„Napra tettem-e agyam szárítani, hogy nem tudott védekezni ilyen durva rászedés ellen?” A windsori víg nők Shakespeare egyik legnépszerűbb s egyben legbizarrabb vígjátéka. Windsor városban, ahol a feleségek szemérmesek, a férjek eszén pedig mindig túljárnak, próbálkozik Falstaff, a nagy étvágyú és bőbeszédű, az italt és a szebbik nemet sem megvető lovag, hogy szeretőt találjon magának egy gazdag hölgy személyében, aki kifizeti adósságait. Falstaffon kívül a komédia az angol középosztály fantasztikus palettáját vonultatja fel, hogy boccacciói frivol helyzetekben megmutassa az egész társaság valódi leplezetlen arcát. A windsori víg nők a francia pajzán fabulák szerelmi háromszögeit és féktelen humorát idézi, sőt igen stílusosan egy eredeti franciát, Caius doktort is fellépteti. A darabbeli Windsorban egyrészt bohózatba illő, másrészt, tanmesei történet játszódik. Míg a város polgárai alig felnőtt iskolás gyerekként jelennek meg, kirohanásaikat a tanulság szentesíti. Mint Page-né mondja e kettősség feloldásaként: „Ilyen bujákkal bánni így való, ki őket lépre csalja, nem csaló.”

A nyughatatlanul vándorló zöldszakállú király felelőtlen ígéretet tesz a szakállát el nem eresztő ördögkirálynak; átengedi neki azt, amiről nem tud a birodalmában. Igen ám, de nem is sejti, hogy míg ő úton volt, otthon született egy fia… A fordulatokban, izgalmakban gazdag történet során szoríthatunk a királyfiért, megcsodálhatjuk a szerelmes királylány furfangjait, és szurkolhatunk a szerelmesek boldogságáért.

Mike Leigh, a Magyarországon is ismert, népszerű brit filmrendező színházi rendezőként és színpadi szerzőként kezdte pályáját. Filmjeleneteinek felépítésére és a műveire jellemző a részletgazdag, árnyalt, sok életismeretet, megfigyelést használó színészi játék. Ahogyan filmjei, úgy a darabjai is leginkább a magánszféra kérdéseit firtató történetek, amelyek fókuszában többnyire működési zavartól sújtott emberi kapcsolatok állnak.Az Abigail bulija szereplői egyazon kertvárosi utca lakói. Átlagos emberek, abban a korban, mikor először kezd tűnődni az ember, megkapott-e mindent az élettől, amire fiatalon vágyott. Elégedetlenségre nincs is okuk. Aztán, amíg egyikük kamaszlánya, Abigail, bulit rendez a haverjainak, a szomszédban a felnőttek is összejönnek, hogy megigyanak néhány pohárral, és hogy jobban megismerjék egymást – közben pedig kénytelenek feltenni egymásnak és maguknak azokat a kérdéseket, amelyeket néha elhallgatni volna jobb.

Ki a titokzatos Abigél? Ki rejtőzik a szobor arca mögött, aki időnként segít a tanulók ilyen-olyan problémáin? Ki az, aki a tilalmak erdejében szentként megjelenik, hogy megoldja a fontos ügyeket?   Gina a dacos kamaszlány első találkozása a felnőttek világával, a mesék és a valóság ütköztetésével. Szabó Magda is olyan, mintha a Matula Intézet egyik sokat látott, megértő tanára lenne. A második világháború a történet jelenideje. Az értelmetlen, véres, mindent szétszakító történelmi vérzivatar úgy van jelen a történetben, hogy egyetlen puskalövés sem hangzik el. „Egy háború, melynek nem lesznek hősi halottai, csak áldozatai." Mélységes, néha szavakkal megnevezhetetlen szeretet fűzi össze a történet néhány szereplőjét. Különösen Ginát és édesapját.   A hitről, becsületről, szerelemről tisztességről szóló történetet már feldolgozta a zenés színház, több éve musical készült belőle. Zalaegerszegen most a műből készült drámai változatot láthatja a közönség Pozsgai Zsolt tollából.   Szereposztás: 

GINA - Kátai Kinga VITAY TÁBORNOK, az apja - Farkas Ignác   Jászai-díjas ZSUZSANNA TESTVÉR - Pap Lujza   Domján Edit-díjas KŐNIG TANÁR ÚR - Hertelendy Attila KALMÁR PÉTER, osztályfőnök - Bot Gábor TORMA GEDEON, igazgató - Besenczi Árpád   Jászai-díjas TRUITH GERTRÚD, tornatanár - Ecsedi Erzsébet  Aase-díjas HAJDÚ TANÁRNŐ, énektanár - Lőrincz Nikol  Soós Imre-díjas HORN MICI, városi előkelőség - Debrei Zsuzsanna KUNCZ FERI, Gina régi szerelme - Mihály Péter MIMÓ NÉNI, Vitay tábornok nővére - Czegő Teréz  Gobbi Hilda-díjas MARSZELL, Gina nevelőnője - Mester Edit KIS MARI - Kováts Dóra TORMA PIROSKA - Magyar Cecília BÁNKI ANNA - Mikita Zsuzsanna Lilla MURAI TÜNDE - Kovács Virág SZABÓ ANNA - Tuboly Andrea SALM GIZELLA - Lugosi Krisztina VARGA EDIT - Hecker Kíra
Díszlet: Mészáros Tibor
Jelmez: Szőke Julianna
Világítás: Gibárti Tibor
Zenei szerkesztő: Máriás Zsolt
Ügyelő: Kovács Arnold
Súgó: Jurina Beáta
Rendezőasszisztens: Mikita Zsuzsanna Lilla         
Rendező: Pozsgai Zsolt

Az Abigél ifjúsági regényként jelent meg 1970-ben. Népszerűségére jellemző, hogy tévésorozat, hangoskönyv, sőt musical is készült belőle. A második világháború idején játszódó, kalandos lányregénynek induló, romatikus szépségű, katartikus alkotás során a főszereplő, Gina szeszélyes kislányból felelősségteljes felnőtté válik.

A musical új aspektusból közelít a csodálatos szívet melengető, síros-nevetős történethez. Az egész Gina, a tizenéves gimnazista lány egy drámai pillanatban történő visszaemlékezése, életének egy meghatározó korszakának újraélése. A fordulatos regény lehetőséget ad egy eddig nem látott színpadi adaptációra! Szabó Magda így ajánlotta kis hősnőjét:
"1943-ban Gina elbúcsúzik otthonától és azoktól, akiket szeret, mert az apja beadja a híres árkodi intézetbe. A kis gimnazistát a rideg világ, a szokatlan kegyetlen törvények lázadásra késztetik. Ám megtud valamit, ami maradásra bírja, önként vállalja a rabságot… Hogyan igazodik el a kis tizenéves lány ebben a felnőtt-titkoktól terhes világban? Vajon hihet-e a naiv diáklegendákban, amelyet a kertben álló, korsós leányt formázó szobor alakja köré fon a lányok képzelete? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, aki mindig segít a bajbajutottakon…"   A Vörösmarty Színház és a Budapesti Operettszínház közös előadása.
Közreműködnek a MÁV Pesti Broadway növendékei. 

Töredékek Szabó Magda  írónő csodálatos életművéből, születésének 100. évfordulója alkalmából Piros Ildikó Kossuth–  és Jászai Mari–díjas , érdemes művész estje

Míg kinn az utcán zajlik az élet, egy panelház sokadik emeletén egy 16 éves fiú próbál önálló életet kezdeni, kiszabadulni otthonról, megszabadulni anyja terheitől. De az önállóságnak ára van.
Az anyja csak egy kis csendre vágyik. De az utca zaját, a kinti történéseket nem tudja kizárni az életéből. Nem bír szabadulni az újsághírtől, amit korábban olvasott,
Az apa nem akar apa lenni, inkább csak túlélni próbál. Úgy érzi jobb sorsot érdemelne, mint amit kapott.
Egy fiatal útját követhetjük, születése előtti időtől élete sorsdöntő pillanatáig. Van-e esélye tisztán látni a 16 éves fiúnak ebben a kinti-benti zűrzavarban?Edward Bond, a kortárs brit drámairodalom egyik legendás alakja kimondottan fiatal közönségeknek írt drámája éles helyzeteket mutat be, és éles kérdéseket tesz fel nézőinek.

Csehovok, asszonyok, szerelmek - az ifjúságnak ajánlvaA Gózon Gyula Kamaraszínházban lírai kísérletet teszünk Csehov személyes levelezéseit felhasználva arra, hogy közelebb kerüljünk ábrándjaihoz, érzelmeihez egy olyan asszony szemén keresztül, aki egy életen át szerette őt.
Az a szándékunk, hogy egy olyan komplex estét hozzunk létre, ami segít a középiskolásoknak megérteni és feldolgozni a Csehovi életművet.
A fiatalok maguk is részt vesznek az előadásban, és a színdarab után beszélgetésre hívjuk őket, melynek során az alkotók és a színészek jelenlétében feldolgozhatják a látottakat, kérdéseket tehetnek fel a mű kapcsán.
A vágyunk, hogy egy olyan kerek, érthető és hiteles képet adjunk Csehovról, amely minden erőlködés nélkül, kreatívan vésődik be a fiatalok emlékezetébe.

A Nikola Tesla Szerb Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium színjátszó körének és a Magyarországi Szerb Színház közös produkcíója:
Ábrándok vonata (Sudbine u magli)
előadás szerb nyelven
Dragomir Dujmov regénye alapján

Előadásunk, közös gondolkodás a haza, az otthon, az identitás fogalmáról, a gyökereinkről és a
gyökértelenségről, az optánsok - magyarországi szerbek, akik lemondtak magyar állampolgárságukról
- sorsán keresztül.
„A 20. század második évtizedének első felében lezajlott optálás és annak következményei a témája az „Ábrándok vonata” Dujmov Dragomir magyarországi szerb nemzetiségű író, költő és műfordító regényének. A kötet egyrészt tűpontos és hiteles, másrészt mély emberi érzésekkel, súlyos igazságtalanságokkal szembesítő történelmi tabló, abból a korból, amiről sokat beszélünk, de ahogy ezt a regény is bizonyítja, igen keveset tudunk.” (Pavlovics Ágota)

A társulat történetében volt két darab, amelyek ironikus hangvétellel, bájos humorral reflektált a körülöttünk zajló élethelyzetekre, társadalmi problémákra. 1996-ban a Homo ludens, melyet 16 évig játszott a társulat, és a Homo hungaricus 2009-ben, mely egy falusi történetbe bújtatva mesél a 20. századi magyar sorsról.

Ehhez a sorozathoz tartozik az Abszurdia, mely egy elképzelt európai meseország sajátos működésébe enged belátást. Lakói, az abszurdok a legegyszerűbb, hétköznapi dolgokban is nehézséget, bosszúságot találnak, így bár minden vágyuk a boldogság megtalálása, ez lehetetlen küldetésnek tűnik számukra.