Bálint András a műfajok sokszínűségével – versek, balladák, naplójegyzetek, levélrészletek, szerkesztői megjegyzések bemutatásával – egy másféle, gazdagabb Arany-képet tár elénk, mint amit eddig ismerhettünk.
„Aranyt nehezebb megközelíteni – Bálint András szerint, mert – szemérmes, saját magáról alig vall. Szalonta – Nagykőrös – Pest akkori világa igencsak távol áll a mai kortól. A nyelv végül is másfél száz éves. Ám ahogy belemélyedtem az anyagba, egyre ismerősebbnek tűnt. Ironikusan józan, keserűen öngúnyos. Fegyelmezett mesterember, akit gyakran látogat a kishitűség, viszont mindig megnyugvást talál hivatásában. A költészetben. Sértődékeny és magányos, európai és magyar. Szerkesztőként szigorú, és mint hivatalnok alapos. Saját testi nyavalyáit nem kevés öniróniával szemléli. Rendületlenül és mindvégig hisz a költészet erejében, abban, hogy romló világunkban nincs fontosabb, mint a pontosan fogalmazott emberi szó. A nyelv. A magyar nyelv. Ezért választottam Arany Jánost.”

„Több eréllyel, szilárdsággal, kitartássál tán lett volna belőlem valami, de ez hiányzott mindig. Tehetségem (amit elvitatni nem lehet, különben nem volnék ott, hol most vagyok) mindig előre tolt, erényem hiánya mindig hátravetett, s így lettem, mint munkáim nagyobb része, töredék. Csinálj te belőle egészet!”Arany János

A magyar irodalom egyik legismertebb, legjelentősebb alakja a mű főszereplője. A szegény családba született költőt különböző életszakaszaiban láthatjuk a színpadon: a pályakezdés idején, a kiteljesedés valamint az időskor pillanataiban. Elhangzik természetesen számos költemény is, a magánszféra és az írói ténykedés különös elegye ez az előadás.

Bálint András versszínházi estje Arany János műveibőlA két egymást követő, Arany János műveiből összeállított előadás a költő különböző arcait mutatja meg.Semmi természetVersszínházi előadás a kétszáz éve született Arany János fanyar humorú, ironikus verseiből 45 percben
Hasadnak rendületlenül, amennyi belefér: aktuálisan a XXI. század elején!
Előadják: Tallián Mariann színművész és Lázár Balázs, a Vígszínház művésze
Szerkesztette: Rózsássy Barbara József Attila-díjas költőBálint András a műfajok sokszínűségével – versek, balladák, naplójegyzetek, levélrészletek, szerkesztői megjegyzések bemutatásával – egy másféle, gazdagabb Arany-képet tár elénk, mint amit eddig ismerhettünk.„Aranyt nehezebb megközelíteni – Bálint András szerint, mert – szemérmes, saját magáról alig vall. Szalonta – Nagykőrös – Pest akkori világa igencsak távol áll a mai kortól. A nyelv végül is másfél száz éves. Ám ahogy belemélyedtem az anyagba, egyre ismerősebbnek tűnt. Ironikusan józan, keserűen öngúnyos. Fegyelmezett mesterember, akit gyakran látogat a kishitűség, viszont mindig megnyugvást talál hivatásában. A költészetben. Sértődékeny és magányos, európai és magyar. Szerkesztőként szigorú, és mint hivatalnok alapos. Saját testi nyavalyáit nem kevés öniróniával szemléli. Rendületlenül és mindvégig hisz a költészet erejében, abban, hogy romló világunkban nincs fontosabb, mint a pontosan fogalmazott emberi szó. A nyelv. A magyar nyelv. Ezért választottam Arany Jánost.”„Ha az Ezeregyéjszaka dzsinjei egy nap felkapnák Magyarországot és elvinnék a távolabbi egekbe, úgy hogy a helyén nem maradna semmi más, csak Arany János tizenkét kötete, ezekből a mágikus könyvekből maradék nélkül ki lehetne olvasni a magyarság képét.”(Szerb Antal) 

Arany János balladáiból és az operairodalom áriáinak legjavából összeállított előadói estünk során a színművé­szek és énekművészek által tolmácsolt balladák és áriák felelnek egymásnak, így a két eltérőnek tűnő műfaj meg­lepő hasonlóságainak lehetünk tanúi. Hiszen a balladák­ban megjelenő drámaian kiélezett helyzeteket a szintén drámai cselekményű operák érzelmi csúcspontjain lévő áriákkal vethetjük össze, kiemelve ezzel a művek között meglévő lehetséges párhuzamokat és ellentéteket. A balladákban sűrűsödő drámaiság a zene által tovább erősödik, így az est során különleges fénytörésben tárul elénk Arany balladaköltészete. Az előadásban Arany János balladái, valamint Dvořak, Gounod, Mozart, Puccini, Rossini és Verdi áriák szólalnak meg.
Rossini: Tell Vilmos – Ils s’éloignent enfin… Sombre forêt – Mathilde áriája a II. felvonásból
Arany János: A walesi bárdok Vasvári Csaba
Giuseppe Verdi: Macbeth – Come dal ciel precipita – Banquo áriája a II. felvonásból
Arany János: Árva fiú   Györgyi Anna
Charles Gounod: Faust – Ah! Je ris de me voir si belle – Margit ékszeráriája a III. felvonásból
Arany János: Szőke Panni  Györgyi Anna
Mozart: A varázsfuvola – O Isis und Osiris – Sarastro F-dúr áriája a II. felvonásból
Arany János: Tengeri-hántás  Vasvári Csaba
Antonín Dvořák: Ruszalka – Měsíčku na nebi hlubokém – Ruszalka áriája az I. felvonásból
Arany János: A varró leányok  Györgyi Anna
Verdi: Simon Boccanegra – Il lacerato spirito –Fiesco áriája az I. felvonásból
Arany János: Tetemre hívás  Vasvári Csaba
Puccini: Gianni Schicchi – O mio babbino caro – Lauretta áriája
Arany János: Zách Klára  Vasvári Csaba
Mozart: Don Giovanni – Là ci darem la mano – Don Giovanni-Zerlina duett az I. felvonásból
Arany János: Vörös Rébék  Györgyi Anna

A csoport limitált létszámmal (40 fő) indul. Kérjük, a jegyeket előre foglalják le telefonon (+36 (1) 301-0147) vagy vásárolják meg online (http://szabadter.jegy.hu).
Gyülekezés, indulás: Margitszigeti Szabadtéri Színpad jegypénztár (kerengő)
Közreműködik: Vecsei H. Miklós színművész, Biró Szabolcs "Maszkura" zenészA Margitsziget árnyas fái alatt akaratlanul is eszünkbe jut Arany János Toldi Miklósa, aki itt vívta párviadalát a cseh Holubárral, és legszebb öregkori versei, az Őszikék, amelyeket kedvenc tölgyfái alatt írt. Bár a kis dunai szigeten nem játszódtak le döntő történelmi események, hazánk és Budapest történetének mégis egyik beszédes múltú színfoltja.Az Arany János-emlékévhez kapcsolódva a Budapesti Nyári Fesztivál és a Petőfi Irodalmi Múzeum különleges irodalmi sétákat szervez a Margitszigeten, Arany életének meghatározó helyszínén. A víztoronytól induló tematikus túra során az érdeklődők bejárhatják az Arany János által is kedvelt helyszíneket, amelyekhez ismert és kevésbé ismert anekdoták kapcsolódnak: az Őszikék-ciklus verseiben megörökített tölgyektől kezdve a Margitszigetért rajongó írótársak és utódok – Jókai, Krúdy, Madách, Bródy Sándor, Babits, Szerb Antal, Radnóti, Lackfi – emlékezetén át egészen a Nagyszállóig, ahol Arany életének utolsó időszakában élt és alkotott.Utunk során muzeológusok és irodalomtörténészek kalauzolnak bennünket, emellett társművészeket is vendégül hívunk, akik saját történeteikkel és alkotásaikkal hozzák közel a Margitszigethez kötődő írónagyságok szellemi örökségét. Arany emlékezetét az énekelt és mondott vers, a tánc, a zene és a színház összművészeti eszközeivel idézzük meg, egyszeri eseményekként a Margitszigeti Szabadtéri Színpad környezetében található műemlékek és természeti kincsek megismerésével.A program jegyköteles!
A séta időtartama 90 perc.

Bálint András estje azt az Arany Jánost idézi meg, aki ifjúkori barátot hiányol: a figyelmes szerkesztőt, a kislányát gyászolót, Az ember tragédiája dramaturgját, a Szent István-rend lovagkeresztjét visszautasí­tót, majd elfogadót, a test nyavalyáira panaszkodót, a Margitszigeten bolyongót, az Őszikék mesterét, az ironikus, bölcs embert.Bálint András a műfajok sokszínűségével – versek, balla­dák, naplójegyzetek, levélrészletek, szerkesztői megjegy­zések bemutatásával – egy másféle, gazdagabb Arany-képet tár elénk, mint amit eddig ismerhettünk.„Ha az Ezeregyéjszaka dzsinjei egy nap felkapnák Magyarországot, és elvinnék a távolabbi egekbe, úgy, hogy a helyén nem maradna semmi más, csak Arany János tizenkét kötete, ezekből a mágikus könyvekből maradék nélkül ki lehetne olvasni a magyarság képét.” (Szerb Antal)

Arany-kor címmel a Soproni Petőfi Színház színészei mutatják be Arany János balladáiból készült élőzenés irodalmi összeállításukat május 29-zik, Arany szövegei adják meg az egymást követő nemzedékek folytonosságát. Betöltik a „közösségi emlékezet” szerepét, amely nélkül nincs megmaradás. Ahogy a szerb-magyar író, Danilo Kiš mondja egyik novellájában: a gesztenyefák azért tűnnek el, mert nincsenek saját emlékeik.
Arany történeti balladái bekapcsolják az újabb nemzedéket a nemzeti közösség véráramába, öregkori balladái pedig a kisközösségek teremtette védőburokba vonják az egyes embert. A megmaradás titka tehát: az emlékezés, a másik emberre való odafigyelés és törődés, a másik emberben megnyilvánuló különös csoda észrevétele. Arany ezt a titkot is halkan, szinte szemérmesen mondja – talán hogy jobban füleljünk oda rá…

Az elhangzó balladák: Tengeri-hántás, Zách Klára, Tetemre hívás, Hídavatás, Vörös Rébék,  A képmutogató, Pázmán lovag, A hegedű (Arany János) – Szép Júlia, Görög Ilona, Júlia szép leány (népballadák). 

A színházi világnap záróakkordjaként 18:00 órától a Figura Arany-légy című előadásának vetítésére kerül sor a YourLivingRoomban, ami diákoknak és felnőtteknek egyaránt érdekes lehet. A produkció 2012. február 19-én került bemutatásra és még abban az évben elnyerte a Veszprémben rendezett Tánc Fesztiválja fődíját.

Az előadásról:
Az arany………… – és itt a hiányzó részt a néző kitöltheti. A pontok helyére kereshet főnevet, igét, melléknevet, de az is megengedett, ha csak sóhajt, vagy mosolyog egyet. Az Arany-légy című előadásban a keresés az egyik kulcsszó és ezen belül minden lehetséges. Már eleve azt is eldönthetjük, hogy az arany légy zümmögésének engedünk, vagy az arany légy – felhívásnak teszünk eleget. Választhatunk, hogy szemlélői, vagy alkotói akarunk lenni az előadásnak, hiszen a formálás lehetősége nekünk is megadatik. 

Egy hagyományos színházi nézőtértől távol álló, életszerű térben látjuk az olykor abszurd, máskor lélekmelengetően szép jeleneteket, melyeket az erős képiség és a zene kölcsönhatása egyesít. A nézőkhöz hasonlóan a színészek is fehér lappal indultak, napról napra új kihívásokkal találkoztak: választhattak, írtak, gondolkoztak, rendeztek, alkottak, álmodtak, létrehoztak, építettek, leromboltak. 

Nincsenek hagyományos szerepeik, minden helyzetben új karaktert formáltak, új állapotot hoztak. Így lett az arany egymásra találás, őrület, ünnep, emlék, szorongás, luxus, elválás, harmónia, harc, bizalom. És még ki tudja, mi. Talán közben sóvá alakult. Az élet sójává, mely mindennek az esszenciája és amely mindig azt a nevet viseli, ami számunkra a legfontosabb.

Szereposztás:
Moșu Norbert-László, Kolozsi Borsos Gábor, Máthé Annamária, Boros Mária, Vajda Gyöngyvér, Fodor Alain Leonard, Mihály Alpár Szilárd, Kőmíves Csongor
Zeneszerző: Orbán Ferenc
Díszlettervező: Bodóczki Antal
Jelmeztervező: Lőrincz Kriszta
A rendező munkatársa: Gold Bea
Rendező-koreográfus: Goda Gábor

Mi a tűzhely rideg háznak, / Mi a fészek kis madárnak, / Mi a harmat szomjú gyepre, / Mi a balzsam égő sebre; / Mi a lámpa sötét éjben, / Mi az árnyék forró délben,… / S mire nincs szó, nincsen képzet: / Az vagy nekem, oh költészet!
Ismerjük a fekete mappás irodalmi megemlékezéseket. De még mennyire! Talán még az ifjú Rák Zoltánnak is egy fekete mappával kezdődött a színészi pályafutása szülővárosában, Nagyszalontán, vagyis ugyanabban a városban, ahol 200 évvel ezelőtt napvilágot látott a máig ünnepelt költő: Arany János.
Bár csaknem mindenki emlékezetében ott él egy-egy Arany-idézet és ismeri a költő útjának főbb állomásait, az életmű gazdagságának köszönhetően olyan árnyalt portré is rajzolható, amely az újdonság erejével hathat. Erre a lehetőségre alapozta rendezői koncepcióját Rák Zoltán. Hogyan telhettek Arany János siheder évei? Mit tudott a szerelemről? Mit jelentett számára a kor „rocksztárjával”, Petőfi Sándorral ápolt barátsága? Miként élte meg a forradalom és szabadságharc éveit, a házasságot, a családi tragédiákat, az öregedést? – Csupa olyan kérdés, amelyre a válaszokat talán nem a nagy sikert hozó Toldi-trilógia sorai között érdemes keresni. Ezért az előadás rendezője olyan metszeteket (vers-és levélrészleteket, párbeszédeket) válogatott össze, amelyeket döntően csak az irodalmárok és Arany-rajongók ismernek. De talán még ők is meg fognak lepődni. Rák Zoltán Arany Jánosa nem csupán a magyar nyelv utolérhetetlen szókincstárnoka, de a kor kiváló „humoristája” is.
A dramatizált, gyakran élő zenével kísért, egymással lazán összefüggő jelenetekről a rendező egy alkalommal ezt nyilatkozta: „Arra vagyok kíváncsi, mit ad ez a szöveg, ez a stílus, ez a hangulat nekünk MA. Nem AGY, amit én keresek a színházban, hanem ÉRZET.”

Zenés játék egy részben -  a Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Színház koprodukciójaA Jantyik Zsolt és Debrecen egyik legnépszerűbb zenekara, a PG Csoport által írt, valamint Petőfi Sándor János vitéze előtt tisztelgő Aranybojtár című kortárs magyar zenés játék – az Esztergomi Várszínházban 2016-ban bemutatott koncert-verziót követően – teljes, nagyszínpadra alkalmazott változatban, Fekete Péter rendezésében Magyarországon először a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon volt látható.

 Tolsztoj Burattinojának kerettörténete megegyezik a Collodi Pinokkió című meséjével. A főszereplő a kis fabábu, aki kíváncsisága miatt számos bonyodalomba keveredik. Basilio kandúr és Alisa róka kicsalják a pénzét és Mafla-országba viszik. Itt a tóban lakó teknősbéka aranykulcsocskával ajándékozza meg, és elárulja, hogy valami nagy csoda várja azt, aki a kulcs titkának nyomára jut. Mese gyermekeknek és gyermeklelkű felnőtteknek, sok zenével, kalanddal, bábokkal, barátságról, összetartozásról, leleményességről, bátorságról, emberségről.