A történet főszereplői Alfréd, a hóbortos feltaláló és teremtménye Ann, a kíváncsi robotlány. Kettőjük kapcsolatának szépségeit és nehézségeit mutatja be a darab, miközben megismerjük Alfréd egyéb teremtményeit, Bip Bip-et, a hűséges robotlabdát és megannyi kreált, fantasztikus lényt, mint Láb-Gombát, Nyaló-Kannát és Kéz-Verőt. Kedves személyiségüknek és játékos kinézetüknek köszönhetően ezek a részben rajzolt, részben valódi lények egyenrangú szereplőkké válnak a történetben. A darabot végigkommentálja a harmadik, láthatatlan szereplő, akit Papp János mindent betöltő hangja személyesít meg.

a GG Tánc Eger és a Miskolci Balett közös táncprodukciója „Az észt azért kapta az ember, hogy megszabadítsa magát, tehát meg kell szabadulni. Miért ne oltsa el az ember a gyertyát, amikor nincs mire néznie többet, amikor mindenre olyan utálatos nézni? De hogyan?(...) Egy tehervonat épp akkor ért oda..."A varázslatos Anna Karenina a társaság megbecsült tagja. Mindene megvan: magas rangú férj, gyerek, tisztelet. Ám amikor bátyja kérésére Moszkvába utazik, összetalálkozik a fényes karrier előtt álló, fess katonatiszttel: Vronszkijjal. Ekkor még nem tudja, de ettől a pillanattól fogva élete már sohasem lesz az, ami eddig volt.
Lev Tolsztoj négy évvel a Háború és béke befejezése után, 1873-ban kezdett bele második nagyregényébe, az Anna Kareninába, melyről Nyikolaj Sztrahovnak írt levelében így vall: - „Ez a regény ¬az első valódi regény életemben, nagyon megfogta a szívemet..."
Tolsztoj levelezéséből tudjuk azt is, hogy Puskin műveinek hatására született meg benne az ötlet, hogy regényt ír egy tragikus élményből: 1872-ben szemtanúja volt, amikor egy fiatal nő, féltékenységi rohamában egy tehervonat elé vetette magát. Tolsztojt a halott, összeroncsolt nő látványa sokáig nyomasztotta. Tizenegyszer dolgozta át művét, mire megszületett az a végső változat, mely Annát az irodalom legnagyobb hősnői közé emelte, s amely - Thomas Mann szavaival élve - minden idők "legnagyobb társadalmi regénye".

Anna Karenina színpadi drámája Székely Júlia adaptációjában, két részben látható a győri színház előadásában. Tolsztoj 1872-ben szemtanúja volt egy szerelmi csalódása miatt tehervonat alá ugró nő halálának. Talán akkor kezdte foglalkoztatni egy a társadalom szemében törvénytelen szerelem rajzát adó mű ötlete, amelynek főszereplője a teljes élet után vágyakozó férjes asszony, aki otthagyja boldogtalan házasságát fiatal szerelme miatt.

A koreográfusi elgondolás szerint a mű, Szophoklész: Antigoné című drámáján alapul. A történet a testvéri kötelékek bemutatásáról szól, mely szeretetben a halálig kísér, vagy az egymást ért ellentétek miatt a halálba taszít.Mi írhatja felül két fivér közötti, illetve ember és ember közötti igazságosságot? Mi az igazság? Ki az aki eldönti, hogy kinek van igaza? Isten vagy ember? Szív vagy ész?Mindezek tükrében a megálmodott táncdráma a mai korban, egy olyan hataloméhes diktatúrában játszódik, ahol mit sem ér a családi kötelék egy elvakult ideológiával szemben.

A koreográfusi elgondolás szerint a mű Szophoklész Antigoné című drámáján alapul. A történet a testvéri kötelékek bemutatásáról szól, amely szeretetben a halálig kísér, vagy az egymást ért ellentétek miatt a halálba taszít. Mi írhatja felül a két fivér közötti, illetve ember és ember közötti igazságosságot? Mi az igazság? Ki az, aki eldönti, hogy kinek van igaza? Isten vagy ember? Szív vagy ész? Mindezek tükrében a megálmodott táncdráma a mai korban, egy olyan hataloméhes diktatúrában játszódik, ahol mit sem ér a testvéri kötelék egy elvakult ideológiával szemben.

Jean Anouilh 1944-es Antigoné-ja Szophoklész klasszikusából kiindulva aktualizálja Antigoné tragédiáját. A maga idejében a náci megszállás elleni tiltakozás drámájának tartották, ahogy Antigoné a biztos halál tudatában is kitartott az elvei mellett.
Minket most nem a politika érdekel! Hogyan történhet meg az, hogy egy 16 éves kamaszlány úgy dönt, inkább meghal, mikor minden szerette azon van, hogy ebben megakadályozza és visszafordítsa. Hány generáció mérhetetlen súlyát hordozzuk? És mindezzel szemben mennyit ér a szerelmünk, testvérünk akarata, és mennyit magunknak a saját életünk?
Akkor értjük meg, mi zajlik Antigoné fejében, ha nem a tántoríthatatlan hőst látjuk benne, hanem valakit, akit jól ismerünk. Azokat az elveket és azokat a félelmeket, amik minket is meghatároznak.

Szophoklész: Antigoné"...vagy vegyük például az irodalom órát. Hozok egy szabályt. Mondjuk azt, hogy aki nem jegyzetel, egyest kap. Erre valaki fogja magát, és nem jegyzetel, csak, hogy engem bosszantson. Vagy, hogy ő legyen a legmenőbb az osztályban, mert mer nekem ellentmondani. Vagy mert elvei vannak, mint Antigonénak. Mégis mit kéne tennem az ilyennel? Megsimogatni a buksiját, és azt mondani: ügyes vagy? Másnap már senki sem jegyzetelne, én meg foghatnám a fejem, hogy mire mentem a nagy liberalizmusommal. Ismeritek ezt a szót? Mindegy. Elveszíteném a tekintélyem. Márpedig csak akkor tudom nektek tisztességesen leadni az Antigonét, ha hallgattok rám. Úgyhogy hallgassatok. Mindenki jegyzetel, és akkor jóban leszünk. Ha nem, egyes. Ilyen egyszerű. Kérdés? Helyes. Akkor folytassuk!"

Színházunk meglepő, frivol, szellemes, sikamlós, könnyedén pikáns anyagot választott az Antré-estek következő fogásaként; a Francia rúdugrás habkönnyű, aromás és csábító, mint egy igazi franciás desszert, érdemes megkóstolni!„A darabot többek között Boccaccio erotikus novellái is ihlették, de a mai nézőnek íródott: nagyon hasonlít a tévés sitcomhoz: az egyik vicc követi a másikat, a dramaturgiája gyors és sodró lendületű. Azt szerettem volna elérni, hogy a tévéhez szokott néző egy másodpercig se unatkozzon.A darab hat emberről szól – férjekről és feleségekről, akik különböző nehézségek és félreértések árán lesznek egymáséi. Emellett beletekintünk házasságok bugyraiba, rácsodálkozunk a pszichológia mindenhatóságára, és még azt kiderítjük, hogy milyen sport is a francia rúdugrás.” — Mohácsi IstvánÉs hogy milyen az erotikus társasjáték, azaz szextett - felolvasószínházi formában?

SÍN Kulturális Központ – Timothy And The Things:Anyádék rajtam keresnek

 „Mi lehet annyira fontos, hogy három napja képtelen vagy minket visszahívni? Mi az a dolog, amit nem lehet megszakítani öt percre? Nem lehet így eltűnni! Senki nem engedheti meg magának, hogy így eltűnjön.” -/Anyám/. Az előadás hétköznapi érzésekből és helyzetekből létrehozott táncokon keresztül hasznosítja a látszólag haszontalanul töltött időket.
(hópehelykategorizálás, vacsorán feszengés, a teregetés lélektana, nem én vagyok a hülye, a mai napi teendők besűrítése a holnapba, egyre öregebb vagyok, ceruzakopást szemlélni, ezt tegnap kellett volna mondani, hogyan szuszog a másik, belefeledkezni valakibe, mit gondolnak rólam, mit nem lehet érteni)

Bábelőadás 16 éven felülieknekElőadás születésről és halálról, anyákról és gyerekekről, férfiakról és nőkről. Az élet legapróbb és legfontosabb kérdéseiről.„Döbbentem tapasztalom, hogy hiába vagyok a közepén az életemnek, hiába vagyok én a Mama, mégsem vagyok az a nagy és mindenható lény, akinek annak idején az éppen ennyi idős szüleimet láttam. Felnőtt vagyok, de nem vagyok eléggé erős.”Az előadás után beszélgetés az alkotókkal.
A beszélgetés moderátora: Lipták Ildikó

“Apám 17 évvel ezelőtt letett az asztalra egy köteg pénzt. Annyit, amennyibe az abortusz került. A pénzt félretettem, nem nyúltam hozzá, csak mindig hozzátettem egy kicsit. Majd megvettem belőle a Suzukit.”Dávid 17 éves és az anyjával él egy külvárosi panellakásban. A fiú születésének körülményei és az apja kiléte tabu volt. Eddig.