Pimpáré  Pimpáré gyönyörűséges királylány: édesapja szeme fénye, a birodalom reménysége. Bomlik érte gróf és márki, meg is halna érte bárki! Elérkezett az idő, hogy a hercegnőt férjhez adják. De vajon ki lesz a megfelelő vőlegény? A gazdag, de öntelt grófok, bárók, hercegek vagy a szegény, ám bátor Vakvarjúcska, kinek jegenyefa palotája körül rengeteg veszély leselkedik a hercegnőre? És vajon Pimpáré választottjának sikerül-e elnyerni a királyi szülők áldását? Erdős Virág kalandos és szellemes verses meséje sok izgalmas kérdést tesz fel gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Pimpáré gyönyörűséges királylány: édesapja szeme fénye, a birodalom reménysége. Bomlik érte gróf és márki, meg is halna érte bárki! Elérkezett az idő, hogy a hercegnőt férjhez adják. De vajon ki lesz a megfelelő vőlegény? A gazdag, de öntelt grófok, bárók, hercegek vagy a szegény, ám bátor Vakvarjúcska, kinek jegenyefa palotája körül rengeteg veszély leselkedik a hercegnőre? És vajon Pimpáré választottjának sikerül-e elnyerni a királyi szülők áldását? Erdős Virág kalandos és szellemes verses meséje sok izgalmas kérdést tesz fel gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.Pimpáré gyönyörűséges királylány: édesapja szeme fénye, a birodalom reménysége. Bomlik érte gróf és márki, meg is halna érte bárki! Elérkezett az idő, hogy a hercegnőt férjhez adják. De vajon ki lesz a megfelelő vőlegény? A gazdag, de öntelt grófok, bárók, hercegek vagy a szegény, ám bátor Vakvarjúcska, kinek jegenyefa palotája körül rengeteg veszély leselkedik a hercegnőre? És vajon Pimpáré választottjának sikerül-e elnyerni a királyi szülők áldását? Erdős Virág kalandos és szellemes verses meséje sok izgalmas kérdést tesz fel gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.Pimpáré gyönyörűséges királylány: édesapja szeme fénye, a birodalom reménysége. Bomlik érte gróf és márki, meg is halna érte bárki! Elérkezett az idő, hogy a hercegnőt férjhez adják. De vajon ki lesz a megfelelő vőlegény? A gazdag, de öntelt grófok, bárók, hercegek vagy a szegény, ám bátor Vakvarjúcska, kinek jegenyefa palotája körül rengeteg veszély leselkedik a hercegnőre? És vajon Pimpáré választottjának sikerül-e elnyerni a királyi szülők áldását? Erdős Virág kalandos és szellemes verses meséje sok izgalmas kérdést tesz fel gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.Pimpáré gyönyörűséges királylány: édesapja szeme fénye, a birodalom reménysége. Bomlik érte gróf és márki, meg is halna érte bárki! Elérkezett az idő, hogy a hercegnőt férjhez adják. De vajon ki lesz a megfelelő vőlegény? A gazdag, de öntelt grófok, bárók, hercegek vagy a szegény, ám bátor Vakvarjúcska, kinek jegenyefa palotája körül rengeteg veszély leselkedik a hercegnőre? És vajon Pimpáré választottjának sikerül-e elnyerni a királyi szülők áldását? Erdős Virág kalandos és szellemes verses meséje sok izgalmas kérdést tesz fel gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.Pimpáré gyönyörűséges királylány: édesapja szeme fénye, a birodalom reménysége. Bomlik érte gróf és márki, meg is halna érte bárki! Elérkezett az idő, hogy a hercegnőt férjhez adják. De vajon ki lesz a megfelelő vőlegény? A gazdag, de öntelt grófok, bárók, hercegek vagy a szegény, ám bátor Vakvarjúcska, kinek jegenyefa palotája körül rengeteg veszély leselkedik a hercegnőre? És vajon Pimpáré választottjának sikerül-e elnyerni a királyi szülők áldását? Erdős Virág kalandos és szellemes verses meséje sok izgalmas kérdést tesz fel gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.  királylány: édesapja szeme fénye, a birodalom reménysége. Bomlik érte gróf és márki, meg is halna érte bárki! Elérkezett az idő, hogy a hercegnőt férjhez adják. De vajon ki lesz a megfelelő vőlegény? A gazdag, de öntelt grófok, bárók, hercegek vagy a szegény, ám bátor Vakvarjúcska, kinek jegenyefa palotája körül rengeteg veszély leselkedik a hercegnőre? És vajon Pimpáré választottjának sikerül-e elnyerni a királyi szülők áldását? Erdős Virág kalandos és szellemes verses meséje sok izgalmas kérdést tesz fel gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.

SZINDBÁD HAZAMEGY
Márai Sándor költeményei négy tételben – Pálfy Margit előadásában

Steve Savanya – kanadai-magyar előadóművész zenés estje

zenés mesejáték Carlo Collodi műve alapján  
A híres fabábu, Pinokkió szemtelen egy kisfiú. Alig faragja készre őt édesapja, Gepetto, Pinokkió máris kiölti rá a nyelvét. Aztán édesapja járni is megtanítja, de ő az iskola helyett inkább merészen nyakába veszi a nagyvilágot, és sok-sok izgalmas kalandban lesz része. Aztán mégiscsak elkezd neki édesapja hiányozni, és amikor végül egy cápa gyomrában rátalál Gepetto-ra, addigra már sok tapasztalat és tanulság van a tarsolyában. Ahogy a nézőkében is. PINOKKIÓ története az élvezeti társadalom kínálta szórakozások valódi árát állítja szembe azzal az örömmel, amiben akkor lesz részünk, ha szeretteinkért felelősséget vállalunk és bizalmat szavazunk nekik.

Van egy fabáb, egy faragatlan kis fickó, aki arról álmodik, hogy igazi gyerek lesz, s az álom egyszer csak valósággá válik: hús-vér gyerek kezdi meg valóságos életét. Van teremtő apja, még egy tündéri mama is csatlakozik a kis családhoz, és egy új, izgalmas történet veszi kezdetét. Egy család története. Pinokkió felnő, bábjátékos lesz, mert mi más lehetne egy valaha volt fabábúból, s még a távoli Amerikába is eljut. Híres lesz. Leveleket ír haza a Papának és a Mamának. Levelek, képeslapok érkeznek Húsvétra, Karácsonyra, születésnapokra. Csodás, izgalmas, szeretettel teli levelek, melyek alkalmat adnak a régi kalandok felidézésére. Életre kelnek Dzsepettó műhelyében a befejezésre váró bábok, Csodák Mezeje lesz a süteményes tepsiből, Csoda Forrás a szódásüvegből, rettentő bálna a műhelypadból…Közben átélhetjük egy kis fabáb nagyon is emberi vágyait, tévedéseit, füllentéseit, álmait arról, hogy igazi gyerek legyen. Ám nem csak a fabáb változik át a történet végére, hanem igazi apa lesz egy magányos emberből, s igazi anya egy varázslatos tündérből. Egy kisfiú szülőkre lel, a szülők egymásra találnak, igazi család születik.„Családi bábszínház vagyunk; Hottón, egy zalai domb tetején élünk. Itt nevelgetjük gyermekeinket és bábjátékainkat, és nevelődünk gyermekeink és játékaink segítségével. Nagyvárosi nagy-bábszínházból indultunk el. Tanultunk és tanulunk „felsőfokon”, de bizton állíthatjuk, hogy a legkisebb helyeken játszva tanulunk a legtöbbet, a legapróbbaktól! Időről időre előkerülnek a nagy kérdések: Vajon a kakasok ébresztik a Napot vagy a Nap ébreszti a kakasokat?
Miért is kell megzsírozni a szekerünk kerekét? Hogyan tudjuk kívül tartani a hamis ígéretekkel kopogtató, minket bekebelezni akaró farkasokat? Répaültetés helyett lehet-e gondtalanul szunyókálni egy fazék alatt? Engedjük-e, hogy egy ördög kioltsa a csillagokat? Válaszainkat szívesen megosztjuk Mindenkivel!
Aki nem hiszi, járjon utánunk!” 5 éves kortól ajánljuk.

„Collodi Pinokkiója egy irodalmi csoda…” (Elémire Zolla)Részlet Carlo Collodi Pinokkió című regényéből„Ahogy hazaért, Dzsepettó rögtön előszedte a szerszámait, és nekiült, hogy kifaragja a tuskóból a bábut. "De milyen nevet adjak neki? - mormolta magában. - Tudom már: Pinokkió lesz, így fogják hívni, Pinokkiónak. Szerencsés név; ismertem egy családot, abban mindenkit Pinokkiónak hívtak: volt Pinokkió papa, Pinokkió mama, Pinokkió gyerekek, és mindnek jól ment a sora, akadt köztük, aki néha-néha egy egész hatost összekoldult egyetlen napon!" Ha már megvan a név, legyen meg mielőbb a gazdája is. Az öreg hát alaposan nekilátott, és csakhamar elkészült előbb a haj, aztán a homlok, aztán a két szem. Csak azt találta Dzsepettó fölöttébb furcsának, hogy ez a két szem, mihelyt elkészült, nyomban meg is mozdult. Megmozdult, rászegeződött, és elkezdte mereven bámulni. Sehogy se tetszett neki a fából faragott szempárnak ez a nagy figyelme. - Hát te meg mit bámészkodol így, ha egyszer fából vagy?! - dohogta. Semmi válasz. Erre folytatta a munkát, a szemek után kifaragta az orrot. Amint kifaragta, az orr egyszeriben nőni kezdett, nőttön-nőtt, akkorára, mintha abba se akarná hagyni a növekedését. "No, majd segítünk rajta" - gondolta Dzsepettó, és lefaragott belőle egy darabkát. De az orr nyomban tovább nőtt, mindig valamicskével nagyobbra, mint amekkorát Dzsepettó leszelt belőle. Látva, hogy nem bír vele, letett róla, hogy megrendszabályozza, és faragni kezdte a bábu száját. Még el se készült egészen, a szemtelen száj máris elkezdett vigyorogni meg fintorogni Dzsepettóra. - Ne röhögj! - szólt rá bosszúsan Dzsepettó. De mintha csak a falnak beszélt volna…” (fordította: Rónay György)Honnan származik a Pinokkió név?Dzsepetto azt mondja, hogy azért választja bábujának ezt a nevet, mert ismert egy hasonló nevű családot. Pinokkió neve azonban beszélő név, sok mindent elárul viselőjéről.Toszkán dialektusban a pinocchia mandulafenyőt jelent, ami arra utal, hogy Pinokkiót fahasábból faragták ki.A Pino a Giuseppe név becézett változatából, a Giuseppinóból ered. A Gepetto név is – melyet a regény fordítója, Rónay György magyar írásmóddal Dzsepettóvá változtatott – a Giuseppe egyik változata.  Az idős mester tehát kis teremtményének, saját nevét adja. 

- önálló tánc-est- 
Minek ez a nagy felhajtás? 
Öreg vagyok én már ehhez… Különben is kevesen becsülik a munkám. Kihalok az asztalosműhelyemmel együtt. Ki fog rám emlékezni? Egy asztalosra? Maguk is elfelejtenek majd. Élt és aztán meghalt… mit hagyott az utókorra? Néhány széket, zsámolyt, néhány szú ette heverőt...de utódot, azt nem. Egy fiút, aki tovább vihetné a mesterségem, aki megőrizne emlékeiben. Akit taníthatnék, akinek az apja lehetnék…
Minek is beszélek, úgyse hallja senki!
Legalább te válaszolhatnál nekem, hallod! Milyen szép fiúcska lehetnél! Készíthetnék neked vacsorát, aztán jó éjszakát kívánhatnék. Betakargatnálak. S te azt mondanád: „Jó éjt papa!” 
Áh, minek is ábrándozok én itt, vén bolond Dzsepettó?!
- Fekete Ágnes –

Csukás istván legismertebb mesehőseit szőtte egy csokorba ebben az előadásban. 
A gyermekeknek ismerősen cseng: Mirr-Murr a kandúr, Oriza Triznyák,
Bóbice baba, Samu a kis csacsi, vagy Paprika Jancsi figurája. 
Pintyőke az elszegényedett cirkuszigazgató, akinek se pénze, se társulata nincsen, összetalálkozik a varázserdőben ezzel a fura társasággal, akik szintén itt kóborolnak, mert kidobták őket az otthonukból. Megörülnek egymásnak, és úgy határoznak, hogy beállnak a cirkuszba, mert abban reménykednek, hogy így jobbra fordul a sorsuk. 
Pintyőke megígéri nekik, hogy igazi cirkuszművészeket farag belőlük, és megtanítja mindegyiküket valamilyen nevezetes produkcióra. Vándorlásuk alatt összetalálkoznak Ferdinánddal, a gyalogbékával és a Füttyemberrel, akik szintén csatlakoznak hozzájuk. Pintyőke legnagyobb örömére előkerül Balambér a cirkuszi oroszlán is. Most már összeállt a társulat, s mire az erdő túlsóvégére érnek mindannyian tudják, hogy közösen elérhetik életük célját: hogy szórakoztassák és tanítsák a gyerekeket.Az előadás második része igazi cirkuszi produkció, zenebohócokkal, reppelő macskákkal, kötéltáncosnővel és bűvész-varázslóval. Pintyőke végre porondmesterként kiállhat és bejelentheti, hogy ismét várja szeretett közönségét a Pintyőke Cirkusz Világszám!

Ki ne ismerné ezt a történetet! Piroska elindul az erdőbe anyukája kérésére, hogy a beteg nagyikájának elvigye a kosarában lévő finomságokat. Piroska azonban letér az ösvényről és találkozik a farkassal. Dallamocska és Tuba a két kedves kis állat kíséri végig az úton, majd Farkas kománk a Nagyit és Piroskát is lenyeli, na de szerencsére a végén mindenki megmenekül, kivéve Ordas komát, aki a sok kővel a gyomrában beleesik a patakba. Rengeteg humorral, szép zenékkel tarkított előadás, mely biztos kikapcsolódást ígér és remek szórakozás!