A Papajazz 2005-ben alakult Budapesten, profi muzsikusokból.  Az eredetileg quartet felállású zenekar minden tagja nagy kedvelője volt az úgynevezett „oldschool” jazznek, annak ellenére, hogy nem mindegyikük foglalkozott előtte behatóan ezzel a stílussal.Első lemezük a „Papajazz”, 2006-ban jelent meg. 2009-ben, egy tagcserét követően lett igazán elkötelezett a zenekar a ’20-as,’30-as és ’40-es évek muzsikája iránt, 2013 elején pedig egy újabb zenész csatlakozásával öt fősre bővült. 2014-ben a zenekar hatalmas sikert aratva szerepelt a tíz napos, franciaországi La Rochelle Dixie-Jazz Fesztiválon.2015 nyarán rögzítették második lemezük hanganyagát, melyen két dalban vendégük volt Scott Robinson, a new york-i jazztársadalom megkerülhetetlen alakja, aki a felvételen tárogatón játszik. 2016 nyarán a Művészetek Palotájában, a New Orleans Swing Fesztiválon Scott vendégszereplésével be is mutatták az albumot, mely a „My Blue Heaven” címet viseli.2017-ben a zenekar elkészítette harmadik, „Let’s Dance” című lemezét, mely kimondottan a swing táncok kedvelőinek és művelőinek szól.Akár egy kiskocsmában, akár egy hatalmas koncertteremben élvezetes, szórakoztató muzsikát játszanak közönségüknek, repertoárjukon megtalálható a korszak rengeteg ismert és számtalan kevésbé ismert slágere. Szívesen tesznek eleget speciális kéréseknek is, mint például swing tánc fesztiválok, vagy egyéb privát rendezvények háttérzene szolgáltatása.

-zene határok nélkül-A szefárd zene és a jazz találkozása Halmos Bélával.A koncertek két, különböző zenei világból érkező előadó párbeszédére épülnek; a beszélgetést ugyan összeköti egy zenei motívum Halmos Béla széki gyűjtéséből, mégsem csak népzenei koncertekre kell számítani, hiszen a zeneművészet majd’ minden ága képviselteti magát. 2018 tavaszán a következő előadók lépnek színpadra: Kemény Zsófi és Szirtes Edina Mókus, Nagy János és Szokolay Dongó Balázs, Mogyoró Kornél és Ölvedi Gábor, Pandzarisz Dina és Tálas Áron, Farkas Rózsa és Salamon Bea, Ferenczi György és Csoóri Sándor Sündi.Pandzarisz Dina hazánkban a szefárd zene nagyköveteként vált ismertté. Autentikus és egyedülálló énekstílusát, páratlan ritmusérzékét és hajlításait a külföldi szakma és közönség is számos alkalommal értékelte, s a magyar énekesnők közt elsőként adhatott egészestés szefárd zenei koncertet Spanyolországban, Cordobában a Nemzetközi Szefárd Zenei Fesztiválon.Dina a népzenén túl a jazz világában is elmerült, a hazai közönség a MÜPA nagyszínpadán, illetve a jazz intimebb kultúrterein is találkozhatott vele.Tálas Áron zongorista, dobos és zeneszerző, a hazai fiatal jazzgeneráció egyik legnagyobb figyelmet érdemlő alakja. Néhány éve még a Jazz Showcase délutáni fellépői közt mutatkozott be, most pedig már Pat Metheny kedvenc gitárosával hallhatjuk.Zongoristaként és zeneszerzőként két saját zenekart vezet: a Tálas Áron Triót és a különböző stílusokon átívelő, groove-os alapokon nyugvó zenét játszó Flight Modust. 2013-ban zenekarával megnyerte a Magyar Jazz Szövetség Jazz Combo Versenyét, ugyanebben az évben Junior Prima-díjat kapott, két évvel később a Montreux-i Jazzfesztiválon a zongoristák között döntőbe jutott, majd Gramofon-díjjal ismerték el. 2015-ben diplomázott a Zeneakadémián, ahol azóta korrepetitorként dolgozik, s tanít a Kodolányi János Főiskola és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz tanszakán is. Rendszeresen láthatjuk a magyar jazzélet meghatározó zenészeinek oldalán.

A koncertsorozat hatodik előadásaKét kiváló muzsikus, különböző hangszerek, más-más élethelyzet, más-más zenei világ, a színpadon pedig megszületik, ami addig sehol sem volt hallható. A havi rendszerességgel megrendezendő koncertek mindegyike valódi zenei kuriózumnak ígérkezik, de a felálláson kívül összeköti az esteket egy zenei motívum is, amely Halmos Béla széki gyűjtésében található. Mégsem klasszikus népzenei koncertekre kell számítani, hiszen a felkért előadók között a zeneművészet majd minden ága képviselteti magát.Az októberi koncert résztvevői: Eredics Salamon és Cserta BalázsEredics Salamon hat éves korában kezdett furulyázni. Tagja a Söndörgő együttesnek, akikkel megfordult a világ számos koncerttermében és fesztiválján. Blockflötésként számos zenei verseny győztese, fellépett többek között Kocsis Zoltánnal, Kelemen Barnabással, a Budapesti Fesztiválzenekarral és a Liszt Ferenc Kamarazenekarral. 2010-ben szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene szakán. 2011-ben Junior Prima díjban részesült.Cserta Balázs jazz-szaxofon, népi-fúvós előadóművész és tanár. Különböző formációk tagjaként sokféle zenét játszik a népzenétől a klasszikus és világzenét át a jazzig.
A Hang-Szín-Tér Big-Band alapító tagjaként kezdett el szaxofonozni, játszik a Modern Art Orchestra, a Fabula Rasa, valamint a Galiba zenekarokban, ennek köszönhetően vehetett részt sok fesztiválon, különböző versenyeken. Session zenészként rengeteg művész mögött, zenekarban, színházi produkcióban, lemezfelvételen működött közre – Állami Népi Együttes, Duna Művészegyüttes, Budapest Jazz Orchestra, Zséda, Rúzsa Magdi…

A koncertsorozat ötödik előadásaKét kiváló muzsikus, különböző hangszerek, más-más élethelyzet, más-más zenei világ, a színpadon pedig megszületik, ami addig sehol sem volt hallható. A havi rendszerességgel megrendezendő koncertek mindegyike valódi zenei kuriózumnak ígérkezik, de a felálláson kívül összeköti az esteket egy zenei motívum is, amely Halmos Béla széki gyűjtésében található. Mégsem klasszikus népzenei koncertekre kell számítani, hiszen a felkért előadók között a zeneművészet majd minden ága képviselteti magát.A szeptemberi koncert résztvevői: Garami Gábor és Bede PéterGarami Gábor zenész, rádiós műsorvezető 15 évesen kezdett dobolni és nagybőgőzni, két évig a Dunaújvárosi Vasas Néptáncegyüttes zenekarában játszott. Budapesten eleinte amatőr zenekarokban muzsikált, több kiváló zenész-tanártól – Nesztor Iván, Solti János, Berdisz Tamás, Pálmai Zoltán, Szanyi János – vett órákat, s 2007-ben a Los Angeles-i Musicians Institute-ban Fred Dinkins kurzusán is részt vett. A magyar népzene, a klasszikus és fúziós jazz, az elektronikus kísérleti zene, valamint a soul és a funky műfajok vannak legnagyobb hatással zenei stílusára. 1996 óta kereskedelmi rádiós műsorvezetőként dolgozik. 2010-ben alapított zenekarával – Garami Funky Staff – rendszeresen koncerteznek.Bede Péter hét év klarinétozás után 17 évesen kezdett szaxofonozni. Dresch Mihálynak meghatározó szerepe volt abban, hogy komolyzenei tanulmányait követően érdeklődése a jazz és a népzene felé fordult. Egy évig a Besh o droM együttes tagja volt, közben gyimesi zenét tanult furulyán. Rendszeresen részt vett moldvai és gyimesi népzenei táborokban, ahol alkalma volt eredeti népzenészektől tanulni. 2002-ben alapította meg saját együttesét, a Fanfara Complexát, mellyel elsősorban moldvai tánczenét játszanak. A Fonó Records gondozásában két lemezük jelent meg eddig. Jelenleg tagja a Balogh Kálmán Gypsy Cimbalom Band-nek, valamint Bognár Szilvia együttesének, a Csintekerintőnek. Játszik a Párniczky András vezette Nigun-ban, zenél vendégként a Buda Folk Band-ben, valamint a Bazseva zenekarban.

Lipics Viola: „Négy évesen azt mondtam, hegedűs leszek. Így lett. Klasszikus diplomákat szereztem különböző egyetemeken, majd a népzene, később a könnyűzene felé fordultam. Nem ragaszkodom konvenciókhoz, szívesen kísérek táncegyüttest, vagy játszom popzenei színpadokon. A Köztársaság Bandája, a Punnany Massif zenekar világa az, amit sajátomnak vallok és tevékenykedem benne, de ugyanilyen szívesen tanítok gyerekeket, megmutatva nekik a zene sok-sok színét, lehetőségét.”Tóth Ádám: „Hét évesen kezdtem el hegedülni, klasszikus- és népzenét párhuzamosan tanultam Salgótarjánban. Érettségi után az ELTE földrajz szakán szereztem diplomát, de a zenélést soha nem hagytam abba eközben sem. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója vagyok és a Bakator Zenekarban, valamint Pálházi Bence Bandájában hegedűseként muzsikálok. Zenei világomtól nem áll távol a népdalok feldolgozása sem, ezzel a Kiss Kata Zenekar hegedűseként ismerkedem.”