Az arab éjszaka, legalábbis a közhelyszótár szerint kalandos, fűszeres, és – főleg – buja. Schimmelpfennig arab éjszakájának színhelye azonban egy – közelebbről meg nem nevezett, de hát ezeket képtelenség közelebbről megnevezni – német középnagyságú város lakótelepe, amiről szintén sok mindent tart számon a közhelyszótár, de a fűszer és pláne a bujaság aligha tartozik az ismérvek közé.A kaland talán igen, elvégre szellemi, azaz képzelt kaland is akad bőséggel ezen a világon, kivált az afféle világvégéken, mint egy közepes méretű város lakótelepe, ahol hőseink élnek, legalábbis ők úgy tudják, hogy élnek, és ezt hol csodálkozó örömmel, hol durcás mélabúval veszik tudomásul. Élnek, álmodoznak, fölébrednek, körülnéznek, aztán visszaalszanak, hogy tovább álmodhassanak. A múltjukról, ami, ahogy egyre távolabbra kerül, egyre színesebb és bujább lesz, a jövőjükről, ami, ahogy egyre közelebb kerül, egyre kisebb és kisebb lesz – és végül a jelenükről, ami elmúlik, mielőtt elkezdődött volna, csak egy pillanatig tart az egész – de az a pillanat telis de teli álommal, vággyal.Roland Schimmelpfennig 1967-ben született Nyugat-Németországban, újságírónak tanult, de aztán drámaíró lett belőle, később rendezői diplomát is szerzett. Egyike a legismertebb német drámaíróknak, ezen belül egyike azon keveseknek, akik rühellik a poszt-dramatikus színházat, akár a kukoricagölödint. Makacsul tartja magát ahhoz a nézethez, hogy a színházi előadás kiindulópontja a – megírt – drámai szöveg, ami – lehetőleg – valamiféle történetet mesél el, ha töredékesen, akadozva, időben összevissza ugrálva is.Schimmelpfennig drámáira ez utóbbi a jellemző: töredékes, de legalábbis annak ható, időben eltévedve kóválygó, mintha önmagukat ellenőrizni próbáló történetek lennének ezek, az arab éjszaka szereplőié is. Akik – legyenek ők házmester-alakban járó-kelő titkos istenségek, virágzó fiatal nőnek álcázott partravetett potykák, a semmiben kóborló mindentudó senkik, vagy épp ügyefogyott szuperhősök – mint Schimmelpfennignél általában, ki-kilépnek a szerepükből, hogy a közönségnél keressenek... nos, mit is?Vigaszt? Választ? Visszafojtott vágyat? Tiltakozást? Együttérzést? Mindent? önök döntenek...

Handke 2011-ben írt darabja egy beszélgetés története. A férfi és a nő megállapodott. A férfi kérdéseket tesz fel, a nő pedig válaszol. Mindenre. Őszintén. Egy szabály van: nincsen akció. Csak párbeszéd. A nő belekezd a szexuális autobiográfiájába. Kivel, mikor, hogyan, mit? Kezdve a gyerekkortól, egészen a mostani pillanatig.De mi van akkor, ha valamelyikük megszegi a szabályokat? És, mondjuk, akcióba lép. Vagy, ha netán, váratlanul egy helikopter zuhan a színpadra?Egy abszurd párbeszéd a szerelem abszurditásáról.“És megint nyár. És megint egy szép nyári nap. És megint egy nő és egy férfi egy asztalnál a szabadban, az ég alatt. Egy kert. Egy terasz. Láthatatlan, csak hallható fák, inkább sejthetők, mint jelenvalók. Az asztal egy kerti asztal, meglehetősen nagy, és a férfi és a nő távol ülnek egymástól. Mindketten nyári ruhában vannak, a nő inkább világosban, a férfi inkább sötétben, időtlen az egyik, mint a másik. Időtlenek maguk az alakok is, ők is inkább sejthetők, mint jelenvalók.” 

az Aranyszamár bábszínház előadásaNemes Nagy Ágnes Az aranyecset című verses meséje alapján. Főszereplőnk - miközben újabb és újabb kihívásokkal kénytelen szembenézni, kiállja az emberség próbáját, ellenáll a hatalmaskodók kapzsiságának. Nemes Nagy Ágnes keleti meséjét előadásunkban Long, Chang, és Kang, a három utcagyerek meséli el. Ugyanúgy szegények, mint Szádeli volt, ugyanúgy hisznek a teremtő képzelet erejében, mint hősünk hitt. Kezük között a külváros ócska, elhasznált, kidobott tárgyaiból megelevenedik egy varázslatos világ, amit nagyon nagy örömmel játsszunk tinéktek. 
Az előadást 5 éves kortól ajánljuk.

A Magyarock Dalszínház régóta dédelgetett álma egy saját darab megvalósítása, melynek témája lehetőleg Komáromhoz kötődik. A város szülötte Jókai Mór, akinek egyik legnépszerűbb regénye Az arany ember, amely részben Komáromban is játszódik. Ez egy több szálon futó szerelmi történet, drámai fordulatokkal, az emberi tulajdonságok széleskörű ábrázolásával nagyszerű lehetőség a zenés színpadra állításra, valamint a társulatnak az önmegvalósításra.

A jól ismert Grimm mese helyszíne a mi változatunkban egy vidámságtól hangos, harsány olasz halászfalu, ahol bár nehéz munkával telnek a hétköznapok, mégis szeretetben és barátságban élnek együtt az emberek. Egy nap azonban minden megváltozik, ugyanis az egyik halász horgára különös zsákmány akad: egy beszélő aranyhalacska, aki valójában a tenger hercegnője. Megígéri a halásznak, hogy minden kívánságát teljesíti, ha megkíméli az életét és visszadobja őt a tengerbe. A halász számára hihetetlennek tűnik a lehetőség, ám a felesége kapva kap az aranyhalacska ajánlatán. Először egy takaros kis házat kér csak, de ahogy telik az idő, egyre többet és többet akar: grófi rangot, királyi hatalmat, végül pedig világ feletti uralmat.
Az előadás folytatása annak a sorozatnak, amely fontos kérdéseket jár körbe. Jelen esetben azt, hogyan torzít el bennünket a hatalom és a birtoklás utáni vágy.

A király kihirdetteti, hogy az nyeri el fele királyságát és a lánya kezét, aki megnevetteti a síró királykisasszonyt. Egy juhászlegény útnak indul az aranyszőrű báránykájával, hogy szerencsét próbáljon. Útközben sokan csatlakoznak hozzá, no nem éppen jószántukból, de a végén a tiszta szívből kacagó királykisasszony lakodalmán vígan táncolnak.
Játékmesterek: 

A fiatal Kormos István, a későbbi örökbecsű Vackor-mese népszerű szerzője jó néhány népmesét is írt verses formában. A Kabóca Bábszínház társulata Az égigérő fa című kötetből hármat választott: az első egy torkos farkasról, a második egy fondorlatos medvéről, a harmadik pedig a csudamód táncoló, aranyszőrű bárányról szól. A három mese háromféle látványvilág. A három mesét kormos csodálatos verses szövege, valamint Ágoston Béla markáns zenei világa fűzi össze.

az Udvarhely Néptáncműhely előadása óvodás kortól

Vajon kinek sikerül megnevettetni a kis királykisasszonyt? Az ismert népmese a gyerekekkel közösen kel életre. A gyerekműsorban jelmezeket öltenek és két színésszel és egy zenésszel válik valóssá a kis juhászlegény története. Megelevenedik a királyi udvar, megjelennek a cirkuszosok, de senkinek sem sikerül megnevettetnie a királylányt.

bohózat két felvonásbanVeszélyes szerkezet egy gramofon. Alcide Chanal éppen üzenetet rögzít vele, hogy távol élő húgának esküvői gratulációt küldjön, de bekapcsolva felejti a felvevőt. Így azt is visszahallgatja később, amint felesége megbeszéli az esti randevút gyerekkori barátjával, Émile Renauxval. Rajtaütés, rendőrség, ökölharc... Dominóként borulnak a házasságok, válnak Chanalék, Renauxék, kézről kézre járnak az asszonyok és nincs megállás, mert minden szerető unalmas zsarnokká válik, amint férj lesz belőle. Briliáns bohózat a francia vígjáték nagymesterétől a házasság természetéről. 
(Ady Endre megnézte a darabot Párizsban, és azt írta: E bolondos, könnyű darab felett a hangulatok tarka illatfelhői lengenek. Nevessenek, de egy helyütt a darabban szinte megható, nemes poézis strófái csöngenek. Merészen kacérkodik néha a legszivárványosabb filozófiával, sőt magával az irodalommal...” Egy évvel később Ady megnézte a darabot Budapesten is: „Feydeau úr, ez az elmés ember annyi intelligenciával még nem volt elmés, mint e darabjában. És micsoda őrületesen bolondos helyzetek és figurák. Szikrázott úgy, hogy a szikrák rózsacsokrokat rajzoltak. De azért nem volt ez egészen léha este. Feydeau könnyek között tréfált.

Veszélyes szerkezet egy gramofon. Alcide Chanal éppen üzenetet rögzít vele, hogy távol élő húgának esküvői gratulációt küldjön, de bekapcsolva felejti a felvevőt. Így azt is visszahallgatja később, amint felesége megbeszéli az esti randevút gyerekkori barátjával, Émile Renauxval. Rajtaütés, rendőrség, ökölharc... Dominóként borulnak a házasságok, válnak Chanalék, Renauxék, kézről kézre járnak az asszonyok és nincs megállás, mert minden szerető unalmas zsarnokká válik, amint férj lesz belőle. Briliáns bohózat a francia vígjáték nagymesterétől a házasság természetéről. 
(Ady Endre megnézte a darabot Párizsban, és azt írta: E bolondos, könnyű darab felett a hangulatok tarka illatfelhői lengenek. Nevessenek, de egy helyütt a darabban szinte megható, nemes poézis strófái csöngenek. Merészen kacérkodik néha a legszivárványosabb filozófiával, sőt magával az irodalommal...” Egy évvel később Ady megnézte a darabot Budapesten is: „Feydeau úr, ez az elmés ember annyi intelligenciával még nem volt elmés, mint e darabjában. És micsoda őrületesen bolondos helyzetek és figurák. Szikrázott úgy, hogy a szikrák rózsacsokrokat rajzoltak. De azért nem volt ez egészen léha este. Feydeau könnyek között tréfált. "

2006. október 7-én, moszkvai otthona előtt meggyilkolták Anna Politkovszkaja újságírónőt. Politkovszkaja élesen bírálta az orosz vezetést az antidemokratikus kormányzás, a csecsen-orosz konfliktus háborúkkal történő rendezése, a csecsen terrorakciókra adott embertelen válaszlépések miatt. Soha egy pillanatra sem adta fel a küzdelmét egy demokratikusabb országért; sokak szerint politikai gyilkosság áldozata lett.Stefano Massini, a kortárs olasz színház egyik legjelentősebb szerzője nem sokkal Anna Politkovszkaja halála után monodrámát írt az újságírónő cikkei és önéletrajzi feljegyzései alapján. Politkovszkaja utolsó munkája, az Orosz napló, 2018. végén Magyarországon is megjelent. Fullajtár Andrea kelti életre az elszánt és bátor, ám a rezsimmel szemben mégis védtelen újságírónőt, aki hol tárgyilagosan, hol döbbenten, hol humorral és iróniával beszél az általa átéltekről és látottakról.

John Updike azonos című regényéből Tasnádi István varázsolt színdarabot, mely Szegeden először kerül bemutatásra. A bűbáj, a humor és a tragédia minden részletében ott rejlik maga az ördög… A különleges atmoszférájú előadásnak igen jól áll az intim és személyes tér, amit a Pinceszínház képvisel. A könyvből készült kultfilm és a regény szerelemgyerekeként születendő előadás olyan pillanatokat idéz meg, ahol a borzongástól a katarzisig minden megtörténik. (Előadásunkat 16-os karikával játsszuk.)

Találkozgatnak, iszogatnak és egyfolytában álmodoznak az egyedülálló eastwicki barátnők, akik közben úgy-ahogy, az életükkel is elvannak. Mígnem egy nap titokzatos férfi érkezik a városba. Egytől-egyig elbűvöli őket…
Az idő múlásával azonban a három barátnő rájön, Daryl nagyon veszélyes...
Updike a témát mosolygós-frivolan írta meg, s most a regényalakjai a Játékszín színpadára lépnek.
Vigyázzatok, miről álmodoztok, mert teljesül!