Peer Gynt

Az előadásra összesen 50 helyünk van, melyből 30 résztvevői, 20 pedig megfigyelői státuszú. Az előadás előtt fogjuk megkérdezni a közönséget, hogy ki melyik kategóriában szeretne lenni az előadáson!Komplex részvételi színházi előadásunk a részvételt, az érzelmeken, gondolatokon és cselekvésen keresztüli közös gondolkodást helyezi a középpontba.

Nem a teljes Ibsen-drámát dolgoztuk fel, hanem a közös egyeztetések alapján a dramaturg és a rendező készítettek egy olyan szövegváltozatot, mely a történetet Ase haláláig meséli el.

Mielőtt idáig eljutunk a darabban, több olyan pontot is beépítettünk az előadásba, mely egyfajta kinyitásként szolgál, vagyis a résztvevők (akik lehetnek középiskolások vagy felnőttek) intenzíven kapcsolódni tudnak a látottakhoz, mélyíthetik korábbi tudásukat a felkínált problémáról.

Mi a valóság és fikció viszonyát, illetve a menekülés a valóság, önmagunk és a felelősség elől témaköreit helyeztük a középpontba, mert úgy gondoltuk, hogy ezek „zsigeri szinten” érdekelhetik a célcsoportjainkat.

A résztvevőknek a játék elején lehetőségük van, hogy három kulcsfogalom (valóság – fikció – felelősség) kapcsán megalkossák saját asszociációikat és ezeket felírják az előadás díszleteként működő ajtókra. A menyasszony elszöktetése után a vőlegény apjával kerülhetnek interakcióba, majd a Görbével való találkozás közben maga Peer szólítja meg a résztvevőket, aki mintha önmagával beszélgetve próbálná megérteni mi is történt vele Dovre Papa birodalmában, mit jelentenek a manókirály rejtélyes szavai. 

Ase halála után mintha megállna az idő, a résztvevőkkel közösen ezt a pillanatot nagyítjuk ki és vizsgáljuk meg: most mi lesz? Peer a résztvevőkkel együtt gondolkodik azon, hogy menni vagy maradni lenne jobb (milyen érvek szólnak egyik vagy másik oldalon), majd arra van lehetősége a játszóknak, hogy kisebb csoportokban egy - a történet három női szereplője és Peer közt lejátszódó – találkozást rendezzenek meg és próbáljanak ki. Ezek után kerülhet sor a résztvevők és Peer közti rögtönzött találkozásokra, majd a játék végén a negyedik ajtóra kerülnek fel a résztvevők – a történet kapcsán megfogalmazott - kulcsszavai.

Pentheszileia és Akhilleusz összecsavarodnak a harctéren. Elvakítja őket a másik látása. Csatáznak. Ölre mennek.
Úgy szeretlek, majd megeszlek. Pentheszileia saját fogaival marcangolja szét önkívületében a férfit.
"Ölelni, ölni: /Összerímel. S aki szívből szeret,/ Akár össze is vétheti a kettőt."                                                    

A történet az 1848-as magyar szabadságharc leverésének utolsó időszakából elevenít fel egy megtörtént, de kevesek által ismert epizódot, amikor a Fejér megyei Csákberény maroknyi népe hősiesen védi szabadságát és kivívott jogait, és a bevonuló császári zsoldosok rémuralma alá kerül. A falu két lázadó papját éjszaka tartóztatják le, s elhurcoltatásuk előtt végig kell nézniük legjobb híveik durva sanyargatását, de ők ekkor sem válnak árulókká, holott sejtik, milyen sors vár rájuk.

Ingmar Bergman csodálatos, titkokkal teli története a valóság és a képzelet határán mozog. Az emberi lélek kiváló ismerője női karakterek életén, gondolatain keresztül visz minket egyre mélyebbre és mélyebbre a személyiség kiismerhetetlen, sérülékeny rétegeibe. Mikor jön el az a pont, amikor egy híres színésznő feladja karrierjét, s ráadásul képtelen megszólalni? Ki az, aki segíthet neki, hogy visszatérjen a mindennapokba? Egyáltalán vissza akar-e térni? Mindenesetre egy ápolónő megpróbálja a lehetetlent. De vajon mi ennek az ára?

 Ha az élet kenyér, az előadás az, ami a kettétört kenyérből látszik. Egyik törésfelület morzsáival, mélypontjaival együtt, és az, ahogyan a másik rész erről az oldalról látszik. Környezetemben egyre több a kettétört élet, csonka család, gyerekét egyedül nevelő szülő, divatosan szólva szabad anya, vagy éppen apa. De milyen is, amikor egy anya az apaszerepet is pótolni akarja, de elmarad a siker. Mikor a legjobb szülő akar lenni, folyton úgy érzi, pedagógiai bukfencek sorát követi el. Túl sok a kérdés, hogy mindez miért pont vele történik, és aztán következnek a gyermeki kérdések, amelyre egy felnőtt képtelen épkézláb válaszokat adni, és egyre több a megoldandó feladat. Éli a gyereke életét, a temérdek feladat rákényszeríti, hogy férfiként húzza az igát. És mikor kell, a kisszekeret is. Az aragázpalack-csere érdekében. Aztán mikor a szerelmi csalódáson túllépve már párkapcsolatot is elképzelne, hisz társas lény, vagy éppen azért, hogy válláról egy keveset levegyen valaki, osztódjon a megannyi megoldandó probléma, falakba ütközik, olyan jelölteket vonz, akik belérúgnak. Padlóról felfelé vezet az út, hitbe kapaszkodik, az ő Istenébe, ám a válasz nem a jelenlegi felgyorsult ritmusban érkezik. Más utat keres. Ám semmi nem pótolja a családot. Azt a családot, amelyben nem cserélődtek fel a férfi és női szerepek, ám az már egy letűnt társadalom… Akármennyire is szabadnak látja környezete, a saját maga állította korlátokba ütközik. Az egyedüllét annyira megkeményíti, hogy már az erősebbik nem jegyeit hordozza. Egy nő ki nem élt vágyakkal, megvalósítatlan álmokkal, kérdéssel: vajon tévúton andalogtam mindvégig. De persze, mindegy is, a számvetéskor ugyanazon a kapun kell belépni. 

2x50 perc, egy szünettel
Budapesti bulik a nyolcvanas évek derekán. Szerelmi bonyodalmak, hódítások, megcsalások, barátságmítoszok, besúgók. A harmincegynéhány éves Koszta János otthonosan mozog ebben a világban, mégsem találja a helyét. A felhíguló Kádár-korszakban kell léteznie - szeretteit elengednie, zavaros nőügyeit tisztáznia, kezdődő felnőttségét kitalálnia. Mennie vagy maradnia - közben pedig élnie. Honnan is kezdje? És hová juthat el? Mire megy azzal, hogy okosan látja élete hülyeségeit? Szerethető, szánalomra méltó, gyenge és erős felváltva.Egyetlen stabil pont van az életében: a nagyanyja…És közben: pesti. Rendíthetetlenül pesti.Dés Mihály regényéből Kern András készített színpadi változatot.

Prokofjev gyerekeknek írt szimfonikus műve, a Péter és a farkas koncertlátogató közönség több generációját indította útjára. Hasonló cél vezérel minket is ebben a különleges produkcióban, amely nagyszerűen érzékelteti, hogy egy-egy hangszer miként tud megjeleníteni egy-egy állatot, vagy személyt. A Pro Musica Fúvósegyüttes - mint neve is sugallja - fúvós hangszerekből áll, így előadásunk arra is kitűnő alkalmat nyújt, hogy a gyerekek megismerkedjenek a (fa)fúvós hangszerekkel. Az egyszerű történetet és a nagyszerű muzsikát hallgatva már a legkisebbek is teljes bizonyossággal tudják megkülönböztetni a történet legfontosabb szereplőit: a madárkát, a kacsát, a macskát, Pétert, vagy éppen Nagyapó dallamait. Az előadást ráadásul Kiskovács Eszter digitálisan készített illusztrációja gazdagítja, mely segíti a történet követését és a gyerekek számára még könnyebb azonosítani egy-egy szereplőt a maga hangszerével.

Az előadás alapjául szolgáló szimfonikus mese Prokofjev legismertebb, gyermekeknek írt zenekari műve. A darabot általában bábszínházi előadás formájában adják elő, ám ezúttal mesebalett lesz belőle. De nemcsak a szereplők – Péter és barátai, a kacsa, a kismadár és a macska – kelnek életre, hanem a gyerekek láthatják is a hangszereket, amelyek „lefestik” a szereplőket. A történet pedig arról szól, hogyan jár túl Péter a barátai segítségével a gonosz farkas eszén.

Szergej Prokofjev halhatatlan, zenés története egy szikrázó tavaszi napon játszódik. Péter és barátai – a kismadár, a macska és egy kelekótya, kerge kacsa – hihetetlen kalandokba keveredve túljárnak a hatalmas és gonosz farkas eszén.
A szereplőket egy-egy hangszer, illetve egy-egy jellegzetes dallamfordulat jelzi. Színházunk művészei arra vállalkoznak, hogy a megszokott koncert előadásokhoz képest, a hangszerek mellett, tánccal és szöveggel elevenítik meg a történetet. Ezt a páratlan és eddig egyedülálló élményt varázslatos díszlet teszi még felejthetetlenebbé.

Aszlányi Károly Péter című szélhámos-komédiája egy olyan korrupcióba és panamavilágba süllyedő Magyarországot mutat be, amelynek kapcsolatrendszerét kizárólag a napi érdekek és a személyes összefonódások irányítják. Péter, az Üreghy család váltóhamisítással megvádolt unokaöccse, Amerikába hajózik. Börtönbüntetését más üli le helyette. Az ál-Péter azonban kijön a börtönből és az Üreghy család hathatós támogatásával megkezdi saját üzletének a kiépítését. A két Péternek egy idő után azonban szembesülnie kell egymással és mindazzal, ami körülveszi őket….  A szellemes, ironikus, ugyanakkor érzelmekkel teli komédia előadására nagy erőkkel készül a Karinthy Színház, újabb elfeledett magyar szerző vígjátékának aktualitását, életképességét bizonyítva.

Pán Peter félig emberfiú, félig tündérfiú. Nem akar felnőtté válni. Tud repülni, Seholországban él, ahol a gyerekek nem nőnek fel soha.A Peter egy 21. századi Pán Péter-történet. Felnőtt egy generáció (Y), amelynek rettenetesen bizonytalan a jövőképe, és felnövekvőben van egy másik (Z generáció), amelynek fiataljai pár éven belül hasonló helyzetben fogják találni magukat. Ezek az „Én generációk”. Számos Y generációs fiatal ódzkodik a felnőttséggel együtt járó kötelességektől, a munkavállalástól, a felelősségvállalástól. Kerülik az elköteleződést, és a gyermeki örömeket részesítik előnyben. Ők a hunédzserek, akik inkább bennragadnak a mamahotel komfortos fogságában. Ez tipikus európai jelenség 2015-ben. Kapunyitási pánik, Pán Péter-szindróma. Kik tehetnek erről? A fiatalok? A szüleik? A fogyasztó- és élményközpontú jelenre koncentráló és egyben infantilizáló média- és reklámipar? Ezekről a kérdésekről szeretnénk a diákokkal közösen gondolkodni.
A huszonöt éves Peter nem találja a helyét a világban. Elköltözik a szüleitől. Jelenleg a bátyja lakásában tartózkodik. Átmenetileg. Amíg a testvére üzleti úton van New Yorkban. Úgy érzi, hogy pontosan erre van szüksége: egyedüllétre és egy kis időre. Kutatja az összefüggéseket, listákat ír arról, hogy mivel rendelkezik, mivel nem rendelkezik, milyen tárgyra van tulajdonképpen szüksége, miért volt annyira oda kiskorában, mik azok a dolgok, amelyek kiborítják. Megpróbál válaszokat keresni arra, hogy mi végre van a világon. Videóüzeneteket készít barátjának. Ezeken az üzeneteken keresztül ismerkedünk meg Peterrel, Peter családjával, „barátaival” és új kapcsolataival.Peter hasonló kérdéseket feszeget, mint a Semmi Pierre Anthonja. Azonban a norvég egyetemista fiú a nyolcadikos hordószónok párjával ellentétben nem a tagadásba veti az energiáját, hanem keresi, kutatja a válaszokat. Erre a kutatásra vállalkozunk azokkal a diákokkal, akik kíváncsiak Peterre.

Peti hét éves. Öt éve beszél és egyszer sem mondta az édesanyjának, hogy szereti. Pontosabban többször próbálta, de képtelen kimondani a szót. Ezért az Anya elviszi egy Terapeutához, aki először a múltjában, majd a közeli, végül a távoli jövőben keresi az okokat.Peti sorsa egy különös Akárki történet, ahol lassanként kirajzolódni látszik, hogy milyen mélyen gyökerező traumák okoztak gyermekkori elfojtásokat, majd felnőttkori frusztrációkat.Megalázó helyzetek sora hagy mély és kimondatlan nyomokat Petiben. Óvodai gúnyolódások, az Apa hiánya, a Mama furcsa majomszeretete, a szexuális ébredés titkolása, egy nagy szerelem megélése, majd annak elvesztése, a nők görcsös megérteni akarása és végül, de nem utolsó sorban egy megmagyarázhatatlan vonzódás a bárányok iránt. Mulatságos és fájdalmas helyzetek követik egymást a darabban, ahol Garaczi László szövegein kívül William Blake, Zelk Zoltán, Osvát Erzsébet, Esther Vilar és S. Berg írásai teszik teljessé a „báránnyá változott fiú nyomorúságos életét és tündökletes halálát”.A Nyitott Kör Színházi Nevelési Társulat küldetésének érzi, hogy a színházi nevelés segítségével, valamint közösségek és kompetenciák fejlesztése által új nézőpontokat nyissanak meg elsősorban a fiatalok számára, hogy önmagukkal, a környezetükkel és a társadalommal dinamikus egyensúlyban lévő emberekké váljanak. Céljuk, hogy a fiatalok képesek legyenek egymást segíteni, konfliktusaikat kezelni, energiáikat közös cél érdekében hasznosítani. A petizlájf! elsősorban a gimnázium vége felé járó diákokat célozza meg, az előadás során igyekszik olyan kétségeket megfogalmazni, kérdéseket kimondani és kimondatni, ami ezt a korosztályt már egyre intenzívebben foglalkoztatja. Nem keresünk megoldást, de a cselekmény több pontján is jól tetten érhető, hogy hol hibázott (ha hibázott egyáltalán) Peti és hol a környezete, így igyekszünk közelivé tenni az egyébként hétköznapinak mondható történetet.