Aradi Kamaraszínház - Békéscsabai Jókai Színház - MASZK Egyesület koprodukciójaA Tündéri című román kortárs dráma alapszituációja két férfi evilág és túlvilág közti egyensúlyozása a bezártság, egymásra utaltság, kiúttalanság útvesztőjében, amely egy álomvilágba menekülés lehetőségét kínálja, a nyitott szemmel álmodást, mint a valóság egyik túlélési esélyét. Ahol ők vannak, ott nincs senki más. Így tudják ők. Egyikük mégis talál egy... nőt. Ráadásul nem akármilyen nőt, mert ez a nő... Egyszerűen nem kerülhetett oda.
Minimál-szürreál musical élő zenével, utazás valahonnan, a valóságon túlról...

 Boriska, apjuk halála után három lánytestvére, a tündérlaki lányok és édesanyjuk eltartója lesz. A lány egy gazdag báró kitartottjaként mindent megtesz családjának boldogulásáért, akik ezt gondolkodás nélkül elvárják és elfogadják tőle. Egy napon azonban Boriska szerelmes lesz. Döntenie kell, mi a fontosabb számára, a saját vagy szeretteinek boldogsága. Eközben a legkisebb lány, Sári furcsa megoldást eszel ki. Ám mi történik, ha a testvérek az évek múlásával egyre telhetetlenebbek és pimaszabbak lesznek? Mi történik, ha a báróval folytatott viszonyból egyszer csak elillan a tűz? Mi történik, ha az önfeláldozó Boriska életében megjelenik az igaz szerelem, az újrakezdés lehetősége? Dönthet-e úgy, hogy neki is jár a boldogság? Mennyire erős a kísértés a jóra, ha a jóság jutalma a hálátlanság, a lemondás és a megvetés? És mi történik, ha a báró hirtelen a legkisebb lányra vet szemet? A Tündérlaki lányok sikere szinte páratlan a magyar színháztörténetben. Az 1914-es vígszínházi bemutatót két év múlva bécsi, rá egy évre pedig berlini előadások követték.  Heltai Jenő majd százéves, keserédes darabja kacagtatva szembesít máig érvényes erkölcsi dilemmákkal. Szelíd iróniával megrajzolt karakterei önzésük, gyarlóságaik ellenére is szerethetők: éppen esendőségük teszi őket oly ismerősen emberivé… 

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes ismét a mesék birodalmában kalandozik, ahol a gyerekek megismerkedhetnek a népi kultúra legszebb gyöngyszemeivel sok-sok tánc és zene kíséretében. Jánoskával kezdődik a jó Tündér meséje, aki megelégelte két testvére gonoszkodását és elindult szerencsét próbálni… Segítségükkel találkozhattok a mókás Aranylúddal, a Papucsszaggató Királykisasszonyokkal és még sok más mesehőssel.

A Tündérrózsa Gyermek-néptánccsoport évadzáró gálaműsora

2017. szeptember 9-én 14 órától sok szeretettel várjuk Önöket a Tündértalálkozóra Józsefvárosban, a Kálvária téren!

Különös, a klasszikus cirkusz határait kitágító, egyedi hangulatú előadás a Tündértánc – Nővarázs. Hogyan lehet közös pontokat találni a cirkusz- és a képzőművészet között? Mi a közös egy festményben és egy cirkuszi számban? Tud-e annyira maradandó lenni egy cirkuszi szám felejthetetlen pillanata, mint egy márványszobor? Le tud-e lépni a festővászonról egy alak, hogy aztán a manézsban életre keljen?Az előadás képzelt helyszíne ezúttal egy galéria, melyben festményeket és szobrokat állítottak ki, nem is akármilyeneket: a művészettörténet leghíresebb nőábrázolásait és a női lét szimbolikus életképeit. Az ide betévedő látogató egy olyan élményben vesz részt, melyben még soha azelőtt: a cirkusz varázslatos eszközei segítségével megismeri a művészettörténet kiemelkedő pillanatait és alkotásait; és ezeken keresztül azt a csodát is, ami a Nő, legyen akár szenvedélyes amazon, akár ihlető múzsa, önmagát kereső fiatal vagy bölcs öregasszony.Van humora a Mona Lisának? Mi járhat Picasso, Munch vagy Szinyei Merse Pál nőalakjainak fejében? Hogyan hatnak a cirkuszművészetre Charles Demuth, Gustav Klimt vagy Frida Kahlo híres festményei?A Tündértánc – Nővarázs című előadásban egy kislány szemével és fantáziájával látjuk a valóság mögötti valóságot: s ahogy a gyermeki fantázia végtelen, úgy elevenednek meg a jelenetek is. A szobrok megszólalnak, a képek titkokat súgnak a fülünkbe, a kőből faragott alakok bújócskázni kezdenek velünk, a festett figurák ölükbe ültetnek és álomba ringatnak.Talán ez a valóság, talán felnőtt fejjel felejtettük csak el látni ezeket a titkokat? Talán rég elfelejtettük, hogy világunk sokkal titokzatosabb és színesebb? Talán újra gyermekké kell változnunk, hogy rá tudjunk csodálkozni a szépségre, a varázslatra, az egyszerű dolgok bölcsességére, a titkok igazságára? S végül: talán e cirkuszi tárlatvezetés után a lehetetlen újra lehetségessé válik…

 Fekete István ifjúsági regénye egyike volt Magyarország 12 legnépszerűbb könyvének a 2005-ös Nagy Könyv szavazáson. A történet két nyolcadikos budapesti diák, Ladó Gyula Lajos (becenevén: Tutajos) és barátja, Pondoray Béla (becenevén Bütyök) egy nyarát követi végig, akik Budapestről a Kis-Balatonhoz kerülnek, Tutajos nagybátyjához és Náncsi nénihez, illetve a “berekbe”, a minden-titkok tudójához, Matula Gergelyhez – akitől megtanulják, milyen az élet távol a várostól, és számos lecke után azt is, hogy miként lehet együtt lélegezni a természettel. A nyár véget ér, kezdődik az iskola, a fiúk testileg és lelkileg megerősödve visszatérnek Budapestre, az iskolapadba, de magukkal visznek valamit, ami szavakkal le nem írható – s megfogadják azt is, hogy télen visszatérnek a berekbe. 

Soós Imre villanásnyi életét a szélsőségek kiszámíthatatlan játéka határozta meg. Tehetsége folytán a libalegeltetőből szempillantás alatt kitüntetett színész lett. A siker mulandósága, az önmagába vetett hit elvesztése azonban a halálba sodorta Soós Imrét: 1957. június 20-án feleségével együtt öngyilkosságot követett el. Hubay Miklós darabja egy olyan társadalmat mutat be, amely pillanatok alatt képes embereket elfelejteni, kirekeszteni magából.

Hogyan csillapítod a gyereked félelmét, ha háborús övezetben élsz? Ha minden éjjel bombáznak, ha az összes család kiköltözött már a társasházból, ahol éltek? Ha egy katona minden következmény és ok nélkül lelőhet egy gyereket? Talán az egészet egy nagy kalandként fogod fel: a bomba felvillanó fénye tűzijáték, és a halott testvér mártír, aki boldogan él fenn az égben. Hazudsz a gyerekednek, aki mindent tud. Ezt a “kalandot” választja a társasházban maradt két család, a palesztin írónő, Dalia Taha darabjában. Az előadás egy „palesztin városban játszódik a 21. század elején”, és az aktuális eseményekre reagál. Miközben tombol a háború, a 11 éves Lubna játszik a 12 éves szomszéd fiúval, Khalillal. A terror folyamatosan jelen van a játékukban ugyanúgy, mint a történetekben, amit a szüleik mesélnek nekik és egymásnak.

Dickens folytatásokban megjelent második regénye valóságos sokkot okozott Angliában: mennyi gonoszság és képmutatás bújik meg a világ leggazdagabb országának ismeretlen mélységeiben! Az író e műve nyomán lett Anglia, majd a világ első számú regényírója. Twist Olivér a dologházban születik. Anyja belehal a szülésbe, a kisfiú pedig az egyházközség gondoskodására szorul. Kalandos élet vár rá, hol a legmélyebb megaláztatásokat kell elviselnie, hol a londoni alvilág karmaiba kerül, hol rámosolyog a szerencse és egy szerető család veszi gondjaiba, hol újból a rablók és tolvajok világában találja magát. A Bartók Kamaraszínház tovább folytatva az előző évadokban elindított családi előadások sorozatát, dunaújvárosi gyerekekkel a főbb szerepekben, mutatja be Twist Olivér történetét.

Alfred Jarry drámáiból ismert Übü papa (itt Übübá) és neje stadiont gründolnak és futballművészeti akadémiát rémálmodnak bele. Az előadás a kisübük döntő mérkőzése kezdőrúgástól lefújásig.Társulati leírásA Vígkarma társulata Debrecen egyik legfiatalabb független színházi alkotóműhelye – 2014 januárjában alakult, és a Debreceni Egyetemi Színház égisze alatt próbál és hoz létre előadásokat.Rendszeresen fellép független színházi és egyetemi színjátszó fesztiválokon. Übü FC – A Döntő című előadását Paál István Diplomával értékelték a FEST-Feszten, 2017 novemberében, valamint Alkotói Díjjal a balassagyarmati XXXVI. Madách Imre Irodalmi és Színjátszó napokon „a klasszikus abszurd meglepő, szellemes újragondolásáért.”