Pomádé király névnapjára készül, de úgy érzi, nincs megfelelő ünnepi ruhája. A hiú uralkodó inkább meg se tartaná a ceremóniát, ám utolsó pillanatban idegen országból takácsok érkeznek, akik ígéretet tesznek, hogy másnapra készítenek neki egy csodaöltözetet. Ezt a különleges kelmét csak az igaz és becsületes emberek látják. Pomádé király boldogan ölti fel a varázsruhát...

 Néró akarja Poppeát. A császárt nem lehet visszautasítani. Mindenkin és mindenen átgázol, hogy a kétes hírű nőt maga mellett tartsa. Senki nem korlátozhatja az akaratát. Poppea meglátja a helyzetben a lehetőséget: császárnő akar lenni. És egyetlen túlkapás száz másiknak nyit utat.
Monteverdi háromszáznyolcvan éves operája és a most készült átirat is ezt a kérdést teszi fel: Mi az a kiismerhetetlen, különös erő, ami egymás felé hajtja az embereket? Omnia vincit amor. 

A darab főhőse egy különc erdélyi színésznő, aki a diktatúra éveiben elhatározza, hogy az éhező gyerekeknek tart utcai előadásokat, élelmet és ruhát gyűjt számukra, és egyre több embert bevon a megsegítésükbe. A román titkos szolgálat minden mozdulatát figyeli, mert az előadásokon és az azt követő közös étkezéseken egyre többen vesznek részt. A színésznőbe beleszeret egy helyi, magas rangú rendőrtiszt fia. A színésznő hamarosan gyermeket vár. A titkosrendőrök nem urai a helyzetnek, rossznál is rosszabb döntéseket hoznak, amelyek tragikus és groteszk helyzeteket idéznek elő. Ezúttal egy csodálatos lengyel színésznő ad a történetnek újabb olvasatot.

„Húsz éven át cipeltem magammal egy nagyon személyes, tulajdonképpen megoszthatatlan, legalábbis annak hitt történetet, de aztán egyszercsak elért a budapesti Nemzeti Színház felkérése, és elhatároztam, hogy nem halasztom tovább, elmondom, lesz, ami lesz. Harmadik gyermekünket vártuk 1989-ben, Szatmárnémetiben. Már belátható közelségbe került a szülés ideje, amikor a magzat úgy döntött, mégsem jön erre a világra. Belehalt édesanyja testébe. Születése előtt feladta, mint Beckett anyaméhben monologizáló, megszületni nem akaró, végül pedig április 13-án, nagypénteken, egyenesen a halálba beleszülető énje. Meg kellett volna születnie, úgy, halva, de erre meg nem volt hajlandó. Orvosaink meg nem avatkoztak be, az abortuszt szigorú törvények tiltották, majd a spontán vetélés megoldja a helyzetet, mondták. Egy diktatúra, bármilyen színű is legyen, a test felett is uralkodni akar, nem elég neki a lélek megnyomorítása.„Pornó” – egy fiktív fedőnév. A valóság viszont ennél a fikciónál sokkal elképesztőbb. A fedőnév nem fedi el a valóságot: feltakarja és megerőszakolja. „Pornó” – egy installáció, az előadás előszobája, amely nyilvánossá teszi a rólam született összes titkosszolgálati iratot. Nincs szerkesztés és nincs hőstörténet. Ahol zsarnokság van, ott zsarnokság van.„ (Visky András)

„Igazából nem a mű utóélete a lényeg, nem az, amikor kikerül a kezemből és termékként kezd működni, hanem az, sikerült-e megírnom, amit akartam. Én nem termékgyártó vagyok, hanem világépítő. Írás közben semmi másra nem figyelhetek, csak arra, hogy jól épül-e a világ. Ha az olvasóra sandítanék, könnyen eltaknyolnék az építkezésen, elbotlanék a betonkeverőben. Az meg már hogy néz ki?”Ilyen és ehhez hasonlóan izgalmas megfogalmazások várhatók azon a portrébeszélgetésen, amelyet Szirák Péter, az Alföld folyóirat főszerkesztője folytat majd Háy Jánossal, a XII. Deszka Fesztivál díszvendégével, az úgynevezett magyar írói közép-generáció egyik legismertebb és legelismertebb képviselőjével. Háy János ezer szállal kötődik a Csokonai Színházhoz. Itt volt A Gézagyerekősbemutatója 2001 októberében, amely a szerző nagy sikerű színházi bemutatkozását jelentette. Alapítóként (a Drámaírói Kerekasztal tagjaként) tekinthet rá a Deszka Fesztivál is, amelynek 2007 óta állandó helyszíne Debrecen. A későbbi években visszatérő vendégnek számított a fesztiválon, volt programválogató, sőt, három évvel ezelőtt „házi bölcs” is. Ám még ezen előzmények után is példa nélkül áll, ami vele történik az idei Deszkán: a fesztivál programjának három nagyszínpadi produkciója is Háy-művek alapján készült (Kemping; Rák Jóska, dán királyfi; Utánképzés (ittas vezetőknek). Munkásságát, élettörténetét és alkotói univerzumának főbb elemeit ismerheti meg a debreceni közönség a beszélgetés keretében.

A XI. Deszka Fesztivál díszvendége Visky András. A fesztivál programjában három előadás is látható, amely a nevéhez kötődik (Júlia − Párbeszéd a szerelemről; Pornó – Feleségem története; Dragomán György: Kalucsni), az első kettőnek ő az írója, a második kettőnek a rendezője. Visky András „házi bölcs”-ként részt vesz a fesztivál többi előadásának szakmai értékelésében is. Munkásságát, nem mindennapi élettörténetét és alkotói univerzumának főbb elemeit portrébeszélgetés keretében ismerheti meg a debreceni közönség. Visky András erdélyi magyar író, drámaíró, dramaturg, egyetemi tanár, színházi teoretikus, a Kolozsvári Állami Magyar Színház dramaturgja, művészeti aligazgatója 1957-ben született Marosvásárhelyen, sokgyermekes református lelkészcsaládban. Édesapja, a köztiszteletben álló református lelkész, Visky Ferenc volt, akit az ’56 utáni ideológiai tisztogatás politikája idején, 1958-ban 22 év börtönbüntetésre ítélt a román kommunista vezetés (ebből hat évet le is töltött). Nem sokkal ezután feleségét, Visky Júliát és gyermekeit − köztük az ekkor kétéves Visky Andrást − a Bărăgan-alföldi táborba internálták. Családja meghurcoltatása és szenvedéseik később meghatározó témájává vált alkotói munkásságának is.1990-ben kezdett dramaturgként dolgozni a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. 2002-ben Budapesten szerzett DLA címet, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Egyetemi tanári pályáját a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Színházi Tanszékén kezdte (jelenleg ugyanitt docens). Írói munkásságáért 2009-ben József Attila-díjjal tüntették ki. Pályája során nagynevű rendezők egész sorával dolgozott (leggyakrabban Tompa Gáborral). A Kolozsvári Állami Magyar Színháznál több mint 40 előadás létrejöttében vett részt dramaturgként, drámáit pedig magyar, román és amerikai színpadokon is bemutatták. A 2009-2010-es tanévben a michigani Calvin College vendégtanára volt.

 Egressy Zoltán tragikomédiája egy Irgács fantázianevű magyar falucskában játszódik, ahol megállt az idő. Jövőtlen emberek kapaszkodnak egymásba, hogy enyhítsenek sorsuk kilátástalanságán. Egy nap ismeretlen fiatalember, Bece toppan be a kocsmába és minden a feje tetejére áll. Masni, a kocsmáros lánya ámultan hallgatja Becét, aki mesél neki Portugáliáról, a tengerparti naplementéről, az álmodozó és vágyakozó portugálokról…
Tragikomédia az elvágyódásról, a szabadságról, a toleranciáról, az álomról és valóságról, a szeretetről. 

Egy tér (falu: Irgács), melyben látszólag megtörténnek a dolgok jelentős amplitúdó nélkül. A hétfő hétfő, a nyár nyár, a kocsma – kocsma, s ez így lesz akkor is, ha elmúlik az élet, tehát a hétfő története hétfői, a nyár csúcspontja a céllövölde, szabadsága a strand, a kocsma, a sör, a foci, az ismétlődő dialógok szegényes változatai... stb. A fordulatos, nagyon mai vígjáték másfél évtizede tartozik a Katona és a magyarországi színpadok legsikeresebb előadásai közé.

1998-as premierje óta ez a színdarab lett talán az utóbbi évtizedek legsikeresebb magyar drámája, szinte nincs is színház a magyar nyelvterületen, ahol nem mutatták volna be, de számtalan európai városban is meghódította már a nagyérdeműt. Egy felvidéki magyar falu, Reste valóságos sörszagot, kilátástalanságot és szerencsétlenséget árasztó kocsmájában játszódik a történet nagy része. Egyfajta purgatóriumként rekedtek meg itt örökre az időnként karikaturisztikusan ábrázolt embertípusok. Ebbe a varázslatosan elzárt, reménytelen közegbe érkezik meg a nagyvárosi megkeseredett értelmiségi. Hirtelen fellángolva részese lesz egy bizarr szerelmi háromszögnek, megmártózik a helyi mindennapokban. A Portugál nagyrészt az elvágyódás, a megszépített nyomorúság drámája; az illúziótlan valóságából mindenki a maga módján próbál menekülni, de minden próbálkozás kudarcra van ítélve. Mint mindig, most is kiderül, a megoldás soha nem a messzi távolban van, valahol Portugáliában, hanem csakis odabent mélyen, magunkban van kódolva.

Egy tragikomédia két részben, amelyben a Kocsmáros lányával, a huszonöt éves Masnival, vezeti Irgács italboltját. A kocsma egyik törzsvendége Retek, főleg azért jár ide, mert el akarja venni feleségül Masnit, neki azonban esze ágában sincs hozzámenni, érdekes módon ezúttal az apának nincs kifogása ellene, de erőltetni sem akarja a lányát. Egy nap Portugáliába készülő pesti fiatalember érkezik a kocsmába, jól kijönnek Masnival, míg meg nem érkezik a feleség, hogy hazavigye…

„Csindaratta bum bum bum,
Mélyen tisztelt publikum!
Kezdődik mindjárt a mese,
Pöttöm Palkó története.”

Valódi gyermekműsor bemutatására készül  társulatunk. Igazi mese, igazi gyerekeknek, akik az előadás közben maguk is szereplőkké válhatnak. Főszerepben vendégelőadó Antal Adorján, a Fölszállott a páva 2015-ös szóló és páros tánc kategóriagyőztese.

Andersen örökszép története, Puccini lelket simogató zenéjének kíséretében csillan meg egy órácskára a közönség szemei előtt. Nem, mint egy ékes gyémánt, inkább csak, mint egy hajnali harmatcsepp. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kedves asszony, aki nagyon szeretett volna egy gyermeket. Volt neki egy javasasszony testvérnénje, aki meghallván bánatát, neki ajándékozott egy árpaszemecskét, hogy azt ültesse el, gondozza, nevelgesse, s majd meglátja, mi lesz belőle. Nőtt, nőtt a virág, egyre színesebb és bámulatosabb lett, és mire kitárta valamennyi finom díszét, egy aprócska kislány csücsült a közepén...s vele együtt egy ott csücsült egy csodálatos mese is!
Andersen örökszép története, Puccini lelket simogató zenéjének kíséretében csillan meg egy órácskára a közönség szemei előtt. Nem, mint egy ékes gyémánt, inkább csak, mint egy hajnali harmatcsepp. Benne van a fények játéka, a természet zenéje, a szellő ritmusa, az élet boldogsága. És benne van maga a mesélés szelíd színű mosolya is...
Pöttöm Panna kalandjait nézve, a publikum nem tehet egyebet, mint hogy lélegzetvisszafojtva, tátott szájjal bámul... és gyönyörködik!

Pöttöm Panna megszökik nevelőszüleitől, mivel az emberek világában nem talál társat. Béka Öcsi kinézi a kislányt fia menyasszonyának. Pannának azonban mindez nincs ínyére, s szorult helyzetéből két új barát, Vakond Úr és Egér asszonyság mentik ki, akik befogadják és megismertetik azzal a titokzatos földalatti világgal, amelyben ők élik életüket. Pöttöm Panna otthonra lel ebben az ember számára nem mindennapi környezetben, s a szerelem is rátalál...

Pöttyök! Fekete, piros, sárga, sokszínű. Pöttyök az orromon.
Szeplők? Bárányhimlő? A katicabogár pöttyei, a labda pöttyei, pöttyösen forgó-pergő szoknya, az esőpöttyök az ablakon. Játék egy piros pöttyel, ami elvarázsolódik, átváltozik, megsokszorozódik, megnő és összemegy.