Zenés mese-összeállítás, vagy inkább mesés zene-összeállítás? Elhangzanak olyan retro mesedalok, mint például Mézga család, Vuk vagy A nagy ho-ho-horgász.

„Volt egyszer egy halász s annak felesége. Egy kicsi putriban laktak, a tenger partján, s bizony nagy szegénységben éltek.
Egy szép napon, azonban a halász horgára akadt egy csodálatos aranyhal…” Német- magyar zenés mese, a nagyravágyásról és a boldogulás kereséséről, a Grimm testvérek írásából kiindulva.A „Mesék a bőröndből” egy, a szokásostól eltérő német óra óvodások és iskolások számára. Mivel ez a korosztály a német nyelvvel még csak ismerkedik, egyes szavak és kifejezések mindkét nyelven elhangzanak. A csodabőrönd finoman festett falapjai díszletként szolgálnak, ami előtt a színészek bábok segítségével életre keltik a mesét. A mesék 20- 45 percesek, így tökéletesen igazodnak a gyerekek koncentrálóképességéhez. A bábok és a bőrönd méretei miatt az ajánlott nézőszám maximum 60 fő.

Gazdagon megrajzolt karakterei kisemberek, nyárspolgárok, akik e zűrzavaros időben kétségbeesetten próbálnak kapaszkodni valamibe: veszélyesebbnél veszélyesebb ideológiákba, egy megszépített múlt vagy egy reményteljes jövő illúziójába, és legfőképpen embertársaikba, egymásba. Ám ez az összekapaszkodás, ahelyett, hogy segítségükre lenne, örvényszerűen rántja őket egyre mélyebbre a hazugságokban és öncsalásokban.

A miskolci Csodamalom Bábszínház előadásaMese, mese, mátka, itt a meseláda! 
Mi lapul a ládában? Meseládafia! 
Az első mesében nyár van, nagy meleg, 
Az öreg király egyre csak didereg. 
Hercegkisasszony vált a kislányból, 
ki egy borsószem miatt kipattant az ágyból! 
A harmadik mesének Piroska a hőse, 
mint minden ovis, a farkastól nem fél ő se!A két játékos immár tizenöt éve eleveníti meg a három népszerű mesét – A didergő királyt, a Borsószem királykisasszonyt, valamint a mesék meséjét, a Piroska és a farkast – lankadatlan játékkedvvel és töretlen sikerrel...

A Mesés férfiak szárnyakkal című előadásra fokozottan érvényes, amit színházi munkák esetében használni szoktunk: ízig-vérig közös alkotás. Ebben az értelemben az előadás teremtése egyúttal modellje is annak a heroikus, és sokszor utópisztikus küzdelemnek, amelyet az emberiség folytat tudatra ébredése óta, hogy elszakadhasson a Földtől, hogy kezével érinthesse az eget… Gagarin és Tyitov, Koroljov és Glusko, a szovjet űrprogram emblematikus figuráinak személyes sorsa és tragédiája az alkotók számára valójában csak ürügyként szolgált ahhoz, hogy végigtekintsenek a fizikai magasságokat meghódítani vágyó ember történetén: kezdve Ikarosz és Daidalosz mítoszával Leonardo da Vinci találmányain át Ciolkovszkij tudományos és társadalmi utópiájáig, illetve a transzcendenst megtagadó materialista világ látszólagos győzelméig...

Több jól ismert mese elevenedik meg az előadás során. A meseszőnyegről előkerülő tárgyak életre kelnek és lassan kikerekedik a népmese. Megjelenik három kismalac, az aranyszőrű bárány és még sok ismerős. Három színész és egy zenész megkapó jelmezekben varázsolja el a kis közönséget.  

„Míg a Mesh táncosai egymásba olvadnak az egyforma precizitással végrehajtott mozdulatsoroknak és a rezzenéstelen arcjátéknak köszönhetően, addig a Breathe!-ben fontos szerep jut a gesztusnak és a mimikának is.” Antal Klaudia, Szinhaz.net

MESH
A rendkívül pontos és koncentrált mozgás feszültséget és precizitást szül, megteremti a tudatosság és fennmaradás terét. A fegyelmezett, kiszámított utazás a figyelmünket a tér- és időérzékelésre irányítja, az itt és most megtapasztalására hív. A Mesh című kreáció alkotópárosa a spanyol Maria Campos és a libanoni Guy Nader. A tánc nemzetközi élvonalába sorolható alkotók munkáit a letisztult, intellektuális és egyben elegáns megfogalmazásmód jellemzi. 
Videó: https://www.youtube.com/watch?v=NSXR8nmDqM0

Előadók: Csuzi Márton, Egyed Bea, Rusu Andor, Jessica Simet, Várnagy Kristóf
Zene: Miguel Marin   
Fénytervező: Kovácsovics Dávid
Jelmeztervező: Fazekas Endre
Produkciós asszisztens: Czveiber Barbara
Koncepció, Koreográfia: Guy Nader, Maria Campos

BREATHE!
Mai figurák a térben, nincsenek szerepek, bárkik lehetnek. A szabadság iránti vágy hajtja őket, a fékek kioldása és önmaguk felfedezése a cél, mégis belső elakadásaik nehezítik lépteiket.

„A Breathe!-ben hús-vér embereket látok, karaktereket, indulatokat, akarást, szenvedélyt, kirohanást…” Kutszegi Csaba, Tánckritika.hu 
Videó: https://www.youtube.com/watch?v=UXrz4gOcg40

Előadók: Varga Csaba, Egyed Bea, Jessica Simet, Rusu Andor, Újvári Milán
Zene: Kunert Péter, Nils Frahm, Gryllus Ábris
Fénytervező: Kovácsovics Dávid
Jelmeztervező: Kiss Julcsi
Rendező munkatársa: Soós Attila
Produkciós asszisztens: Czveiber Barbara
Koreográfia: Duda Éva

A Reformáció Emlékév keretében Georg Friedrich Händel örökérvényű remekművéből, a Messiás című oratóriumból szcenírozott előadás készül. A Messiás.ma című átdolgozás hagyományos és mai, elektronikus hangszerekkel kombinált rockoratorikus passió. A bibliai szöveg új magyar fordításban hangzik el.Az alkotók és a többféle műfajból érkező előadók célja, hogy Händel oratóriumát a különböző zenei műfajok kedvelői és minden korosztály számára élvezetessé tegyék, eljuttatva így a csodálatos mű üzenetét az előadás nézőihez. A barokk hangzást a világhírű Liszt Ferenc Kamarazenekar és a nagy szakmai elismertségnek örvendő Új Liszt Ferenc Kamarakórus biztosítja; az oratórium klasszikus vonulatát négy vezető szólista, Rácz Rita, Balogh Eszter, Csengeri Attila és Gábor Géza képviseli. A közreműködők között olyan rangos zenészeket találunk, mint a rocklegenda Horváth Charlie és Karácsony János (LGT), valamint a musicalszínpadokról ismert Malek Andrea, Csuha Lajos, Földes Tamás, Makrai Pál és Szemenyei János. A közel száz művész részvételével megvalósuló előadásban a Fodor Zoltán koreográfus által vezetett Inversedance társulatnak köszönhetően a mozgás, a tánc is hangsúlyt kap. A produkció jelmeztervezője Horváth Kata, megálmodója, karmestere, zenei és művészeti vezetője Várkonyi Mátyás Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Generál együttes vezetője, a Rock Színház alapító igazgatója.

Egy lakásfelújítás – mint tudjuk – maga a rémálom. A nem várt bonyodalmak, véget nem érő huzavonák sora idegőrlő, és gyakran semmi nem úgy alakul, ahogy az ember reméli. A lakásfelújítás mindig áldozatokkal jár – még akkor is, amikor úgy tűnik, hogy már tényleg napokon belül elkészülnek a mesteremberek, és a középkorú házaspár végre boldogan élhet álmai otthonában. De váratlanul titokzatos dolgok történnek: építőanyagok, falak, lépcsők tűnnek el, és ez még csak a kezdet…
A népszerű skandináv drámaíró, a dán Line Knutzon egyszerre végtelenül szórakoztató és rettenetes helyzetekkel teli darabja az utóbbi évek egyik legizgalmasabb kortárs vígjátéka. 

komédia gyermekeknek

 Mindig kockázatos, mondhatni ellenjavallt bizalmasként tekinteni a házastársunkra. Az őszinteség mint a harmonikus párkapcsolat alapja, hiú ábránd. Vegyük például Jeanne-t és Maxime-ot. Jó pár évnyi boldog házasság után úgy döntenek, hogy bevallanak egymásnak néhány félrelépést. Ez azonban gyötrő kételyekhez, kínzó vádaskodáshoz és elviselhetetlen féltékenykedéshez vezet. Nincsen hazugság következmény nélkül, nincsen igazság veszély nélkül. A bizalom alapja mindig illúzió, mégis elengedhetetlen feltétele a családi békének. 

Eugenio Barba korunk egyik legjelentősebb színházi újítója, rendezője. Mesterkurzusa a színházi alkotófolyamat általa kidolgozott módszereiről szól, számos tanulságos és elgondolkodtató részlettel. Barba gyakorlati színházcsináló, de színházelméletben is alig találunk nála tájékozottabb művészt. A lebilincselő és olaszosan temperamentumos előadó „magyar hangja” Regős János lesz, akinek alkalma volt többször és több helyen tolmácsként, beszélgetőtársként a közelében lenni. A mesterkurzus színész demonstrálója a társulat egyik legrégebbi tagja, Julia Varley lesz, aki a hangképzés és a gesztus-sűrítés mestere, több szóló előadás társalkotója, és a legendás, gyerekkoponya fejű Mr. Peanut maszk viselője az Odin előadásaiban.

Az előadás egyszerre játszódik a jelenben és a jövőben; szól a nagyvárosok forgatagában élő társadalmi rétegek közötti különbségekről, valamint az emberek érzelmei és érdekei közötti válaszfalakról is. A metropolisz átvitt értelemben maga az ember. Itt bontakoznak ki a gondolatai, az érzései, itt kapnak teret kapcsolatai. A nyüzsgő városok kaotikus szervezettsége folyamatos mozgásban van, összeolvad benne a magányos és a társas lét. Fritz Lang 1927-es némafilmje egyértelművé teszi, hogy a Metropolis egy igen különös gépezet, egy élő organizmus, amely lüktet és lélegzik.Fehér Ferenc munkáira egyaránt jellemző az emberi viszonyok kíméletlenül pontos ábrázolása és egyéni tánctechnikájának koncepciózus bevonása az alkotói folyamatba. A Metropoliszhoz tervezett minimalista zenei kompozíciója olyan sajátos világot teremt előadásának, amelyben a különböző kultúrák mozgásképletei organikusan forrnak egybe.