Micimackó története talán 1921 augusztusában kezdődött, amikor A. A. Milne fiának, Christophernek a születésnapjára egy játékmackót ajándékozott, mely után karácsonyi ajándékként következett Füles, majd Malacka. Kanga és Zsebibaba később lettek a gyerekszoba lakói. Milne egy estimese-sorozatot kezdett írni, ahol a történetek fiának és plüssállatainak kalandjairól szóltak. A történet szerint régen, valamikor az ősidőkben, de legalábbis múlt péntek előtt, Micimackó erdőben élt, saját kunyhójában. A Száz holdas pagony lakói még: a fontoskodó Nyuszi, a tudálékos Bagoly, a félénk Malacka, a sértődős kengurumama, Kanga a kicsinyével, Zsebibabával, no meg a vidám Tigris, és persze mindnyájuk szeretett gazdája – Micimackó legjobb barátja – Róbert Gida. Ebben az erdőben mindig történik valami mulatságos vagy izgalmas esemény. Micimackó háborúságba keveredik a méhekkel, elefántfogásra indul barátjával, Malackával, s hőstetteiket zengő versekben énekli meg. Sokszor bajba is keveredik, lévén Csekélyértelmű Medvebocs, de Róbert Gida, aki már nagy és okos – hatéves –, mindig mindent rendbe hoz.A darab humora a helyzetekből, a sajátos gyermeki logikából és a szereplők beszédéből fakad. A gyermeki logika is gyakran mosolyt kelt. A nyelvi humor nagyrészt a zseniális fordító, Karinthy Frigyes leleményének köszönhető.Rendkívül mulatságos, hogy az állatkák a felnőttek beszédfordulatait, érdekes/értelmetlen kifejezéseit szövik társalgásukba, gyakran anélkül, hogy jelentésükkel tisztában lennének. Vagy a maguk nyelvére fordítják le az érthetetlen kifejezéseket, s így lesz felfedezésből tejfelezés. Udvariasságból érdeklődnek egymás hogyléte iránt, s különösen Bagoly beszél gyakran az angolok kedvenc témájáról, az időjárásról. Bár az epizódoknak a középpontjában Micimackó áll, a néző érzi, hogy a szereplők Róbert Gida képzelet- és érzelemvilágát testesítik meg.

A Mandala Dalszínház „Micimackó” feldolgozása A.A.Milne négy eredeti történetét dolgozza fel a színpadon. Látványos, meseszép díszletekben, klasszikus rendezői felfogásban, színes, ötletes jelmezekben varázsolják elénk Micimackó és barátainak e néhány kedves, bájos történetét a Mandala Dalszínház színészei. Láthatjuk a mindig mézre éhes Micimackó kalandjait a méhekkel, kacaghatunk „Póruljárt Péter”, azaz Malacka fürdetésén, együtt kutathatjuk fel Füles elveszett farkát, s a végén folyton búslakodó és mélázó barátunk születésnapját is megünnepelhetjük. A történet meséjét jól ismert dalok színesítik. Az előadást jó szívvel ajánljuk óvodásoknak, 1-6. osztályos általános iskolai korosztálynak, de biztosak vagyunk benne, hogy a pedagógusoknak és a szülőknek, nagyszülőknek sem fog csalódást okozni!

Szórakoztató, interaktív, színházi este minden korosztálynak!Minden a pillanat műve, a közönség instruálhatja a szereplőket, megadhatja a szituációkat! Gyere velünk játszani!

A 2007-ben elhunyt Kossuth-díjas, és osztrák posztumusz lovagkereszttel kitüntetett erdélyi író történeteinek vidámsága nem felszínességből fakad, humora mélyről, az alapos ismeretek ellenére meglévő szeretetből táplálkozik. A családi regénysorozat, mely a gyakorló szülőknek és a felnövekvő ifjúságnak is fontos, a kalandok vidámsága mellett az emberi természet mélyét is feltárja és benne azokat a dolgokat, amik összetartanak egy családot.

A darab Janus Pannonius utolsó, elképzelt óráit vetíti a néző elé. A nagybeteg költő Medvegrádban haldoklik, menekülés közben. Legyöngülve, az őt gondozó cselédbe vizionálja ifjúságát, illetve férfikorát. A mű középpontjában mégis Mátyás király és Janus Pannonius püspök, kancellár küzdelme áll.

MIGRÁNSOOOOK
- avagy túlsúlyban a bárkánk -
Vișniec zárt jelenetekben ábrázolja életünk kulturális, etnikai, politikai, eszmei túlterheltségének körvonalait. Ez a történet egyszerre szól a világ állampolgárairól és otthonukat vesztett individuumokról, egyszóval egy országról, melynek határai egész földünkre kiterjednek. A történetfüzérek csomópontjában az otthon szó átlényegül, ezáltal az elidegenedés és a társadalmi széthullás kényelmes megszokottságba mosódik; miközben minden, ami a valóságot közölné, sorsunk groteszk átirataként vezeti a tekintetet.
„Egy globalizált világban mi mindannyian migránsok, de nem bevándorlók vagyunk. Tud követni?” Kérdi az agytornász, miközben szavait laza egymásutánban dobálja a politikai korrektség mentsvárának dísztermébe. A történetmozaik ezen része a szavak erejéről beszél, amelyek készek elrejteni a tapasztalati világunk csontig hatoló igazságát. Ám ezen szilánkok összeállásának fényében, a csempészek, emberárusok és embermaradványok, a migránsok és „otthon lakók” tettei oszlásnak indítják a beszédből kiépülő ködöt. Végül marad a szétroncsolt Unió gazdateste, amiben a szilárdan álló, realitásból megszülető bizonyosság kimért növekedésnek indulhat. 
Ez az előadás letisztult formában szembesít a minden nap megélt vagy éppen eltaszított jelenünk kérdéseivel, melyeknek fizikai mélységét egy különlegesen kiépülő és folyamatosan átalakuló tér biztosítja.

zenés mesejáték 6 éves kortólVan kezem, lábam. Van hangom, tudok beszélni. Én én vagyok, te pedig te vagy. De ki is vagyok én? És ki vagy te? Milyenek a fiúk? És milyenek a lányok? A fiúk mindig rosszak, a lányok mindig jók? És miért ilyenek vagy olyanok? És milyen az, ha kistestvérünk lesz? Mi lesz anyu szeretetével? Elveszi, és a kistestvérnek adja? Vagy megsokszorozza és csak több lesz belőle? De szeretem én azt a másikat? És milyen az, ha nyaralunk vagy kirándulunk? Rengeteg kérdés, de hol van rá a válasz?Előadásunkban Bartók Béla Gyermekdalok és Mikrokozmosz című műveinek újragondolt részleteivel,valamint kortárs költők gyerekverseivel keressük a kérdésekre a lehetséges válaszokat, ismerkedünk a világgal és kicsit önmagunkkal.

A mikve rituális fürdő, ahol az ortodox zsidó nők megmerítkeznek, és ezáltal megtisztulva térnek vissza otthonukba, hogy teljesítsék házastársi kötelességüket. Ám a darabbéli asszonyok, miközben testileg lemeztelenednek egymás előtt, lelkük titkait gondosan próbálják megóvni. Hiszen kell-e, lehetséges-e megkérdőjeleznünk alapértékeket, alapigazságokat, ha mindenki más hisz bennük?De ha a hit nevében éppen magáról az emberről, az emberségről feledkezünk meg? És egyáltalán létezik olyan ember, akinek minden tette, minden tulajdonsága, minden gondolata megfelel az elvárásoknak? Ha másokat megbélyegzünk, azzal el tudjuk magunkról terelni a figyelmet?Lehetséges-e, kell-e, merünk-e lázadni a normák ellen, ha a közösséghez való tartozásunk éppen attól függ, betartjuk-e annak szabályait? Egy közösséget valóban csak a vakhit és mások kirekesztése tud összetartani és erőssé tenni? Téthelyzetben a félelem, a szabálykövetés, a megfelelni vágyás, vagy emberségünk, igazságérzetünk erősebb?Hadar Galron színdarabja a humánum és a szabadságvágy drámája.

Crnkovity Gabriella, Miki
Michaela. Jobban szereti, ha Mikinek szólítják. A vallásosság távol áll tőle, azt is mondhatnánk, hogy anti-ortodox. Énekesnő. Szabad gondolkodású, ami a beszédében és a viselkedésében egyaránt megmutatkozik. Nem tűri a korlátokat, a szabályokat, a törvényeket. Azt cselekszi, amit a szíve diktál. A szerelméért viszont bármire képes. Így kerül a mikvébe. Szereti a férjét, aki nemrég rákattant erre az ortodox dologra és nem hajlandó vele lefeküdni, amíg Miki meg nem tisztul....

Hadar Galron Mikve című színműve nyolc nő mélyen őrzött titkokkal, félelmekkel és vágyakkal terhelt sorsát tárja elénk egyfelől drámai nyíltsággal, bátorsággal, másfelől szívbéli empátiával és humorral.A különböző problémával küzdő szereplők közül mindenki találhat magának valakit, akivel titkon egy kicsit azonosulni tud, és hazafelé felteheti magának a kérdést: Tovább hazudunk-e másoknak, és legfájóbb módon önmagunknak, vagy merünk-e igazat mondani, merünk-e még a halál előtt legalább egyszer ÉLNI, bátrak lenni, akár egy nehezebb, de mindenképpen tisztább, teljesebb, szabadabb élet árán is?