Ferdinánd és Lujza történetét gyakran emlegetik a német Rómeó és Júliaként. A herceg nagyhatalmú miniszterének fia egy szép polgárleányba szeret bele, melyet a szülők nem néznek jó szemmel egyikőjük oldaláról sem. A titkos, tiltott szerelem okozta cselszövés, intrika és hatalomharc tragikus sorát vonzza maga után. Schiller szomorújátéka a 18. század végéről fest korhű képet, érvényessége azonban máig megkérdőjelezhetetlen. A német drámairodalom legnépszerűbb darabját 1795-ben városunk szülötte, Kelemen László társulata szólaltatta meg magyarul, s most a róla elnevezett Kamaraszínházban kerül bemutatásra.

A rockzenés játékban Schiller népszerű drámájának jelenetei sorakoznak fel, de nem az ismert és megszokott módon. Az átdolgozás zenéjét Papp Gyula, a dalszövegeit Demjén Ferenc, a szövegkönyvét Sárdy Barbara írta, s a szerzők a játékot egy színházi összpróba keretein belül tárják elénk. Egy társulat – melynek dühöngéseit és belenyugvásait végigkövetjük – az Ármány és szerelem megzenésített változatát igyekszik színpadra vinni. A produkció majdnem kész, de a próbát, ahogyan az lenni szokott, számos probléma vagy tisztázatlan kérdés szakítja meg. Ebből persze humoros bonyodalmak származnak, de születnek megrendítő pillanatok is. Látjuk tehát az előadást, de látjuk azt is, amit a közönség soha nem szokott látni. Így a nézőnek kettős élményben lehet része: az eredeti darab zenés feldolgozásán túl rácsodálkozhat a mi XXI. századi létezésünk mulatságos és tragikus esendőségeire is.

A kaposvári Csiky Gergely Színház és a budapesti Nemzeti Színház közös produkciója C. S. Lewis és Joy Grasham szerelmi történetét viszi színre. Egy ötvenes éveibe lépő, anglikán, Cambridge - i egyetemi tanár és egy fiatal, elvált New York-i zsidó költőnő egymásra talál. A megrögzött agglegény és a szabadelvű asszony találkozása érdekes árnyakkal kontúrozza a gondosan kevert társadalmi palettát.

Spiró 1995-ben írta darabját Árpádházi királyaink sorsáról, a történelmi modellek ismétlődéséről, röghözkötöttségünkről, a kitörés reménytelenségéről, egy olyan világról, melyben a félelem és az agresszió egymást élteti. A küzdelem folyamatos, jutalom nincs, a pillanatnyi győzelemért azonnal hatalmas árat kell fizetni. Az ártatlanok áldozatok. A bűnösök is bűnhődnek, de „igazságot” senki sem szolgáltat.
A darab kanavászként, kottaként szolgál, és kulisszáktól mentesen, szabadon szólal meg. A monumentális képek, hangokra bontva: többszólamú akusztikus kórusokat ellenpontozó dübörgő rockszámok: dobpergés és szólók közepette jelennek meg a nézők képzeletében. A dráma kulcsa az élvezetes dúsgazdag nyelvezet és a könyörtelen logika. Az előadás hossza: kb. 100 perc

Olaszország – napfény – szerelem, s egy vitorlás hajó, amely felborul. Természetesen a legrosszabbkor, hiszen a fiatal, cserfes lány meztelenül marad a jéghideg vízben. Szerencsére jön egy horgász, aki kimenti, de ezáltal elindul egy félreértés sorozat, komikus helyzetek egymásutánja, aminek persze a vége most is csak a szerelem. Közben pedig csak kapkodjuk a fejünket, hogy a pikáns helyzetekből hogy vágja ki magát egy arisztokrata, önálló, fiatal lány az 1940-es évek elején a legfelkapottabb olasz nyaralóhelyen.

Mortimer Brewster, a brooklyni színikritikus felmenői és testvérei a hibbantság különböző változatainak ijesztő jeleit mutatják. Egyedül ő és két bűbájos nagynénje épelméjűsége áll vitán felül. Igen ám, de akkor mit keres tizenkét hulla a nénik tündéri otthonának pincéjében? Mortimerre hajmeresztő felfedezések várnak.    
Joseph Kesselring: Az eredeti Broadway produkciót Howard Lindsay és Russel Crouse hozták létre Arzén és levendula bűnügyi bohózatát három felvonásban Szereposztás Abby: Gombos Judit Martha: Radó Denise Jonathan: Barabás Botond Mortimer: Dósa Mátyás Teddy: Harna Péter Dr. Einstein: Molnár László Harper tiszteletes: Karczag Ferenc Elaine: Molnár Nikolett Rooney hadnagy: Vándor Attila O’Hara őrmester: Mészáros István Brophy rendőr: Ónodi Gábor Klein rendőr: Tárnai Attila Mr. Witherspoon: Horváth György Mr. Gibbs: Zelei Gábor
                   Kinczel József
Díszlettervező: Horesnyi Balázs Jelmeztervező: Rátkai Erzsébet Zenei összeállító: Rimóczi Mónika                                 Dramaturg: Szabó Csilla Segédrendező: Kádár Krisztina Rendező: Kiss József

Hogy mi történt volna, ha Ascher Tamás ellátogat Erdélybe valamikor a kilencvenes években színházi kurzust tartani? Mi lett volna, ha Bezerédi Zoltánnak lett volna egy használt Zastavája? És hogy megrendezte volna-e Máté Gábor a Három nővért, ha egy véletlen folytán valóban összetalálkozik az akkoriban még csak színész Pintér Bélával?
Senki sem tudhatja. Csupán arra kaphatunk választ, hogyan képzelte el mindezt Pintér Béla 2017-ben, és hogyan meséli el társulatának néhány tagja, illetve a Katona színészeinek segítségével.

Bezerédi:
"Az azt megelőző évben vásároltam egy használt Zastavát.
Már korábban meghúztam egy kicsit a hátsó ajtaját,
De keletkezett rajta még egy csúnya horpadás,
Mikor beszállt és bevágta maga után a Tamás.
Később újra kellett lakatolnom a komplett hátsó oldalát,
De aznap este bizony útra kelt a három jó barát!
Akkor még csak országúton lehetett kijutni a határra.
Mi a négyesen indultunk Biharkeresztes felé.
Az Úr áldását kértem az én kis Zastavámra,
És ő, mint a villám vágott be Ikarusok, Pótos Ifák elé.
A Gábor boldog volt. Legszívesebben kiszállt volna és fogott volna egy galambot, vagy egy verebet.
Szinte jól esett neki, milyen vadul vezetek, és hogy vakmerőn előzgetek.
De a Tamás ott hátul csak lapozgatta a könyvét. Sóhajtozott, mormogott.
Kérdeztük, hogy: „Mit olvasol Tamás?”
A válasz ez volt: Tovsztogonovot!
Aztán csodák csodája, csak negyvenöt percet kellett várakozni az Ártándi Határon!
Korábban itt az ember tíz-tizenkét órákat is el-eltöltött,
Hol a türelmetlenebbje beledöglött,
Ám akkor úgy tűnt, véget ért a rémálom!
Így a három jó barát, szinte újjászületett,
Mikor megpillantotta a Nagyváradi Vegyi Üzemet...”

Az Almetyjevszk városában működő tatár színház folyamatosan kísérletezik, keresi az új színházi formákat, de saját népi hagyományaiból is merít. Lermontov műve, az Asik Kerib egy elbűvölő szerelmi történet, egy költői, keleti tündérmese.Az asik török szó, énekest és szerelmest is jelent. A kerib jelentése pedig: kóborló, bolyongó szegény ember. Asik Kerib, a szegény költő, az örök vándor, akinek gyönyörű hangján kívül nincsen semmije. Csak úgy nyerheti el szerelme kezét, ha vagyont szerez. Ezer nap hűséget fogad egymásnak a költő és a lány, megkezdődik a vándorlásuk. A tatár színház előadása bonyolult díszletek helyett a közvetlenségre, dinamikus előadásmódra, az allegorikus, szimbolikus kifejezésre koncentrál. Az archaikus színházi formákat használó előadást a színészek plasztikus játékának szépsége, a mimikára és gesztusokra épülő lenyűgöző játékmód teszi izgalmassá. A hősök sorsa, érzelmi állapota olyan szuggesztív, hogy áttöri a nyelvi korlátokat. Az előadás 2010 óta több oroszországi fesztiválon szerepelt és kapott elismerést.

An autobiographical storytelling performance with Ivanir Sibylla HassonA storytelling performance by Norwegian performing artist Ivanir Sibylla Hasson, where she weaves tales and myths together with autobiographical material. She takes you on a journey that started in an apartment in Stockholm, where as a child she experiences cruel ways of being cut off from her own creative expression. We follow her life through youth rebellion and self-destruction, her life on the road with horses and wagon, that takes her to a little farm far up in the mountains, where she finally meets wildlife and nature. The audience is guided through an imaginary landscape, where dream and reality meet each other. It is a true heroine story where the the protagonist finally is taking back her lost power.

A monodráma egy mindent átjáró, velőig hatoló sóhaj, egy asszony háború és házasság közötti vergődéséről. A monológ a szerzőnő visszaemlékezése a második világháború alatt átélt hétköznapokra. Polcz Alaine döbbenetesen egyszerűen idézi fel életének talán legnehezebb, leghátborzongatóbb időszakát, amikor fiatal asszonyként – friss feleségként – végigjárta a poklot.   

Bianca, a gazdag velencei családba született fiatal nő Firenzébe szökik, hogy összeházasodjon Leantióval, a nála jóval szegényebb hivatalnokkal. Az újdonsült férj szorong, hogy a jómódhoz szokott Bianca elhagyja őt, ezért megkéri anyját, zárja feleségét a lakásba, hogy elrejtse a férfiszemek elől, amíg ő napközben dolgozik. Biancát azonban megpillantja a firenzei Herceg…A darab közelmúltbeli londoni előadásának egyik kritikusa kiemeli a Jakab-kori drámaírók, különösen Middleton „féktelen megszállottságát a szex, az erőszak, a hatalom és a kegyetlenség irányában, ami fekete humorú, nihilista komédiába torkollik”; más előadásairól pedig ilyeneket olvashatunk: „A maga sötét, dekadens és rendkívül stílusos módján akkor is röhögésre készteti az embert, amikor borzong”; „a képtelen fordulatok mögött a történet a totális hatalmi és szexuális gátlástalanság világa rejlik”; „A Romeo és Júlia, felnőtteknek”; „A szexualitás kiszámíthatatlan természetéről ez a darab pontosabban ad számot, mint Shakespeare egész életműve”.A nyíregyházi előadás magyar ősbemutató, az alkalomra Forgách András készít belőle műfordítást. A cselszövések sorozatát, melyek a Jakab-kori színpad egyik legnagyobb vérfürdőjébe torkollanak, Koltai M. Gábor rendezi.

Interaktív, részvételi-színházi, kortárstánc előadás
Bármerre nézünk a világban azt láthatjuk, hogy egyre gyorsabban változik körülöttünk minden. Az identitás (személyes, nemzeti, kulturális, gazdasági, stb.) gyakrabban kérdőjeleződik meg manapság mint valaha. Úgy tűnik, a döntéshozók a világ minden táján abban látják a kortárs élet kihívásaira a választ, hogy megerősítenek régi, az ember történelme során létrejött struktúrákat és rendszereket. 
A “SELFY” az önreflexió céljából létrehozott, művészi tér. 
A “SELFY” állandó utazás a bent és kint, lelkünk tájai és a minket körülvevő világ – a valóság – között. 
A “SELFY” egy interaktív, részvételi-színházi, kortárstánc előadás. A nézőket a színpadra vezetve és köztük improvizálva, ugrálva, Gyula a tánc és a táncelőadások befogadásának hagyományos módját kérdőjelezi meg. 
A “SELFY” szándékosan helyezi a nézőt és az előadót a bizonytalanság sűrűjébe, a kérdőjelek kereszttüzébe. Lerombolja a “ready-made” (művészet, étel, termékek, stb.) fogyasztási szokásainkat annak érdekében, hogy friss és személyes identitást építhessünk.
A “SELFY” a hagyományosan passzív pozíciójából viszi utazásra a nézőt egy olyan helyre, ahol állandóan aktívnak kell lennie 
A “SELFY” ti vagytok őköztük, miközben önmagunk vagyunk – együtt.
Szokásaink és hagyományaink évszázadok során alakultak ki és mindig szoros kapcsolatban álltak a minket körülvevő élőhellyel, természettel. Egy olyan világban ahol utazni és új embereket, kultúrákat megismerni könnyebb, mint valaha, mennyire van annak értelme, hogy valaki az egész életét azzal az emberrel élje le, akivel először szerelembe esett? Mennyi értelme van a szuverén nemzet mellett kardoskodni, mikor a legnagyobb problémák, melyekkel szembe kell néznünk, globálisak? Lehetséges-e még egyáltalán autentikus mikor-közösségekről beszélni?
Cserpes Gyula óbecsei (Vajdaság, Szerbia) származású táncos, előadóművész és koreográfus. Gyula alkotói munkássága a “Revive the castle” című térspecifikus előadással kezdődött 2012-ben, míg a “New Age Gypsies” c. duett volt a táncszínházi bemutatkozása. Első független darabja a “The Bridge” bemutatója a brüsszeli Volksroomban volt 2013. novemberében. A “The Bridge” azóta Mexikótól Bécsig, Párizstól Budapestig a világ számos szegletében megfordult. Gyula új kreációja, a “SELFY” világpremierje 2016. januárjában volt Ljubljanában.