Oroszország a múlt század húszas éveiben. Már kialakulóban egy új társadalom új rettegési formái. Nyomorúságos, sokszorosan megalázott munkanélküli Szemjon Szemjonovics Podszekalnyikov. Elkeseredésében elhatározza, öngyilkos lesz, hiába az idősödő felesége és az anyósa rimánkodása. Híre megy a tervnek, és kiderül, a társadalom minden rétege érdekelt ebben az öngyilkosságban. Sorban megjelennek, akiknek sorsán fordítana, ha egy idegen halála megváltaná őket: az értelmiségi, a népi, a kiábrándult asszony, a pap, a mészáros… Valóban felemelő lenne mindenkinek a nevében felvállalni e mártíriumot, mely egyre inkább személytelenné válik? Podszekalnyikov az utolsó pillanatban, stílszerűen, a nemzeti karaktertől sem idegen berúgáshoz folyamodik, ami óhatatlanul megváltoztatja a dolgok menetét… A darab a társadalmi felelősségvállalás kérdésével foglalkozik, de filozofikus gondolatokra is késztet, és nem utolsó sorban, meg is nevettet. A tragikum derűje mindig is fontos szerepet játszott a kelet-európai népek túlélési stratégiájában – vallja Alexander Morfov bolgár rendező, aki kortól és égtájtól függetlenül az egymásért való életet többre tartja az eldobni való életnél.

Az életnek tanulunk - néptánc vizsgaműsor 

Közhírré tétetik! Adatik tudtára mindenféle legénynek, gazdagnak és szegénynek: jó királyunkat igen nagy bánat gyötri. Tizenkét híresen szép leánya egy ideje már rendre álmosan ébred, s reggelre kelvén cipellőik széttaposva hevernek ágyaik előtt. Aki megfejti a rejtélyt, bizton számíthat a neki tetsző királylány kezére, valamint a fele királyságra. Ám aki kudarcot vall, jajj annak, mert párna helyett bakó tuskajára hajthatja fejét. Közhírré tétetett!Bátraké a szerencse – akár ti is megpróbálkozhattok! Ha még sincs elég merszetek, bízzátok csak a szegénylegényre. Akár hiszitek, akár nem: a mese végére megfejti a tizenkét királylány széttáncolt cipőjének titkát!

A helyszín egy fiktív németalföldi kisváros, Huisum. Az igazságszolgáltatásért Ádám bíró felelős. Az éjszaka valaki eltört egy korsót. Eltölthetünk egy fél napot a fojtogató légkörű tárgyalóteremben. Itt éppen olyan nehezen kap levegőt a felperes, mint az alperes; pont ugyanúgy lapít a sértett, mint az írnok; a bíró homloka pedig egyre jobban izzad. Ott, ahol egyetlen ember kezében összpontosul a hatalom, veszélyes igazat mondani. A nyomozó és a tettes alakja Oidipusz király módjára olvad eggyé. A felelősek azonban többen vannak... Henrich Von Kleist rövid élete alatt olyan munkásságot hagyott hátra, mely a mai napig az egyik legvadabb és a legellentmondásosabb minden klasszikus között. Kortársa, Goethe, aki Kleist egyik legnagyobb bírálója volt, elsőként rendezte meg Az eltört korsót. Goethe– ha nem is szándékosan– mindent elkövetett, hogy az előadás megbukjon. Az előadás akkorát bukott, hogy Kleist párbajra akarta hívni a mestert. Évszázadoknak kellett eltelnie ahhoz, hogy Kleist igazán népszerű legyen. Kritikus szemlélete, éleslátása, a sötét látomásossága mellett darabjaiban, elbeszéléseiben mindig felsejlő humora a kortárs színház számára is megkerülhetetlen szerzővé teszi.

A Vígszínház művészének 1985-től napjainkig öt verseskötete jelent meg. Mint írja: „Életünk tele van olyan jelenségekkel, mellyekkel nap mint nap találkozunk, de fura módon mégsem tudatosulnak bennünk. A költészet talán éppen erre ad alkalmat.”
A versek között vallomások hangzanak el a gyerekkorról, a mesterekről, a színészi és a magánélet néhány meghatározó pillanatáról…

A ravasz Zöldboszorka mindenkit ujja köré csavar, elvarázsol, aki birodalmába beteszi a lábát. Ezt tette Dolgos Vaszilissza két fiával is, akiket szintén elvarázsolt, de sajnos senki nem tudja mivé. Az anya beáll szolgálatra, hogy kiváltsa két fiát. Nem sok esélye van, de segíti őt Mihail Dörmögics, a medve, Golyhó, a hűséges kutya és Macsek Ivanovics, a gyönyörű kandúr. És megérkezik a legkisebb fiú, Ivanuska is, aki nem ismer félelmet. Mese az anyai szeretetről, áldozatvállalásról, a gyermekek kíváncsiságáról és önállóság utáni vágyáról.

A 100 éve meghalt Csontváry Kosztka Tivadar művészete nemcsak kiemelkedő a magyar festészetben, de olyan magányos is, mint híres ezeréves cédrusa. Csontváry különc viselkedése, kortársainak vaksága és hatalmas vásznainak mozdíthatatlansága együttesen játszottak szerepet abban, hogy csak sokára ismertük fel a festő nagyságát, a képek valódi értékét, és az életmű csak későn találta meg méltó helyét a nemzeti kultúrában és emlékezetben.
Az elveszett Csontváry egy jelenkori történeten keresztül mutatja meg, hogy mennyi bizonytalanság, legenda és titok lengi körül még ma is a magyar festészet e különös alkotóját, akinek lélegzetelállító festményei az elmúlt években sorra döntötték meg az aukciósházak eladási rekordjait.
A darabban a jelenből kikacsintva egy furcsa, álomszerű időutazásban és nyomozásban veszünk részt, ahol megismerhetjük Csontváry képeinek kalandos sorsát, és írásain, levelezésén keresztül megidéződik Csontváry alakja is. 

a Bóbita Bábszínház gyermekelőadása 4 éves kortólVízkereszt előestéjén járunk, nemsokára ideje leszedni a karácsonyfát. Ezen az éjszakán azonban még eljön az Apró Nép, hogy maradék szaloncukrot keressen. Úgy tartják, hogy legalább egyetlen szemet mindenképpen hagyni kell nekik, máskülönben elviszik, amit találnak – ilyenkor szoktak eltűnni a kisautók, műanyag katonák, kicsi játékszerek. Ennek az utolsó szem szaloncukornak ered a nyomába egy kisfiú és egy kislány, hogy a furcsa és varázslatos Karácsonyfa Birodalomba bekerülve teljesítse a küldetést, és sok-sok kaland árán visszaszerezze az Elveszett Játékokat.

A Teremtő ismét próbára kívánja tenni az Embert, ezúttal a hét fő bűn mentén: kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag és a jóra való restség. Ennek szolgálatába két legkiválóbb és két leggonoszabb angyalát állítja. Az emberiség jövője egy óraadó tanárnőn és egy megyei másodosztályban játszó labdarúgón fog múlni. A feladat: nem esni kísértésbe.

Madách Imre műve alapjánAz ember tragédiája
„Ádám: Hová lesz énem zárt egyénisége?”
Az emberiség drámája az ősszülőktől kezdve, ahogy a világegyetem tágul, egyre nagyobb rálátást nyújt Ádámnak arra az időfolyamra, amit történelemnek nevezünk. Ám az „útvezető”, a megelégedéssel ironizáló „okosördög”, egy olyan jövendő képét festi le, melynek alapja a kétely, felépítménye pedig a tragikum. Lucifer, intést és tudást ötvözve próbálja Ádámot rábírni, ne fogadja el az isteni megoldást. De a Mű, mely immár forog, önmagában, önmaga által győzi le a szkepszist, egy folyamatos harc újra tapasztalása, a közönség, a jövő emberiségének küzdelme által.

3 óra 40 perc, 1 szünettel.


Éva Ács Eszter Ádám Berettyán Sándor További szerepekben: Berettyán Nándor Csurka László Farkas Dénes Fehér Tibor Herczegh Péter Mátyássy Bence Mészáros Martin Nagy Mari Nagy Márk Rubold Ödön Schnell Ádám Szabó Sebestyén László Szalma Tamás m.v. Szép Domán Tóth Auguszta
Valamint a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának II. éves színész hallgatói:
Bocskai Virág, Dánielfy Gergely István, Gulyás Gabriella, Hege Veronika, Horváth Márk, Kárpáti Barnabás, Kecskés Alexisz, Kovács Vecei Fanni, Móczár Bence István, Pál Péter, Pertics Villő Virág, Posgai Márton, Sikó Koppány, Szeri Martin, Tar Dániel, Tary Patrícia, Urbán-Szabó Fanni

Díszlettervező Olekszandr Bilozub Jelmeztervező Bianca Imelda Jeremias Dramaturg Verebes Ernő Koreográfus Bozsik Yvette Ügyelő Dobos Gábor Géczy István Súgó Sütő Anikó Rendezőasszisztens Trimmel Ákos Rendező Vidnyánszky Attila

Beavató színház  a dunaszerdahelyi Rivalda Színház előadásában, Szlovákiából.Van–e célja az emberi létnek? Halad–e előre a világ a történelemben? Mi a tömeg és vezér illetve a tömeg és egyén viszonya, szerepe? Létezik–e szabad akarat? Változik–e a korok során férfi és nő kapcsolata? Megismerhető–e a világ? Az előadást elsősorban fiataloknak, diákoknak ajánljuk, a színház, a történelem és a drámairodalom megkedveltetése céljából.       

Madách Imre örök érvényű remekművét, Az ember tragédiáját a Vörösmarty Színház fennállása óta még nem mutatták be. Különleges előadást szeretnénk létrehozni, a drámai költeményt Bagó Bertalan, Hargitai Iván, Horváth Csaba és Szikora János közösen viszik színre. Nemzeti drámánk a mi bibliánk is, hiszen rólunk szól, mindannyiunkról, emberekről, akik belakjuk a teremtett világot, alakítjuk a történelmet, jóra törekszünk, majd elbukunk, örökös harcot folytatva a bennünk lakozó démonokkal, kétségekkel.

SZEREPLŐK

Andrássy Máté Ádám, Harmadik udvaronc, Tiszt Ballér Bianka Éva, Anya Derzsi János Lovel, Michelangelo Egyed Attila Második demagóg, Pátriárka, Rudolf, Első Sans-Culotte Gáspár Sándor Az Úr, Péter apostol, Bábjátékos Hajdu Tibor e.h. Első polgár, Első udvaronc, Egy barát, Márki Juhász Illés Második polgár, Elítélt Kádas József Ádám Kelemen István Kriszposz, Első mesterlegény, Platón Keller János Kimón, Első polgár, Második mesterlegény Kerkay Rita Éva, Negyedik udvaronc, Második Sans-Culotte, Tanítvány Kiss Diána Magdolna Éva, Boszorkány Kovács Tamás Ádám, Második polgár, Csontváz, Második udvaronc, Saint-Just Kozáry Ferenc Nép 1, Első munkás, Első koldus, Az Eszkimó Kricsár Kamill Therszitész, Korcsmáros, Tudós Krisztik Csaba Ádám, Első demagóg, A barát Kuna Károly Lucifer, A Rabszolga Lábodi Ádám Lucifer, Második gyáros, Az ifjú Nagy Péter Lucifer Pálya Pompónia Cluvia, Kéjhölgy Rovó Tamás Erósz Sághy Tamás Nép 2, Catulus, Katona, Első gyáros, Cassius Tóth Ildikó A Föld szellemének szava, Hippia Tűzkő Sándor Lucifer, Nyegle, Luther Váradi Eszter Sára Elítélt, Második koldus Varga Gabriella Cigányasszony Varga Lili Kisleány Varga Mária Éva, Anya, Aggastyán Závodszky Noémi Heléne Bakonyi Lili Eszter, Borbély Levente Miklós, Egyed Dániel, Hajdú Zalán Bendegúz, Horváth Boglárka Gyerekszereplők Leitner Anna, Pausz Léna, Schneider-Zaj Ákos Gyerekszereplők Dobri Dániel zene Horváth Elemér, Horváth Péter, Kovács Zsolt hegedű, cselló, ütős Berzsenyi Krisztina, Benedek Mari, Kárpáti Enikő, Sántha Borcsa jelmeztervezők Magyarósi Éva látványtervezés, videoinstalláció Csontó András video Bátonyi György szcenikus Perczel Enikő, Tucsni András dramaturg Soltész Rita, Murányi Eszter súgók Kalmár Johanna, Végh-Szirmai Irén ügyelők Németh Mariann, Vida Emőke rendezőasszisztens Szikora János, Horváth Csaba, Hargitai Iván, Bagó Bertalan rendezők