Lehár halhatatlan, fülbemászó melódiái, a Villja-dal, a Bamba, bamba gyászvitéz, Grisette-dal-Kánkán, Csak a nő címűek remekül illeszkednek a műfajhoz hozzátartozó humorhoz, romantikához, szerelmi történethez. Glavari Hanna, a dúsgazdag özvegy hosszú évek múltán újra találkozik fiatalkori szerelmével, Danilovics Danilóval. A darab főcselekménye nem szól másról: mint, hogy egy kis ország "Ponteverdo" az anyagi csődtől megmeneküljön, ezért dúsgazdag honleányukat akarják hazacsábítani, remélve, vagyona kiút lehet a gazdasági összeomlástól.

"Shakespeare Viharja ...egy baljós figyelmeztetés a világ felé, hogy hamarosan a valódi, eredeti, igazi értékeket nem lehet majd megkülönböztetni a hamis, olcsó, ravasz álságosságtól és hazugságtól."

A zivatar elől menedékházba menekülő két szerencsétlen ember – egy lányát gyászoló öregasszony és a munkáját frissen elveszített lakáj – próbálja megfejteni a történteket.  Minden lehetőség elképzelhető, a dolgok magyarázata rég nem kézenfekvő egyikünk számára sem. Akutagava világhírű novelláiból Kurosawa forgatott Oscar-díjas filmet. Az örök érvényű történet most új változatban, Almási-Tóth András adaptációjában kel életre, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés szakos hallgatóinak csapatmunkájaként operai formát nyerve, az Ének Tanszék énekes hallgatóinak tolmácsolásában.

Akutagava Rjúnoszuke novellái és Kuroszava Akira filmje alapján.Van valami rejtélyes ebben a darabban, holott a történet mérhetetlenül egyszerű. Egy gyilkosság az áldozatok, az elkövetők és a tanúk szemszögéből elmesélve, újra és újra. A történet ismétlődik, és még ha lenne is reményünk a megváltoztathatatlan visszafordítására, a gyilkosság rendre bekövetkezik, egyre könyörtelenebbül, mindinkább végérvényessé válik. Ezekben az ismétlődő körökben rejlik valami mágia, ami beszippantja az embert, és mások legféltettebb titkainak és cselekedeteinek nézőiként, valamiképp saját magunk bíráivá válunk, és rálátást kaphatunk életünk igazságaira.Miként egy nyomozásban, úgy az előadásban is, a kihallgatások, vallomások és tanúságtételek során az igazság folyton máshova sodródik. Körvonalazódik, majd újra elillan. Annyira viszonylagos, hogy szinte létezése is megkérdőjeleződik, holott miként hitünk szerint Istenből is, igazságból is csak egy van. Kinek-kinek a magáé.A gyilkosság végső magyarázata mégsem adja meg a halál értelmét, miként a halál sem képes az élet értelmet igazolni, legfeljebb csak beteljesíti azt.És persze miként egy gyilkosságnál általában kiderül, hogy a történetben van szerelem, szenvedély, hatalom, háború, nyomor, kilátástalanság és némi remény, mert az élet valahogy mégsem hagyja megölni magát. 

A monodráma aktuális témát boncolgat. Vajon mit tehet egy indokolatlanul elbocsájtott 45 fölötti férfi, aki nem csupán egzisztenciáját, de egész eddigi életét elveszíti? Vajon van-e mód, hogy a sors mérlegét helyre állítsa? Van e lehetőség visszavenni mindazt, amit elvettek tőle? A munkavállalók felkészületlenek az ilyen helyzetekre, de a munkáltatók felkészültek-e? A profitorientált világban gondolnak-e az emberi tényezőre, és mit tehetnek, ha a „humán erőforrás” egy szép napon bekopog és számon kér?
Elutasítás, düh, alkudozás, depresszió, belenyugvás. A pszichológusok szerint ezek a halál fázisai. De vajon csak a haldokló megy át ezeken a fázisokon, vagy a gyilkosa is?
Az előadás egy lélek furcsa megtisztulása, ami talán megosztható a nézőkkel is.

Léteznek csodák, melyek észlelésekor szemünk, szánk eláll. Olyan különös varázslat történik a mesénk szépséges lányával, hogy semmilyen ésszerű magyarázat nincs rá: virág nyílik a lépte nyomán, az aranyos színű hajából soha nem látott szépségű virágok hullanak, könnyei gyémántgyöngyök. S mindez nem derül ki róla mindaddig, amíg a királyfi szépségéért feleségül nem kéri. Ekkor azonban olyan bűbájos események veszik kezdetüket, hogy minden fenekestül felborul, a feje tetejére áll a világ, a boszorkány átkot szór mindenre, és mindenkire. Ki érti ezt? Mi lesz most?Az előadást 3 éves kortól ajánljuk!

Misztikus indiai meseA legenda szerint Nanda király Góvardahan hegyei közelében élt népével. 
A király egyetlen reménysége, Csulánó a fia, aki nem királyfihoz illően viselkedik, mert szemtelen, pimasz, engedetlen, s nem hallgat apja intő szavára.
A Maharadzsa fél Indra isten haragjától, aki „ura gondolatnak, szónak”, nehogy észrevegye égi birodalmából a királyfi rossz cselekedeteit, s ezért népét sújtsa haragjával. Csandiyat, a bölcs tanítót rendeli mellé, hogy oktassa, nevelje. Csulánó nem fogadja meg a tanácsokat, s tanítóját is csúnyán kicsúfolja. Egy veszekedés alkalmával elátkozza testvérét Jasodát, aki Szabugtagin az alvilág királyának rabságába kerül. Apja hatalmas haragra gerjed, és szigorú büntetést ró fiára. Addig nem térhet vissza a szülői házba, amíg ki nem szabadítja testvérét a fogságból. Ha nem teszi: - sújtson le rá a hatalmas Visnu haragja!
A megszeppent királyfi félve indul útnak, de a palota kapujában találkozik a szépséges Anuratival, - aki szerelmes a királyfiba -. A leány bíztatja, hogy induljon csak útnak, s Ő, mint „őrangyala” segít neki, és visszavezeti a helyes útra. Társat is talál neki, aki elkíséri a vándorlásra. Nem más az csak Gebere a király rozzant „táltos” lovacskája. Sok nehéz megpróbáltatás és kaland után
Csulánó vajon kiszabadítja-e Jasodát, s érett felnőttként haza térhetnek-e  apjukhoz, hogy végre szeretet és béke honolhasson a birodalomban?
                 

Egy szabó, hét légy, egy lekvároskenyér. Melyikük sejtette mit hoz a sorsa? Talán leginkább a lekvároskenyér. A kis szabó sem gondolta, hogy mind a hét legyet egyszerre elkapja, hetet egy csapásra!A diadalt szabónk övre varrja, és útjára kel a legenda, hetet egy csapásra! Persze arról a szabó hallgat, hogy akiket lecsapott - hetet egy csapásra - csak legyek voltak.... Száll a hír, egészen a király füléig, aki maga is bajban van: országát óriások, egy veszedelmes vadkan és egy tomboló egyszarvú sanyargatják. Pont egy olyan fickóra van szüksége, aki akkora vitéz, hogy hetet egy csapásra győz le!Mi lesz a sorsa a ravasz és találékony szabócskának; boldog véget ér avagy elbukik, a Grimm-testvérek meséjéből kiderül!

Nyár, Velence, napsütés, tenger, a Lidó finom homokja… és egy fiatal magyar bankár, aki itt akarja eljegyezni menyasszonyát. Ám az idill múlandó, váratlanul beüt a vörös mennykő egy szélvészként száguldó fiatal hölgy személyében… Minden fenekestül felfordul, s a szépreményű bankárból hirtelen szerencsétlen flótás lesz. De ki is ez a nő valójában? Miért akarja tönkretenni? Hazudik vagy sem? A komikus helyzetek fergeteges iramban száguldanak a végkifejlet felé…

 Krúdy Gyula A vörös postakocsi című színjátékának próbáit kezdte el harminc szereplő, sok táncos és népes közreműködő gárda február 4-én a Békéscsabai Jókai Színház Vigadójában. A regényből született színpadi mű különlegességeibe Csiszár Imre Kossuth-díjas rendező avatta be a társulatot. 

Megható emberi sorsok bontakoznak ki a kétes hírű termekben, sok vidámsággal, zenével.