Ez nem lesz művészet. Hogy is lehetne az! Engem nem édesanya szült.
Kaján lesz, zsigeri és gusztustalan!! Semmitmondó és harsány… Amilyen én vagyok. :)
De körbefonlak, és az ölelésemből nem szabadulsz. És nem vágysz majd semmi másra, mint hogy engem nézz, engem simogass. Mert velem hatalmas vagy, és bármire képes. És mindent megteszek, amit kérsz.

A Recirquel Újcirkusz Társulat előadása.

– Mindig kisajátítottam József Attila verseit, úgy éreztem, sorai rólam szólnak. Ez az előadás nagyobb alázattal készült, a Költőt szeretné bemutatni – nyilatkozta 2005 táján Hobo, amikor Vidnyánszky Attila rendezésében elkészült a Tudod, hogy nincs bocsánat című előadóest. József Attila Hobo számára olyan fontos költők sorába tartozik, mint Pilinszky János, Villon, Faludy, Viszockij, Ginsberg. Hobót régóta foglalkoztatja József Attila költészete – már első koncertjein is előadta a költő megzenésített verseit. – József Attila műveit úgy olvasom, mint a szent könyveket, és néha, mintha a saját gondolataimat látnám leírva. Az előadással az volt a célom, hogy bevonjam és továbbgondolkodásra késztessem a nézőt – mondja Hobo, aki a bemutató óta bejárta az egész országot és a határon túli magyarlakta vidékeket is, és több, mint négyszáz alkalommal tolmácsolta a költő gondolatait. Az Új Színházban tartott bemutató óta ezt az utat bejárva jutott el az előadás többek között a debreceni Csokonai Színház, a Budapesti Kamaraszínház után a Nemzetibe.

Talán még sosem látott ennyi embert a party-arcok, alterek és rockerek, tovább megyek: slammerek körében kedvelt romkocsma, ahol Ottó és Bánk – nem is beszélve a nagy ígéret Zeuszról – vívja poétai csatáját. A tét nem kicsi: kivívni a városka gazdag, sznob köreinek elismerését. Fiatalok, lázadók, irodalmárok vívják csatájukat, kérdés, melyik tábor kerül ki győztesen az örökségért vívott csatában…

8 oktávnyi szerelem - Az AAK Stúdió előadásaEgy Zselyke nevű nő tükörbe néz, és visszaemlékezik korábbi szerelmeire. A párkapcsolatok 8 jelenetben jelennek meg a nézők előtt, két színész és egy zongorista tolmácsolásában.

Régóta tudjuk, hogy túl az Óperencián történnek az igazi csodák. Túl az Óperencián lakik a királylány, a szegénylegény, talán még Micimackó is… A mesékben túl az Óperencián minden varázslatos és csodás, mindenki boldog és mindenki elnyeri méltó jutalmát.
A valóságban azonban túl az Óperencián az elfelejtett mesehősök tengetik mindennapjaikat, olyan könyvek között, melyeknek egykor ők voltak a főszereplői. Beszélgetnek, ebédelnek, szerelembe esnek, házasodni készülnek, egyszóval hétköznapi életet élnek egy nem hétköznapi helyen. És ünnepelnek, ha új lakók érkeznek. Ezúttal azonban az új lakók aggasztó és nem hétköznapi helyzetbe keverik régi hőseinket, akiknek hétköznapi gondjaik hirtelen háttérbe szorulnak, és meg kell küzdeniük legnagyobb ellenfelükkel: a feledéssel.
A kecskeméti színház operamese-sorozatának legújabb állomása Mozart zenei világába kalauzolja a kicsiket, és azokat a játékos kedvű nagyokat, akik nem akarják elfelejteni, milyen volt gyereknek lenni! 

1976 nyarán készült el a kisregény. Ivo Krobot nem csupán az előadás rendezője, de ő alkalmazta színpadra is a szöveget. Ez az adaptáció a nyíregyházi színház számára készült, alapvetően a különös figura, Hanta, magánya körül forog, amelyet eleven, tarka jelenetek fognak közbe. A darab tekinthető egy intim, lírai montázsnak, amely megőrzi a kisregény monológjellegét.

Kati az anya özvegyen marad három fiával. Szülei segítenek nevelni a fiúkat, Péter a nagy kamasz, Ádám a középső, és Andris a kicsi. A fiúk a ház padlásán rendezik be a főhadiszállásukat, a hol komoly rongylabda csatákat vívnak egymással.
Édesanyjuk egy pár napra elutazik, hogy ki pihenje az élet nehézségeit. A fiúk a nagyszülők felügyeletére maradnak.
Éppen a padláson csatáznak, amikor megjelenik egy lány, aki kijelenti, hogy ő ezután itt fog lakni, mert megszökött a nevelőanyjától.
A fiúk, akik köztudottan nő gyűlölők, nem akarják megengedni, hogy Cili beköltözzön, de megsajnálják az árva kislányt, és elhatározzák, hogy Ők lesznek a pótapjai, csak a nagyi meg ne tudja, mert akkor lesz, ám a hadd el hadd!? 
Ekkor kezdődnek a mulatságosabbnál mulatságosabb szituációk és bonyodalmak, hogy hogyan titkolják el a kislány létezését addig, amíg anyjuk haza nem érkezik.
Az előadás egyszerre szól, a felnőttek és gyerekek, a fiúk és lányok örök konfliktusairól, a nyitottságra nevelésről, az egymás feltételek nélküli elfogadásáról, és a családról, ahol a szeretet a legnagyobb összetartó erő.

„Halhatatlanok vagyunk, micsoda boldogság!”Tündér Lala, a valaha volt legcsintalanabb tündér, Tündérország királynőjének, Írisznek a kisfia. Az édesanyjától lopott szárnnyal Lala meglátogatja az emberek veszedelmes, de gyönyörű világát, új élményeket és új barátokat szerez. Azonban kis híján nagy bajba sodorja Tündérországot, kiszolgáltatva a gonosz varázsló, Aterpater intrikáinak.Szabó Magda örökbecsű regényét számos nagysikerű mesejáték alkotója, Halasi Dániel viszi színpadra.

Tündér Lala, Tündérország királynőjének, Írisznek a kisfia, a valaha volt legcsintalanabb tündér nem igazán hisz a halhatatlanság örömében. A biztonságos tündérlét mellett és helyett kalandokra, kockázatra, valódi ízekre és illatokra, veszélyekre, és másfajta, a halandóság kínálta varázslatra vágyik; emberi életet élne. Az édesanyjától lopott szárnnyal Lala tehát meglátogatja az emberek veszedelmes, de gyönyörű világát…

Egyszer volt, Holnemvolt... így kezdődik minden történet. Volt egyszer egy gyönyörű ország. Kertjeiben csodálatos virágok pompáztak, vizei kristálytisztán tündököltek, népe boldogan, békében élt egymással és a természettel. Mígnem egy napon gonosz mesterkedő kaparintotta meg a király a szívét, s ármánnyal elérte, hogy ne lásson kristálytisztán. S ahogy a király lelke és elméje beszennyeződött, a folyók és tavak is opálos-piszkossá váltak, lehetetlenné téve az életet. A tartományban eluralkodott a hiszékenység, és kapzsiság, elhomályosítva a józan ész, és a szeretet mindent látó bölcsességét... S a király nem vette észre, hogy vakságával és érzéketlenségével, hamarosan végveszélybe sodor mindent...Csakis egyvalaki mentheti meg a birodalmat: Tündér Míra, a száműzött királykisasszony. Végy egy kis ármányt, butaságot, szerelmet, hűséget, keverj bele hősiességet, csipetnyi furfanggal... ez egy klasszikus mese biztos receptje. Mitől lesz ez a hagyományos történet mégis mai? Attól, hogy egy igazán aktuális téma „kanalát" használjuk a tálaláshoz. A természet lelketlen kihasználása, a Föld javainak önös érdekek alá rendelése, a környezet pusztítása nem csak időszerű, hanem ugyancsak égető probléma napjainkban. Mert ez nem mese, ez valóság...Az időtlen emberi butaság időszerű kérdéseire keresünk választ ezzel a történettel. Hiszen nem csak egy sárkány, vagy egy gonosz boszorkány veszélyeztetheti a Földünket, hanem mi magunk is... Persze csak akkor, ha nem gondoljuk át tetteink következményeit... és nem teszünk azért, hogy jobb legyen ez a világ... Nem kell hatalmas dologra gondolni, elég egy apróság... egy gyereknyi is! Legyünk mi is Tündér Mírák!

Hedry Mária író, költő harmadik színpadi művének egyik fontos üzenete az, hogy óvjuk, vigyázzuk, becsüljük meg a természeti értékeinket, különösen a tiszta vizet. Az írónő elmondta: igazi népmesei hősök segítségével elevenedik meg Tündér Míra története, a jó és a rossz harca. – Tündér Míra klasszikus mesejáték, Holnemvolt ország királyával, Tündér Rózsa királynéval, udvari bolonddal, gonosz varázslóval, halászlegénnyel, kígyóval, varanggyal. Érzékelhetjük ebben a történetben, az ember hogyan fosztja ki anyagi haszonért a természetet. Látjuk, hogy az önzés, kapzsiság, miként fenyegeti az élővilágot. Ám, mint a mesékben, van megoldás és jóra fordul az igazak sorsa. A történet tanulsága szerint mindez a valóságban is lehetséges, ha időben felhívjuk a gyermekek figyelmét a környezetünk megóvásának, illetve a feltétel nélküli hűség, az önfeláldozás, a bátorság és a valódi értékrend fontosságára – így ajánlja az író az előadást.

A Tündéri című román kortárs dráma alapszituációja két férfi evilág és túlvilág közti egyensúlyozása, a bezártság, egymásra utaltság, kiúttalanság útvesztőjében, amely egy álomvilágba menekülés lehetőségét kínálja, a nyitott szemmel álmodást, mint a valóság egyik túlélési esélyét. Ahol ők vannak, ott nincs senki más. Így tudják ők. Egyikük mégis talál egy… nőt. Ráadásul nem akármilyen nőt, mert ez a nő… Egyszerűen nem kerülhetett oda.
Minimál-szürreál musical, élő zenével, utazás valahonnan, a valóságon túlról...