A bullying (megfélemlítés), valamint a cyberbullying (kibermegfélemlítés) sajnos hazánkban is egyre elterjedtebb, hiszen az online arctalanság, anonim lét olyan bátorságot ad a fiatalok kezébe, ami ennek a fajta zaklatásnak táptalajt adhat. A kibermegfélemlítést a The National Crime Prevention Council az alábbi módon fogalmazza meg: “ Olyan esetek, amelyek az internetet, mobiltelefonokat, illetve internetes eszközöket használnak arra, hogy rövid szöveges üzeneteken, illetve internetes posztokon keresztül, vagy képek segítségével, más ember megsértésére, illetve zaklatására irányulnak.”Előadásunk helyszíne: egy tanterem.Annak a kilencedikes osztálynak a terme, melynek tagja Patrik és Dina, valamint kettejük kibontakozó szerelmének féltékeny figyelője: Győző.Patrik egyrészt egy tök átlagos 14 éves srác. Normális a családja, és úgymond normálisak a barátai is. Mégis elüt az átlagostól: színésznek készül, ha teheti, verseket tanul. Beleszeret Dinába, az osztály legszebb lányába. Aztán zaklatni kezdik, Győző és barátja, Subi. Offline és online egyaránt. Elveszik a kajáját, pénzét. Ráírnak a neten mindenféle szemétséget, később megfenyegetik életveszélyesen.
Megfélemlítik, a cybertérben pedig teljesen elvész a kontroll. Patrik teljesen kifordul önmagából és olyat tesz, amire soha még csak gondolni sem mert volna.
Hogyan vezetett Patrik útja idáig?

Új csapat és kínálat, megújult belső tér és rengeteg érdekes program – mindez a K:antinban, Európa első készpénzmentes kávézójában. A Katona József Színház előcsarnokában 2016-tól a Kino kávézó jól ismert csapata várja a vendégeket reggelivel, frissen sült kenyérből készített szendvicsekkel, salátákkal, süteményekkel és közel húsz féle kávéval.
Az egészséges táplálkozás hívei örömüket lelik az új kínálatban, hiszen az ételek kizárólag vegyszer- és adalékmentes hozzávalókból készülnek, valamint számos glutén-, cukor- és laktózmentes termék vár a betérőkre.Minden hónap első vasárnapján 11 és 14 óra között Mastercard Jazz Brunch néven élőzenével várják azokat, akik egy finom, ráérős reggelivel szeretnék kezdeni a hét utolsó napját.
Újdonságok, események, hírek, programok a K:antin Facebook-oldalán
A K:antin főtámogatója – ahogy immár 6 éve a Katona József Színházé - a jövőben is a Mastercard marad, amely elkötelezett a készpénzmentes fizetési innovációk mellett. A Katona József Színház vendégei nem csak a büfében élvezhetik a készpénzmentes (akár egyérintéses) fizetés előnyeit, színházjegyüket a jegypénztárban az interneten vagy akár készpénzmentes jegykiadó automatában is megvásárolhatják bankkártyával.

Kokoró, a kis krokodil megszökik otthonról és nekivág a szavannának. Útközben számtalan kalandba keveredik, megismeri a szavanna lakóit, mindeközben rájön, hogy éhes, szomjas, és nagyon szeretne már inkább hazamenni. Szerencsére találkozik Maszmókkal, a nagy utazóval, aki segít neki hazatalálni, pedig az nem olyan egyszerű…
Az előadás különlegessége, hogy az afrikai zenét és dalokat maguk a színészek játsszák élőben, autentikus hangszereken (dobok, csörgők, egyéb ritmushangszerek), a jelenetek humorát pedig nemcsak a gyerekek élvezhetik.
Az előadás eredeti változatát a Picaro Művészeti Produkciós Műhely mutatta be Budapesten. Most az eredeti előadás egyik alkotója, társulatunk tagja, Urmai Gábor készíti el belőle saját változatát Nyíregyházán, a kicsiknek és a velük színházba jövő felnőtteknek egyaránt.

 1472 január, Magyarország. Mátyás ravaszul leverte az ellene szőtt összeesküvést, melynek vezéralakjai között voltak Vitéz János és Janus Pannonius.  Mindkét férfi korábban a király legfőbb bizalmi emberének számított, Mátyásnak köszönhették püspöki vagy érseki hivatalukat, vagyonukat, egzisztenciájukat. Különösen Janus Pannonius árulása volt az, ami a királyt leginkább elkeserítette. Vitéz János elfogása és gyámság alá helyezése után első dolga, hogy Pécsre utazzon, személyesen találkozzon egykori barátjával, pártfogoltjával, és maga járjon utána a valódi okoknak.
 
Janus Pannonius Pécsett megtudja, hogy a király elindult hozzá. Pánikba esik, a környezetét fel akarja készíteni a találkozásra. Önmaga lelkiismeretével is meg kell birkózni – de ahogy a király közeledik, egyre jobban úrrá lesz rajta a kétségbeesés, és mire Mátyás megérkezik Pécsre, Janus már újabb menekülés során Medvevárott öngyilkosságot követ el. Mátyás – ahogy ezt közben megtudjuk - az úton átélt találkozások hatására úgy dönt, megérti, és megbocsátja Janusnak az árulást. De későn érkezik. Akármi is volt a szándéka, Janus elemésztette magát ebben a belső harcban.
 
A drámának két alapvető síkja van. Az egyik fő vonal Mátyás érkezése. Az úti állomások, melyek során sok mindenkivel találkozik. Így: indulása, amikor Vitéz János érseket gyámság alá helyezi, és ezzel kivívja a főpap átkát. Az elhatározás, hogy elindul Pécsre. Találkozása út közben Kázmér lengyel herceggel, akit az összeesküvők helyette hívtak volna a magyar trónra. Kázmér Litvánia felé menekül Pécsről, Janustól, Mátyás emberi fogják el, és vezetik a király elé Dunaföldvár várában, itt találkozik tehát Mátyás a helyére kiszemelt herceggel. A találkozás után Mátyás elengedi a herceget, aki megismerve ellenfele valódi nagyságát és természetét, önként lemond a további követelésekről. Összeesküvést szőtt a király ellen, ő afféle megtért „Kentként” követi az uralkodót.
 
A másik fő szál a pécsi püspökség, a bazilika, a püspöki szállás, ahol Janus először nagy önbizalommal, látszólag lelkiekben felvértezve várja a királyt, és családjával, ágyasával és másokkal való jeleneteiben egyre inkább szembesül a veszéllyel. És azzal, mit tett ő valójában azzal, hogy Mátyás ellen fordult, és megtagadta korábbi hitét és elkötelezettségét. Összeveszik szinte mindenkivel, ágyasát, aki szembefordul vele, eltaszítja magától, húgát, aki viszont szeretné megérteni őt, vérig sérti és megalázza. Még anyja, Borbála is ellene fordul. Az első pécsi jelenetben a Kázmér herceggel tárgyaló magabiztos Janus Pannoniusból a második felvonás második felében egy önmagát marcangoló, lelkében beteg emberré válik – és amikor ez a két szál egybefut, és Mátyás megérkezik Pécsre, a találkozásukon már Janus számára minden eldőlt. Hiába Mátyás minden szava, bocsánat, meggyőzése – Janus önmagának nem tud megbocsátani. És a püspök önmaga részére a legszégyenletesebb halálnemet választja. 

Zenés mesejáték, Magyarock Dalszínház előadása
Mátyás király legendás alakja elevenedik meg egy zenés mesejátékban. Országjárása alatt a fiatal Mátyás király sok bajjal, cselszövéssel és igazságtalansággal találkozik, amelyeknek sokszor ő is áldozatául esik. Ám a végén mindig felfedi királyi kilétét, megbünteti a vétkest és megjutalmazza a szenvedőt. A darab Mátyás királynak az öreg szántóvetővel, illetve az igazmondó juhásszal való történetét és a névnapi jóslat meséjét dolgozza fel.

Sokan ismerik a mese alapját, mely rávilágít királyunk emberi és uralkodói nagyságára is. Mátyás ebben a mesében is álruhában járja az országot, ahogy azt oly gyakran szokta volt...Most épp Cinkotára látogat deákként, s meg sem áll a kocsmahivatalig. Keresvén a papot, a kántorral akad össze. Szokásához híven, uralkodónk kérdéseivel teszi próbára e jeles férfiút. A próba túl jól sikerül, ám ahelyett, hogy megharagudna az éleseszű kántorra, aki csaknem túljárt az eszén, megjutalmazza őt... De úgy ám! Ezek ilyen idők voltak...

Soha, egyetlen királyunkról sem maradt fenn annyi, igazságról, becsületről, helyes- és jó döntésről szóló történet, mint éppen Mátyás királyról, aki a történelem lapjain túl jelentős helyet foglal el magának a mese- és mondavilágunkban is. Száznál több leírás, elbeszélés őrzi az Igazságos jelzővel ellátott magyar király történeteit. Most Mátyás király születésének 575., királlyá választásának 560. évfordulója alkalmából kerül bemutatásra Jékely Zoltán-Kocsár Miklós: Mátyás király juhásza c. mesejátéka.
Az igazmondásnak megvan az a hátránya, hogy rossz fényt vethet ránk az őszinteség! A hazugságnak megvan az az előnye, hogy ha csak mákszemnyit is, de időt nyerhetünk vele.
De érdemes-e nem igazat szólni, ha valamit rosszul csináltunk? Érdemes-e többet adni mások rólunk alkotott véleményére, mint saját becsületünkre? Mert az igaz beszéd becsület dolga, a becsület meg Istentől van, mindenki megkapja, mikor megszületik, aztán úgy gazdálkodik vele, ahogy akar. Lehet jól, rosszul, „zötykölődősen", vagy vívódva, mint a Juhászlegény, akinek nagyon megtetszett a Burkus király fekete lánya... 

Mátyás az igazságos, Mátyás a nagy király, Mátyás a szegény emberek barátja, a tisztaszívű, a nemes uralkodó. De vajon a legendák mögött ki rejtőzik? Milyen lehetett Mátyás az ember a krónikások túlzása nélkül? A szabadlelkű, lázadó ifjú, aki csak egy kis szabadságra vágyott, azért öltött álruhát, valójában nem akart leleplezni senkit és semmit? Szabó Attila meséje a Mátyás király legendák mélyén rejtőző titkokat kutatja. 

Több mint ötszáz éve ükapánk ükapja idején, egészen más világ volt Magyarországon. Ebből az időből maradt ránk híre és neve törökverő Hunyadi Jánosnak és az Ő fiacskájának, Mátyásnak. Nevelték tudósságra, bajvívásra… és egy napon a Duna jegén két angyal királlyá koronázta.MárkusZínház egy Bábszínház. Szeretjük a Földet, a Napot, a Fát, az Anyagot, a Zenét, a Gyermek-Embereket. Ezt az érzést próbáljuk megélni a színpadon és a mindennapokban is. Apák örökét játszani anyanyelvünkön igen nagy becs, ha a játék befogadására lel.A társulat és az előadás hazai és nemzetközi díjakat nyert, nem egyszer az ASSITEJ Gyermek és Ifjúsági Színházak Nemzetközi Szövetsége “Üveghegy díját” a legjobb gyermekszínházi produkcióért.

Ebben a mesejátékban több Mátyás király történet elevenedik meg. A történet Mátyás születése napjára rendezett lovagi megmérettetéssel kezdődik, melyen összegyűlnek a lovagok és az udvarhölgyek. Ők illendően felöltözve az udvari bálon egy közös tánccal köszöntik a királyt. Mátyás király álruhát ölt a bál végén és elindul országot járni. Számos kaland után visszatér a palotába és feleségével Beatrix királynéval együtt indul leleplezni a zsarnok kolozsvári bírót.

Mátyás király álruhában járja az országot, amikor török katonák törnek rá és megsebesítik. Egy kis erdei lány segít neki: vigyáz rá, ápolja és elrejti az őt égen-földön kereső janicsárok elől. Mátyás király rájön, hogy hatalma az erdő közepén semmit sem ér, és hogy mennyivel erősebb lehet nála, a nagy királynál egy kis lány.