-
Párizs hídjai - Edith Piaf-est
„Meghalok, és annyi mindent mondanak majd rólam, hogy már senki nem tudja ki is voltam valójában. Azt gondolják ennek nincs olyan nagy jelentősége?Igaz. Mégis bánt ez a gondolat. Éppen ezért, amíg még tudok, beszélni akarok magamról.Vállalva akár a botrányt is. Vállalva akár a szánalmat is.De még bármi megtörténhet velem az utolsó számadás napjáig.Jól tudom, hogy ott fenn, kérlelhetetlenül ismételem majd magamnak, mint egyik dalomban:– „Nem, nem bánok semmit sem.”Az előadás Edith Piaf életrajzi regényeiből készült (Életem, Nem bánok semmit sem…). A tíz legismertebb slágere hangzik el az előadásban, tangóharmonika kísérettel. -
Párizsi éjszakák
A párizsi éjszakák számtalan szenvedélyes szerelemről mesélhetnek…! A mi történetünk Nicol és Éric sorsa. Két egyszerű kis ember a monmartre-i bohémok között, szegényesen, boldogságban él, ám kiderül valami ami szétrobbantja a harmóniát. Vad féltékenység, egymást gyötrő és öngyötrő indulatok kavarognak. A párizsi éjszakai élet pikáns erotikája, a mulatók könnyelmű, de segítőkész alakjai még fokozzák akarva-akaratlanul a zavaros eseményeket. Mindez kalandos humorral átszőve, fülbemászó dallamokkal, látványos táncok varázslatával olyan élmény, mintha a néző turista lenne Párizsban. -
Párjanincs királykisasszony
Párjanincs királykisasszony szépséges leány, de szépségét egyre inkább elhomályosítja utálatos természete. Mindenkit megbánt és kicsúfol, ezért senki sem kedveli.Tudós Áront, a messze földről hazatérő diákot elbűvöli a leány szépsége, de őt és barátját, Pitypang manót is csúnyán kigúnyolja. Ezért a manó öreganyja, Hetedik Bojtorján, megbünteti és megfosztja ?legdrágább kincsétől?, szépségétől. Ráadásul még nevetségessé is teszi.Az átoktól csak akkor szabadulhat meg, ha megváltozik, és csúnyasága ellenére egy ifjú mégiscsak feleségül kéri.Lesz-e kérő? Megváltozik-e a királylány? Megtudhatja az, aki megnézi az előadást! -
Párkabaré
Klasszikus és mai szerzők kabaréjelenetei egy férfira és egy nőre.A férj esete a sállal, a betörő esete a főbérlővel, a színésznő esete a színésszel (majd a gróffal), a statisztikai hivatal esete Don Juannal.Felhőtlen szórakozás, avagy munkahelyi zaklatás, utolsó vacsora, válóper.Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc, Nagy Endre, Heltai Jenő, Nádasi László, Nóti Károly, Galambos Szilveszter, Kiss József és Szabados Gábor művei alapján -
Párterápia
A Párterápia házaspárjának életéből már rég eltűnt az első évek izgalma. Ismerős a helyzet: valami végleg elveszett és mielőtt végleges döntést hoznának, egy utolsó kísérletképpen szakemberhez fordul a férfi és a nő. Az orvos munkához lát, frenetikus helyzetek, mulattató fordulatok és meglepetések során ismerjük meg már nem is csak a páciensek, hanem maga a pszichiáter életét is. Glattauer vígjátéka nagy emberismerettel és virtuozitással sodorja nézőjét a hősökkel együtt a jövő meglepetései felé... -
Pasik a pácban
Mildred 25 éves házassági évfordulójukra készülnek a tengerpartra. Ám a férj nem nagyon akar menni. Vacsora vendégeket vár a házaspár, akik közül csak Ethel,Mildred nővére érkezik, és kiderül, hogy csúnyán összeveszett férjével. A két testvér arra szövetkezik férjeik ellen, hogy akkor ők utaznak el a tengerpartra, egy laza hétvégére. A két itthon hagyott férj, kihasználva a helyzetet, beleveti magát az éjszakába és két fiatal
„pipivel” Jennifer és Shirleyvel térnek vissza a lakásba, hogy egy görbe és buja estét töltsenek alkalmi partnereikkel. Ám a lakásban nem csak ők négyen, hanem a feleségeik is ott vannak. Sztrájk miatt nem tudtak elrepülni a tengerpartra.
A két pasi igencsak pácban van! -
Pásztortáncok, verbunkok és legényesek
"A Fordulj Kispej Lovam Táncegyüttes tagjai a magyar néptánc élet kiemelkedő személyiségei, táncmesterek, Népművészet Ifjú Mesterei, Aranysarkantyús táncosok. Öt éve már, hogy júniusban túrát szervezünk egy-egy előre kiválasztott tájegységen. Célunk, hogy a hagyományos életmódú gazdálkodó, vagy kulturálisan színes falvakat, kisvárosokat felkeresve felélesszük, ápoljuk a helyben élő emberek magyarságérzetét, öntudatát. Küldetésünknek tekintjük a lovas hagyományok, a lótartás ügyének népszerűsítését. Műsorainkban a férfiak által táncolt verbunkok, eszközös pásztortáncok, legényesek jelennek meg a lovas ember, a katonáskodó férfi emberi mivoltának hű bemutatásával. A legfontosabb feladatunk a hitelesség és a tiszta megfogalmazások által visszanyerni az egyszerű, manírmentes, torzítatlan magyar táncoknak és azok táncolóinak becsületét."Kovács Norbert "Cimbi" -
Patika
A bölcsek azt állítják, hogy az élet célja az, hogy boldogok legyünk. De mi jelenti a boldogságot? Az apró dolgok? Megtalálni a kávé és a tej tökéletes egyensúlyát? Pénzt találni egy rég nem hordott nadrágban? Levenni a melltartót a nap végén? És mi van azzal, akit nem tesznek boldoggá az apró dolgok, és szerető feleség ölelésére, gyermekkacajra, otthonra vágyik? Kezében a boldogság receptje – de vajon létezik-e az a patika, ahol mindez kiváltható? -
Pécsi balett: Diótörő
A Diótörő minden idők legnépszerűbb meséjének balettváltozata minden generációt képes elbűvölni és elgondolkoztatni arról, vajon beérhetjük-e a látszatvilággal, vagy a boldogság megtalálásához hinnünk kell abban, hogy mindennek lelke van, minden tárgynak sorsa. A gyerekek hite megváltoztatja a világot, s a felnőttek tőlük tanulhatják meg: érezni kell, nem csak látni. Egy csúnya kis fabábu, aki előnytelen testébe zárva egy gonosz átok foglya. Egy kislány, aki meglátja a színesre festett testben az érző lelket, és mindent megtesz azért, hogy megtörje az átkot. Gonosz egerek és mindenféle játékfigura kel életre, a kislány hite ad erőt nekik, hogy megvívják harcukat. Mert a kislány egészen biztos abban, hogy nem csak az a világ létezik, amit a szemünkkel látunk, még ha a felnőttek nem is akarják tudomásul venni ezt a másik valóságot. A mese most egy újabb változatban kel életre, mely úgy tiszteli a klasszikust, hogy közben közel hozza a mai korhoz. Szülők és gyerekek, balettrajongók és balettelőadást most először átélő nézők, romantikus lelkűek és intellektuálisok egyaránt rácsodálkozhatnak arra, milyen titkok lappanghatnak hétköznapi világunk mögött. -
Pécsi Balett: Rómeó és Júlia
Örök érvényű gondolatok és emberi viszonyok, az érzelmek legszélesebb skálája, legnagyobb amplitúdói jelennek meg Rómeó és Júlia igaz szerelmének tragikus, egyúttal felemelő történetében. A fellobbanó kamaszszerelem, mely katartikus véget ér, megszólít, tükröt tart és önértékelésre késztet. Mértékletességre és önfegyelemre, egymás elfogadására és a gyűlölet kioltására tanít. Előadásunk a kulturált ember oktalan viszálykodásának, a másik szinte ösztönös elutasításának indokait keresi. Vajon valódi megbékélést hoz a két fiatal halála? Kibékíthető a kibékíthetetlen? -
Pedig én jó anya voltam
Dokumentumdráma egy részben - az Örkény Színházzal közös produkcióPogány Judit a magyar színjátszás egyik legsokoldalúbb és leghitelesebb színésznője. Kaposvártól az Örkény Színházig tartó változatos és gazdag színészi pályája során megmutatkozott már anya-szerepben. Ahogyan azonban a Pinceszínházban bemutatásra kerülő önálló estjében alakítja az utolsó magyar halálra ítélt édesanyját, az finoman szólva is: sokkoló. 1979-ben egy brutális kettős gyerekgyilkosság rázta meg Budapestet. Az újságokban az idő tájt a bűnügyi hírek közt vezető helyen szerepelt a budapesti levélkihordóból színházi munkássá lett fiatalember tragikus története. Az újsághírek alapján indult el a férfi családjához Vajda István, és készített tényfeltáró riportsorozatot a férfi édesanyjával. A beszélgetésekből évekkel később megrázó erejű monodrámát írt „A gyilkos anyja” címmel. A döbbenetes őszinteséggel kitárulkozó anya-figura megformálása hatalmas lelkierőt, koncentrációt és olyan eszköztelen színpadi jelenlétet igényel, amelyet talán csak a görög drámák nőalakjainak előadása. A vallomások füzéréből álló darab elsőként kerül a Pinceszínházban színpadra. -
Peer Gynt
Peer Gynt állandóan úton van, hogy sehová se kelljen megérkeznie. A megváltás drámája ez, a felnőtté válásé, az útkeresésé és az elszalasztott lehetőségeké, a szem elől tévesztett céloké – az "örök kamasz" álmairól. Mert álmok nélkül nem élhet az ember, de kizárólag csak álomvilágban sem. A darab önmagunk megismerésének nagy kalandjáról szól – az életet épp csak elkezdőknek és a megtett útra visszatekintőknek egyaránt.