Dorka szüleinek messzire kellett menniük, munkát keresni. Kislányukat, féltve őrzött kincsüket, erre az időre Anry bácsi és Émy néni gondjaira bízzák, így most náluk él egy farmon, Kansasban… Eljött Dorka születésnapja, és egészen furcsa ajándékokat kap. Az ünnepségnek egy közelgő vihar vet véget, és elkezdődik egy különös, varázslatos álom…

 A történet egy kislány hihetetlen kalandja, aki azért küzd, hogy megmentse a világot és segítsen a barátain. Ez a történet egy nagyszerű keveréke a vidámságnak, a boldogságnak és a humornak, ami ugyanakkor mély tartalmakat közvetít a gyermekek és a felnőttek felé is. Óz történetét mind ismerjük gyermekkorunkból – napjainkban, ezekben a bonyolult színházi időkben nagyon fontos a boldogságról és a fényről beszélni. Az analízis idejét halasszuk későbbre! Most: fel a fényeket és mosolyt mindenki arcára! Gyönyörű zene, nagyszerű előadás, tehetséges színészek várják a nézőket! 

A mesemusical mindig egy társasjáték a színpadi és nézőtéri világ között. A mesét mindenki várja: kicsi, nagy, idős, fiatal, kövér, sovány, gyáva, bátor, okos és kevésbé...A mesevilág szabad. Időről-időre reneszánszukat élik a mesehőseink. Nem kizárólag a gyerekek és fiatalok privilégiuma ez. Visszatér a mesevilághoz az ifjú szülő, a nagyszülő, az örök gyermek felnőtt.A színház szinte mindig ennek a dimenziónak a kapuit döngeti és nyitja ki. Várja a publikum az elvarázslást, a beavatást, a korokon és világokon átívelő utazást. A problémák, konfliktusok időtlensége a színház egyik üzenete. Legyen szó egy ókori tragédiáról vagyjelen esetben egy több generációt megszólítani kívánó musicalről.

A Zentai Magyar Kamaraszínház Diákszínjátszóinak bemutatója Frank L. Baum Óz, a csodák csodája című regénye a mai napig képes magával ragadni az éppen felnövekvő generációkat, de felnőttként is fontos értékekre lelhetünk a történetben. A mese szól a barátságról, a gyereknek maradásról, felnőtté válásról, felelősségről, szertelenségről, útkeresésről, de, hogy a Zentai Magyar Kamaraszínház Diákszínjátszóinak miről szól, az csak a színpadon derül ki. Mi, a darab rendezői - Dévai Zoltán és Virág György - csak annyit árulunk el, hogy a megoldás nincs is olyan messze, és sokszor a lábunk előtt hever, ahhoz, hogy észrevegyük, bizony sokat kell bandukolnunk Óz birodalmában.

Színdarab 5 képben, egy visszapillantásban és egy dalban  
Este. Mialatt Phoe Shakespeare-t magol, Joshua az évszázad irodalmi művéhez való nagy ÖTLETet keresi. És Eckehard? Eckehard elhatározta, hogy szuperhősként fogja a várost megszabadítani a gonosztól és már szorgalmasan köti hozzá a jelmezét. Mialatt a három pszeudointellektuális barát a lét értelmének kérdésein mereng, csengetnek. Szomszédjuk Piotr az, és egy éles kést valamint egy kenyérpirítót szeretne kölcsönvenni. Ja és persze szappant. Elindul a spekulálgatás, mely hirtelen mély lelki szakadékokat tár fel. Mindenkit elkap egy őszinteségi roham. Eckehard mérgesen hagyja el a lakást és röviddel később a halálba zuhan. Vajon Piotr ölte meg?„pacman city blues” a saját magába szerelmes egománok egy olyan generációját mutatja be, akiket az a veszély fenyeget, hogy a banalitás és önkényeskedés mocsarába süllyednek, hiszen már semmijük sincs, ami ellen lázadhatnának. De minél nagyobb a szabadság, annál elkeseredettebb az értelem és a hely keresése iránti igény a világban.

Vajkay Ákosnak és feleségének élete arra korlátozódik, hogy szerencsétlen sorsú lányukat, Pacsirtát megóvják a társadalom elutasításától, amit pusztán külsejével érdemelt ki. Egy nap Pacsirta elutazik és a házaspár felhőtlenül jól érzi magát nélküle, de mikor a lány hazajön, az élet visszaáll a régi kerékvágásba, sőt talán nehezebbé is válik, hiszen elevenen él bennük a tapasztalat, milyen lenne a lányuk nélkül.

Töredékek Edith Piaf életéből Bonyár Judit nemzetközi színpadokat megjárt énekesnő, csellista és zeneszerző a NeoFolk együttes és számtalan színház tagja. 2006 óta Edith Piaf leghíresebb sanzonjait eredeti hangnemben és francia nyelven énekli zongora és gitár kísérettel. Töredékek Edith Piaf életéből Bonyár Judit nemzetközi színpadokat megjárt énekesnő, csellista és zeneszerző a NeoFolk együttes és számtalan színház tagja. 2006 óta Edith Piaf leghíresebb sanzonjait eredeti hangnemben és francia nyelven énekli zongora és gitár kísérettel.
Az esten az ismert dalok mellett elhangoznak a „sanzonkirálynő"
életrajzából vett önvallomások, töredékek, melyek sanyarú gyermekkorától a művész haláláig betekintést adnak hányatatott sorsáról, szerelmeiről, ízelítőt a sanzonok kevésbé ismert hátteréről, történetéről.
Közreműködk: Borisz Jaksov - zongora és Hűvösvölgyi Péter - gitár, mandolin

II. Pajtaszínházi Szemle - 2017. január 28-29.A Pajtaszínház programot 2015 őszén a Magyar Teátrumi Társaság szakmai mentorálásával indította útjára a Nemzeti Művelődési Intézet a falusi színjátszó mozgalom újraélesztésére irányuló közösség- és társadalomfejlesztő modellprogramként.A Nemzeti második alkalommal ad otthont az ország felnőtt amatőr színjátszó csoportjainak. A Pajtaszínház program 2016-ban olyan településeken folytatódott, ahol korábban nem volt színjátszó köri tevékenység, azonban az ott élőkben, a helyi közösségekben erős szándék mutatkozott ilyen irányú művészeti tevékenységre. A legjobbak, 19 megye amatőr színjátszó társulatai január 28-29-én lépnek nyilvánosság elé előadásaikkal a II. Pajtaszínházi Szemlén a Nemzeti Színház stúdiószínpadain.

10:00 JANCSI ÉS JULISKA11:30 HOLLE ANYÓ13:30 PIROSKA ÉS A FARKAS

Maléter Pálné életmonológja  “Az újságban utolsó hasábnál alul az ítéletek voltak, és az utolsó mondat az volt, hogy az ítéletet végrehajtották. Tehát az a döbbenet, hogy nincs hová menni, nincs kihez menni, nincs miért menni, mert… mert végrehajtották. (…)” A monodráma ismételt mélyinterjúk és egyéb kiegészítő anyagok alapján, egy ember szemüvegén keresztül mutat be egy Magyarország történetében kiemelkedő pillanatsort, az 56-os forradalmat, és annak egyik hősét, Maléter Pált egészen a 89-es újratemetésig. “A súlyos monológ Gyenes Judith alakjára koncentrál. Visszafogottan, ökonomikusan, mégis drámaian. A pillanat, mondhatni, emelkedett, hiszen a hősnő modellje ott ül a nézőtéren. Szamosi Zsófia (…) drámaivá transzponálja a mondatokat.”

folklórműsor - közreműködnek a Nógrád Táncegyüttes művészei.