A meggyeskert egy régi családi birtok felszámolásának fájó, ugyanakkor megmosolyogtató története. Ljubov Andrejevna Párizsból érkezik haza, hogy intézkedjen annak a földnek a sorsát illetően, mely saját gyermekkorát jelenti számára: csupa rom és csupa emlék. Még a születő szerelmek is naftalinszagot árasztanak, habár a túlélés ígéretét hordozzák… Csehov utolsó drámája az elmúlás apoteózisa. Vagy van más kiút?

A Meghallgatás története Bogár Elláról, az ünnepelt színésznőről és Láng Leonárdról, a tehetséges, ám sikertelen színművészről szól. Együtt kezdték a pályát, huszonöt évig voltak házasok, a szakmai válsággal küzdő férfi egy kezdő színésznő miatt azonban elköltözött otthonról, magára hagyva az ötvenéves asszonyt. Egy évvel ezután egy szereplőválogatáson találkoznak újra, és amíg várakoznak, felszínre kerül negyedszázadnyi sérelem és öröm, gyilkos indulatok csapnak össze.

Táncjáték két részben a Magyar Állami Népi Együttes előadásábanKözreműködnek: A Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara.A Magyar Állami Népi Együttes látványos, egész estés táncelőadása a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be a Keleti-Kárpátokban és annak előterében, Kárpátalján élő népek - magyarok, ukránok, ruszinok, huculok, románok, cigányok, zsidók - sokszínű és gazdag tradicionális kultúráját. Felmutatva mindazt, ami e népek hagyományaiban közös és mindazt, ami nemzeti sajátosság. A hagyomány átörökítése, a saját és a velünk együtt élő népek folklórnyelvének ismerete a találkozások és saját magunk kinyilatkozásának lehetőségét teremtik meg.         

A dráma hőse egy német katonatiszt, aki áldozati szerepet vállal. De mi készteti arra, hogy vállalja a mártíromságot? Mivel érdemelte ki  áldozati küldetését? Három próbát áll ki. Az elsőben egy ártatlanul halálraítélt falu helyett a falu mögötti erdőt löveti szét. A másodikban készen áll arra, hogy feláldozza a saját lelkét, hogy a katonáiét megmenthesse.  A harmadik próbája nem más, mint a fák számláltatása. Természetesen értelmesebb foglalatosságot is kitalálhatna, például átállhatna az ellenség oldalára, ha nem döbbenne rá arra, hogy az ellenséges hadseregek parancsnokai sincsenek könnyebb helyzetben. Ők sem hisznek semmiféle igazságban. Ráadásul a háború egyesélyes: azok győznek, akiknek a győzelmét eltervezték a háború igazi felelősei…

a Dumaszínház gyermekelőadása Mekk Elek, az ezermester eredetileg egy magyar televíziós bábfilmsorozat volt, amelyet a televízió hőskorában készített a Pannónia Filmstúdió.A történet főszereplője egy kecske, a neve Mekk Elek. Mekk Elek ezermesternek adja ki magát. Elek szócsöve, a papagáj. Gyűlnek is a falubéliek, hogy igénybe vegyék a messzeföldön híres ezermester szolgáltatásait. Senki nem sejti, hogy Mekk mester a sok káposztáért cserébe csak bosszúságot okoz mindenkinek, mert valójában nem ért semmihez sem. 

A MELINDA álma a különféle emberiviszonyredszereket vizsgálja egy trash-(szappan)opera világában. A túlzásokon keresztül próbál rávilágítani az élet egyszerűségére és gyönyörére. Nem táncol, előad, majd a különböző szerepeken keresztül talál vissza önmagához. Azelőadásban stroboszkóp használatára számíthatnak a nézők.

Hűvösvölgyi Ildikó és Kisfaludy Zsófia zenés estjeAnya és lánya közös produkciója. Hűvösvölgyi Ildikó, aki ismert és közkedvelt színésznő, most lányával lép egy színpadra. Közösen adják elő azokat a műveket, amelyeket most már nem csak Hűvösvölgyi Ildikó, hanem lánya, Kisfaludy Zsófia is énekel a színpadon. A műsorban elhangzanak népszerű musical, operett és nosztalgia slágereket, közben beszélgetnek a dalokról, a színházi munkákról és az együtt dogozásról.

Egy kicsit másfajta drogprevenciós előadás - monodráma Paula Donner előadásábanHanna feleség, háziasszony és anya. Férje, Stefan sikeres mérnök, sportoló. 7 éves gyermekük, Pascal jó fiú, viszonylagos zenei tehetséggel megáldva, viszont az iskolában nem igazán találja fel magát. Jó áron vett családi ház, ízlésesen berendezve. Ez eddig jó is lenne, szokványos. De a ’lakjunk szebben’-idill harmóniája nem magától értetődik, az kemény munkát jelent: a férjnek gondoskodó feleség lenni, ingeket vasalni, egészséges és finom ételeket főzni, szenvedélyes szeretőnek lenni saját gondolatokkal és ötletekkel. Az érzékeny fiúnak szerető édesanyja, aki a gyengeségeket erősségnek fogja fel. Ahogy a 60-as években használt kicsi sárga válium tablettákat (Mother’s Little Helper) az egysíkú háziasszonyok segítőjének hirdették, úgy Hannának, az új évezred háziasszonyának segítőszerek egész hadserege áll rendelkezésre. Hiszen minden krízisre létezik segítség, minden gyengeségre erősítés és minden zűrzavarra nyugtató. Szerelmet lehet találni egy színes ecstasy tablettában is és megvilágosodást egy sötét kapualjban a kedvenc dealerünknél.Kai Hensel monológja szatirikusan kihegyezve vezet be minket a mindennapok modern sikerei kémiai összetevőinek rejtelmeibe. Hanna részletesen mutatja be nekünk házi patikáját, amely segítségével minden családi kötelezettség könnyen és mosolygósan elintézhető, még ha csak erősen kitágult pupillákkal is. Erre a kicsit másmilyen kémia órára Hanna nagyon sokat készült, próbált kiküszöbölni minden komplikációt. Persze előfordulhat, hogy az ezen a téren ügyködő úttörők néha izomgörcsöktől, túlhevüléstől és hallucináló bolháktól szenvednek. De Hanna nem hagyja, hogy bármi is elvegye a kedvét. Még akkor is, amikor a családi ház építési területté válik és amikor a férj a problémás fiú mellé még egy kislányt is szeretne, Hanna nem hagyja eltántorítani magát a céltól. Hiszen odakint valahol vár rá vágyai kiteljesedése. Csak tudni kell, melyik drog passzol hozzá a legjobban. 

a Duna Művészegyüttes táncszínházi előadása a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéreA Gulag munkatáborok lakóinak kiszolgáltatottsága, megalázottsága valamint az átélt borzalmak és a kényszermunka tudatmódosító hatására megjelenő víziók, a haza utáni vágyakozás pillanatai kerülnek bemutatásra a magyar néptáncelemekből táplálkozó kortárs és modern elemeket is tartalmazó táncelőadásban. Állapotrajz, mely a fogvatartottak megnyomorított belső világát tárja a néző elé, mindezt autentikus és világzenei elemeket is tartalmazó magyar népzenével átitatva.Az előadás egyaránt foglalkozni kíván a Gulag táborokba zárt politikai foglyok, a Gupvi táborokba zárt hadifoglyok, és a Málenkíj robot során elhurcolt civil lakosok hányattatott sorsával. Cél a kollektív emlékezet erősítése a közös átélés által.

1660-ban, Várad eleste után a váradi deákok Martonfalvi György professzor vezetésével Debrecenbe menekülnek – ezzel válik a Debreceni Kollégium az „ország iskolájává”, s Debrecen „egész Magyarország és Erdélységnek világosító lámpásává”. A darab a váradiak befogadásának dilemmájáról, illetve a közvélemény által korábban súlyosan félreismert Lippai professzor és Lippainé tragikus sorsáról szól. A török által megsarcolt, kizsigerelt város számára még a megélhetés és saját kollégiumának fenntartása is nagy nehézség, s egy ilyen helyzetben kell a város vezetőinek és a közösség egészének helytállnia, amikor a menekültek befogadásáról van szó. A reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett „Akikre nem volt méltó e világ” című pályázat győztes pályaműve sikerrel jeleníti meg Debrecen történetének egy korszakos epizódját, a hitélet és az életforma eme próbatételét, s mindezt azáltal, hogy a makrotörténeti események hátterében bemutatja a közélet és a magánélet feszültségét.

1869-ben a Máramarosban megszületett a törpe testalkatú Ovics Eizik Simon, akinek később hét liliputi gyermeke lett. A gyerekek a húszas-harmincas években szórakoztató zenés előadásaikkal rendkívüli sikereket arattak. A ragyogás azonban 1944-ig tartott, a zsidó közösséggel együtt őket is Auschwitz-Birkenauba deportálták. Ők lettek Josef Mengele kedvenc foglyai, az ő hét kis törpéje. Senki sem bánthatta őket a haláltáborban. Kivételezettek lettek, és ragaszkodni kezdtek Mengele doktorhoz.Az előadás a Lélekben óriások voltunk c. kötet alapján készült.A máramarosi Ovics család és Dina Gottliebova - Mengele portérfestője - történetét kevesen ismerik Magyarországon. A bemutató olyan eseményeket dolgoz fel, melyek 2011-ig teljesen ismeretlenek voltak mindenki számára.

Florence Foster Jenkins, akit a világ legrosszabb operaénekesnőjének tartanak, 1868-ban született Amerikában, Pennsylvaniában, 1912-től hangversenyezik – hangos sikerrel – lemezt készít, haláláig (1944) az elhivatott énekesnők életét éli. Ugyan lelkét a legtisztább muzsika árasztja el, a kijövő hanggal baj van:
se ritmusérzéke, se hallása, ámde mindez nem zavarja népes rajongótáborát. Előadásaiból annyi szeretet, báj, a zene felemelő, nemesítő hatásába vetett hit árad, hogy ellensúlyozza fals hangjait. Első hangversenyét New York Cityben, 

a Ritz-Carlton báltermében tartotta, utolsót a Carnegie Hallban. Hangversenyeire minden jegy elkelt, sőt az utcán állva, tömegek reménykedtek, hogy bejuthatnak a nem mindennapi produkcióra. A közönség nevetett rajta – de imádta Jenkinst. Peter Quilter darabját sok nyelvre fordították le, húsz országban játszották – a főszerepet alakító híres, kiváló színésznőknek köszönhetően – kiemelkedő sikerrel. Nálunk, a Játékszínben, Bánsági Ildikó játssza az elragadó énekesnő szerepét. 
Az angol szerző, Quilter színpadi művei rendkívül népszerűek, szerte a világban több mint negyven városban, harminc nyelven játsszák darabjait. A Jenkins életéről írt vígjátékát a bemutató után méltatta a Daily Telegraph, a Daily Mail, a Sunday Times és a The Guardian is.