“Az élet itt piaczi zajtól mentes,
A fában nyelvet, könyvet a patakban,
A kőben szót, s mindenben jót talál.”ShakespeareIlyen helyen él a pisztráng, mely legendás erőfeszítéssel, az árral szemben úszva visszatér a tiszta forráshoz, a tradicionális ívó helyre, ahol ő is meglátta a napvilágot! A természet mindenki számára rejteget gazdag kincstárában gyöngyöket, de kéretlenül nem nyújtja, magunknak kell azokat fáradságos úton felkeresnünk.A Fitos Dezső Társulat hitvallása kezdetektől fogva ez: a tiszta forráshoz visszatérve kortárs módon interpretálni néphagyományunk egyik legszínesebb és leggazdagabb tárházát, az autentikus néptáncot.
Erre tesz kísérletet a legújabb, különleges táncszínházi produkciónk a Pisztráng.

Valló Berta jelenleg a londoni Central Saint Martins Művészeti Egyetem harmadéves hallgatója tervezőgrafika szakon. Munkái döntő része digitális úton születik az illusztráció és kollázs technikák ötvözésével. Ez a vonal gimnáziumi éveivel (Eötvös József Gimnázium, Budapest) párhuzamosan futó egyetemi előkészítő kurzuson, a 91. stúdióban kezdte foglalkoztatni, Kopek Rita festőművész tanítványaként. Ezt megelőzően Rófusz Ferenc rajzfilmrendező szakkörét látogatta a Budai Rajziskolában, ő ismertette meg vele az animáció alapjait, indította el az illusztráció felé vezető úton.Mostanában egyre erőteljesebben érdeklődik a digitális illusztráció iránt, melynek formálásában a tradicionális analóg technikák és a media design játszanak jelentős szerepet.Pixelek című kiállítása a 2014 és 2016 közötti időszak kreatív folyamatának eredményeit mutatja be. A Pixelek cím az illusztrációk digitális mivoltára reflektál, ezen képpontok szövetségéből jöttek létre a kiállításon látható képek. Munkái számos különböző témában születtek, egyetemi projektek, interdiszciplináris kollaborációk és egyéni elhatározások végtermékeiként. Charles Dickens Karácsonyi ének című művének modern átirata, a környezetszennyezés napjainkban exponenciálisan növekedő problémáját feldolgozó plakátok és fiktív karakterek napi rutinja egyaránt szerepelnek a válogatásban.

Mi történik, ha a gyerekek már nem egymással, hanem egy virtuális világban érzik jól magukat? Mi lesz, ha a számítógépjáték valósággá válik? Hogyan győzzük le az ellenséget? Ki az ellenség? És van-e visszaút a realitásba? Táncmese szöveg nélkül gyerekeknek gyerekekről és a játékörömről.

August Strindberg a XIX. század második felében élt svéd író, aki viharos élete során sokat utazott, főleg irodalmi műveket írt, de fotós, festő, kémikus is próbált lenni. Többször megnősült, de házasságai rendre tönkrementek: mindannyiszor beleszeretett egy eszményképbe, amit a nőről kialakított, aztán ez a kép hamar szertefoszlott.A Haláltánc című drámája a házasságon belül kialakult pokol szemléletes és hátborzongató leírása. Ez a darab ihlette meg a kortárs drámaírót, a svájci Dürrenmattot, aki szinte kizárólag Strindberg mondataiból építkezve kesernyés, ironikus, de mindvégig rendkívül szórakoztató színpadi játékot szerkesztett Play Strindberg! (Játsszunk Strindberget! címmel).Dürrenmatt műve egy házasság tragédiájának komédiája a kicsinyes érdekek és a megmagyarázhatatlan és feloldhatatlan összetartozás ambivalenciájának megmutatásával. 

Friss, izgalmas Pletykák érkeznek Egerbe! Neil Simon – a Napsugár fiúk, a Furcsa pár, a Mezítláb a parkban és megannyi sikeres vígjáték szerzőjének Pletykák című komédiáját 1988-ban mutatták be a Brodwayn, hatszáz teltházas előadást futott. Azóta világszerte állandóan repertoáron tartják.A Hudson folyó partján fekvő egyik New York-i elővárost bankárok, orvosok és ügyvédek, neves sztárok, befolyásos közéleti emberek lakják. Mindenki gazdag, elegáns, jó illatú. Remek villákban élnek, drága autókon közlekednek. Elit negyed.Ott él New York alpolgármestere és felesége, akik tizedik házassági évfordulójukat ünneplik. A legjobb barátaikat hívták meg a partyra. A négy házaspár mindegyike sikeres ember, karrierje csúcspontján. Számukra döntő az anyagi és hatalmi siker, a házasságuk látszat-boldogságának fenntartása, de nem fontos az értékrend. S mert tulajdonképpen üres az életük, amint a rendezett külcsín megzavarodik, hirtelen gyámoltalanná válnak. Egy váratlan esemény mindannyiuk karrierje számára veszélyes lehet. A várható botrány elkerülése érdekében a valóságot különféle kitalált történetekkel, pletykákkal: hazugsággal igyekeznek eltakarni. Egymásban se igen bíznak, ezért egymást is kitalációkkal traktálják. Végül teljes káoszt teremtenek. Ismerős?Mi az igazság? Szeretné-e ezt egyáltalán tudni a néző, aki két órán át remekül szórakozott a szellemes pletykákon?

Neil Simon "Pletykák, avagy hol van Brenda" című vígjátékát mutatja be 2017. őszén a kecskeméti Pótszék Társulat.
A darabot Tolnai Ottó rendezi, aki a Helyet az ifjúságnak című nagy sikerű vígjáték egyik legviccesebb szerepét, Bicsinszky urat játszotta.

Négy előkelő házaspár érkezik egy házassági évfordulóra, a házigazdák azonban nincsenek sehol. A vendégek fantáziája elszabadul, szárnyra kelnek a pletykákra alapozott találgatások. Vajon hol az ünnepelt házaspár? Hová tűnt a teljes személyzet? Mi lesz így a vacsorával? Na és ki adott le lövéseket az emeleti szobában? Végül persze minden megoldódik, minden félreértésre fény derül, a pletykák szertefoszlanak, de a főkérdés megmarad: hol töltötte estéjét a hiányzó házaspár? Krimibe hajló önfeledt komédiázás a bohózatok mestere, Neil Simon tollából a Vörösmarty Színház színpadán.

A megtorlás időszaka és következményeiMeghívott vendégek: Erős Kinga, a Magyar Írószövetség titkára, Mezey Katalin Kossuth-díjas költő-író, Tallián Mariann színművész-hegedűs, Salamon Konrád történész, Pelcz József ferencvárosi szemtanú, Gönczi Ambrus a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjeModerátor és sorozatszerkesztő: dr. Lázár Balázs, a Pinceszínház irodalmi referenseElőadásaink az 1956-os Emlékbizottság támogatásával A magyar szabadság éve elnevezésű programsorozat keretében valósulnak meg.A belépés ingyenes, de regisztráció szükséges az erika.szegedi@pinceszinhaz.hu email címen!

Michael Mundy kisfiúként egy Donegal megyei kis ír falu melletti tanyán él édesanyjával és a nagynénikkel. Ő, mint narrátor vezet minket időn és téren át a darabban. Egy befelé forduló, álmodozó gyermek, élénk képzeletvilággal. Aratás ideje van 1936 nyarán.  Az öt Mundy nővér hősiesen küzd a megélhetésért. Az életükben „jelenlévő” két férfi közül az egyik Jack bácsi, aki 25 évig élt Afrikában, és maláriásan és amnéziásan meghalni tért haza; a másik a nagyritkán felbukkanó apa, Gerry.  A középpontban egy rádió, amely olykor őrült pogány táncra készteti az öt nőt. Brian Friel egy családi drámán keresztül az emberi természetről fest sokszínű képet.A pár éve, 2015-ben elhunyt ír drámaíró 1929-ben született Észak-Írországban. A felosztott Írország, a magány és a család művei legfőbb témája. A világhírt 1964-ben Philadelphia, Here I Come! című darabja hozza el számára. 1980-ban egy meghatározó kulturális és politikai vállalkozás, a Field Day Theatre Company társalapítója lesz. Egyik leghíresebb műve a Pogánytánc (Dancing at Lughnasa), amely 1990-ben íródott és számos elismerést kapott. Meryl Streep főszereplésével legendás film is készült belőle. Magyarországon korábban a Katona József Színház és a Szolnoki Szigligeti Színház vitte színre.Bozsik Yvette koreográfus számára e mű megrendezése kihívás a naturalista és az absztrakt színház ütköztetésére, valamint a tánc hiányának, vágyának, a csendből való megzabolázhatatlan kitörésének megjelenítésére.

Clarissa, Henry Hailsham Brown második felesége, élvezetét leli a kalandos történetek mesélésében, viszont amikor gyilkosság történik a nappalijában, az igazi drámával már sokkal nehezebben birkózik meg, különösen, hogy a fiatal mostohalánya, Pippa is a gyanúsítottak között van. Hogy a szituáció még kínosabb legyen, az áldozat az a férfi, aki Henry első házasságát romba döntötte. Clarissa hamar rájön, hogy a tények, a titkos fiókok és rejtett csapóajtók gyakran sokkal hátborzongatóbbak, mint a fikció…A krimiirodalom koronázatlan királynője, több mint nyolcvan bűnügyi regény és novelláskötet szerzője, a halhatatlan Miss Marple és Hercule Poirot alakjának megálmodója. Drámái hasonló sikernek örvendenek, hiszen azokat ugyanaz a logikai tisztaság jellemzi, mint regényeit. A tökéletes bűntények mellett az igazságszolgáltatás hatékonyságának, illetve a lelkiismeret erejének kérdéseivel is foglalkozik, ugyanakkor művei rendkívül szórakoztatóak, minőségi kikapcsolódást biztosítanak az olvasónak és a nézőnek egyaránt.

24. ORSZÁGOS DIÁKFILMSZEMLE 2017. augusztus 21-27.A Ház a Réten Közhasznú Kulturális Egyesület, az Aranytíz Kultúrház és a POLIFILM Műhely Közhasznú Alapítvány 24. alkalommal rendezi meg filmmel és videóval foglalkozó ifjú alkotók részére az Országos Diákfilmszemlét.

zenés cigány sorsdráma egy részben - a Magyarországi Szerb Színház és a Cinka Panna Színház koprodukciójaKovács Apollónia a magyar és a cigány dal koronázatlan királynője.Nemrégen ment el a földi létből. A budakalászi idősek otthonába jöttek el érte odaátról barátai: Sárközi, Romungró meg a Zsiga, hogy az örök fénybe kísérjék a Gelem, gelem dalával.Az idős, Kossuth-díjas művészről még gondozói sem tudják, hogy ki is ő valójában, hiszen férjezett nevén mutatkozott be és szobájából nem lehet kicsalogatni.A nappaliból csak annyit hallani, hogy egyfolytában énekel, pedig ő az utolsó hónapjait azzal tölti, hogy újra átéljen bizonyos élethelyzeteket és megértse mi is történt az elmúlt évtizedekben valójában.Elsősorban nem a saját életét éli újra és újra, hanem a magyarországi cigányságsorsdrámáját görgeti sziszifuszi módon egyre magasabb és magasabb csúcsokra, ahol még az avatatlan, vagy akár az elfogult is láthatja micsoda mulasztásokat követett el a többség velük szemben, elsősorban azok a honfitársaink, akik őket bűnös előítéletekkel terhelt módon kezelték. Emberi és művészi nagysága a végső megbocsátásban csúcsosodik ki, amikor magyar és cigány anyanyelvén mindenkit megáld és a roma eredetmonda madárszárnyain, pillekönnyedén elillan oda, ahonnan a dalai idejöttek mihozzánk.

Cigány sorsdráma – zenés zarándokszínházAz Edith Piaf- és a Karády Katalin-estek után Varga Klári egy újabb emblematikus művésznő alakjában jelenik meg. Ezúttal a Kossuth-díjas népdalénekesnek, Kovács Apollóniának emléket állító, Pólika című cigány sorsdrámát hozza el a debreceni közönségnek zenésztársai, Gyorgyev Bránimír, Rusz Milán és Suki István közreműködésével.“Nem megyek a többiek közé, olyan unalmasak…. megöregedtek.
Állandóan nyögnek, krákognak és fáznak. Vénséges-vén matuzsálemek a
kortársaim… én meg még nyolcvanévesen is fiatal maradtam.Az ápolóim folyton ki akarnak rángatni közéjük — Az ember közösségi lény.
Az ember közösségben él, Mama!” – „Az ember az igen” -„de én cigány
vagyok, és a cigány az valami jobb, nagyobb és szebb dolog, mint az ember”
Na, erre békén hagynak”

November 25-én, szombaton, 16.00 órától kövybmeutatót tartunk az Előcsarnokban. 
Az antológia és a könyvbemutató az Adam Mickiewicz Intézet valamint a budapesti Lengyel Intézet támogatásával jön létre.
10 nő. 10 sors. 10 darab.
A „Lengyel Nő” – jelenség. 
Nobel-díjasok, miniszterelnökök, feleségek, anyukák. 
Élet-Művészek …És kiváló drámaírók. 
Mi a titkuk?  Mit kívánnak megosztani velünk?
Mosogatáskor olykor tükröződik az arca a kés pengéjében. Szándékosan úgy állok, hogy láthassam. Ha megragadnám. Ha. 
Annyira szeretem azt az ajkat és orrot, hogy már gyűlölöm, levágnám, és a pénztárcámban hordanám. 
Miért akarlak leszúrni:
Azért mert olyan jó vagy, négyszer is megbizonyosodsz róla, hogy van-e tej a kávémban 
Mert két használt melltartóm van és szégyellek előtted levetkőzni
Mert leküldesz cigiért és azt mondod, tartsam meg a visszajárót
Mert olyan vagy, mint egy összeszorított ököl és nem tudlak feloldani
Mert hosszú múltad van nélkülem, nekem pedig nélküled
Mert kételkedsz bennem, én pedig nem kételkedem benned
Mert nem akarsz az enyém lenni
Mert gyilkos vagy
Mert leköpöd az Istent, pedig ő létezik
És mert a fiad apja vagy.  Anna Wakulik: Aratás