az 5.a-ból bárki lehet a tettes. És az áldozat is.A Wéber Anikó nagy sikerű regényéből készült előadás tíz ötödikest mutat be.Te melyikükkel cserélnél? Kire hasonlítasz? Kivel barátkoznál? Kitől mit kérdeznél? Kivel nem beszélnél?És amúgy?Hogy vagy? Hogy érzed magad az osztályodban? Az iskoládban? A munkahelyeden? A nagyvilágban? Bántottak már? Bántottál már?Ismerd meg ezt a tíz srácot! És figyelj!

1944, Budapest a nyilasterror idején. Egy kiskocsmában a törzsvendégek (egy könyvügynök, egy órás és egy asztalos) és a kocsmáros összegyűlnek. Isznak és beszélgetnek. Abban bíznak, hogy észrevétlenül átvészelhetik a háborút. A filozofálás közepette beleütköznek egy kérdésbe, amely egész éjszaka nem hagyja őket nyugodni: Tomoceuszkakatiti, a könyörtelen zsarnok vagy Gyugyu, a tisztességes rabszolga? Mindenkinek választania kell!

A regény egyetlen hatalmas belső monológ. Külső cselekménye az ötvenes évek elején játszódik, igen rövid idő alatt, az első személyben elhangzó vallomás sodrában azonban szabadon árad a múlt, kibontakozik a főhős egész élete, szerelme és gyűlölködései. Encsy Eszter - lecsúszott középosztálybeli család lánya - ádázul gyűlöli és irigyli barátnőjét, Angélát, aki a család gazdag, úri ágából származik, s akivel élete szorosan összefonódik. Acsarkodásait, haragjait a kisebbrendűségi érzés mozgatja, s ezen akkor sem tud felülkerekedni, mikor a háború után ünnepelt, híres színésznő lesz. Amint gyerekkorában ellopja Angéla őzét, amely
emiatt elpusztul, úgy most elveszi tőle a férjét, aki szintén meghal. A kóros elmeállapotért, a nagy tehetségű művésznő lelkének eltorzulásáért az író a feudálkapitalista Magyarország világát teszi felelőssé. Szabó Magda bravúrosan formálja meg hősét, annak démoni alakját. A töredékesen feltörő, látszólag szétszórt, valójában nagyon gondosan megkomponált emlékek, érzelmek, indulatok
kavargásából sokoldalú, teljességre törő lélekrajz született.

Az őz a kegyetlen őszinteség regénye; a féltékenység, az irigység, a szenvedélyes szerelem és az igaz barátság története. 1959-ben, amikor megjelent Szabó Magda nagysikerű könyve, bombaként robbant be a köztudatba. A mű a 20. századi magyar irodalom egyik kiemelkedő alkotása, felkavaró és lebilincselő történetével, csodálatos nyelvezetével, és hihetetlen tudatos, zseniális szerkesztettségével. Encsy Eszter, a regény főhősnője felidézi életét, és az emlékek morzsáiból egy különleges női történet bontakozik ki. Encsy Eszter szegény értelmiségi családban nőtt fel, és bolondos, virágokat babusgató apja, csendben robotoló anyja mellett részt kellett vállalnia a gondokban. A kor, amelyben Eszter született, iszonyatba fullasztotta gyermekéveit, és örökre kipusztított belőle minden hitet, bizalmat, örülni tudást. A koraérett kislány a körülmények kegyetlen szorításában hamar megkeményedik, kapzsivá, önzővé válik. Elpusztíthatatlanul él azonban benne a vágy a szeretet, a szépség, az emberi melegség után; ezért is lopja el a gazdag családban nevelkedett, elkényeztetett Angéla kedvenc állatát, az őzet, s akaratlanul is annak pusztulását okozza. A második világháború után Eszterből ünnepelt, híres színésznő lesz, már nem szenved hiányt semmiben – csak éppen az “őz”, vagyis a szeretet, az őszinte emberi kapcsolatok hiányoznak az életéből. Minden, amit kap, későn érkezik: sem siker, sem elismerés, sem pénz, még a szerelem se váltja meg többé iszonyú önmagától. És Eszter, ahogy ettől a társadalomtól tanulta, amelyben él, és amely fölnevelte, öl: akarva akaratlanul megöli az egyetlen embert, aki valaha szerette őt.

zenés bohózat

A legvidámabb darabját akkor írta Csokonai, amikor számára már minden elveszett; a teremtő jókedv győzelme ez a vaskos tündéri bohózat a szomorúságon, a reménytelenségen. Az 1800-as évek közepén élt egyik kritikusa szerint: a Karnyóné „olyan modern, minden színpadi esetlenségével együtt, hogy valójában közelebb áll hozzánk, mint bármi, amit a vígjátéki műfajban a következő száz év magyar irodalma létrehozni tudott.” S noha történeti szempontból a bécsi népszínművek világával rokonítható a Karnyóné dramaturgiája, a bohózatot inkább nevezhetnénk a magyar irodalom első groteszk alkotásának, de még inkább az első abszurd drámájának. Csokonai az énekes bohózatot tanítóskodása idején, 1799-ben Csurgón írta, és ott elő is adatta tanítványaival. A gazdag kanizsai kereskedő felesége, Karnyóné úgy hiszi, hogy özvegységre jutott, hiszen férjéről immár két éve nem kapott hírt. Szép házával, sok megtakarított aranyával igencsak kapós özvegy lesz, feltűnik hát két kérő: Tipptopp és Lipittlotty. Karnyóné szíve inkább az utóbbi felé húz, dacára tartozásainak és megbízhatatlan természetének. Tipptopp azonban furfangos csellel eltávolítja a közelből vetélytársát, és szerelmi ígérettel ráveszi a szobalányt, hogy inkább őt ajánlja a gazdasszonya kegyébe. Az özvegyet szörnyű csalódásként éri, hogy Lipittlotty buzgalma mögött nem igaz szerelem, csupán pénzéhsége állt, és bánatában öngyilkos lesz. A kijátszott Lipittlotty visszatérve előbb lelövi Tipptoppot, majd önmagával is végez. Micsoda tragikus vég − lenne, ha itt végződne a történet…

A gazdag kanizsai kereskedő felesége, Karnyóné úgy hiszi, hogy özvegységre jutott, hiszen férjéről immár két éve nem kapott hírt. Nem is kell sokat várni a két kérő - Tipptopp és Lipittlotty- feltűnéséig. Az udvarlási intrikák hevében nemsokára egyetlen szereplő sem marad életben, így tragikába csap át a történet. A gond csak az, hogy itt még nincs vége a mesének…

E trilógia keservesen mulatságos, húsbavágóan szellemes középső darabját mutatjuk be közönségünknek, amelyben egy tisztes polgár, abban a szent hitben, hogy az igazság mellette áll, felveszi a harcot a hivatallal és annak hivatalnokaival.