A tudatunkban igen egyoldalú kép él Szendrey Júliáról: olyan nőalaké, aki hálátlanul, de pontosan teljesíti be a Szeptember végén című Pető -vers látomásos jóslatát az eldobott özvegyi fátyolról. Pedig 1850 tavaszán maga Júlia is följegyez a naplójába néhány sort: „Élni akarok, meg akarom kísérteni a boldogság nélküli életet. (...) Mi áron? Mi következéssel? Jaj nekem! és ezerszer jaj!” Az eredeti szövegekből építkező színpadi játék ennek a fényből az árnyékba zuhanó életútnak – az elmagányosodás, a kitaszítottsággal együtt járó önvád, s ugyanakkor a lelki gazdagodás és kiteljesülés útjának – a foglalata. 

A Mintapinty főhőse, Molnár Zsóka előtt itt a lehetőség, hogy drámai hőssé váljon.Molnár Zsóka háborús gyerek, a fojtogató ötvenes években kamaszodik. A kispolgári származású nő az enyhülő szocializmus idején funkcionáriusfeleség lesz, a helytörténeti emlékház gondnoka férje szülőfalujában, még akkor is, amikor a rendszerváltozás átrobog a feje fölött. A történelmi folyamatok következtében akár hőssé is válhatna, vagy sorsa tragikusra is fordulhatna, de középszerűsége, a magánéleti elszigeteltsége, becsapottsága, a hétköznapok monotonitása megtartja olyannak, amilyennek született. A nő kötelességtudata erősebbnek bizonyul az önkifejezési vágynál, bár az utóbbi sem tűnik el nyomtalanul Zsókából. Zebrapintyei előtt gyakran zeng anyai ódát, vagy épp szenvedélyes bosszúáriát a múltbeli sérelmeiért.Az 1940-ben született Molnár Zsókából sok minden lehetett volna: háborús áldozat, kispolgári származása miatt osztályidegennek ítélt értelmiségi, flitteres ruhában éneklő operettsztár, amerikai nagynéni – de egyik sem lett. Az égetthalmi falumúzeum igazgatójaként nyugdíjazták 2003-ban. Azóta pintyeivel beszélget, és keresi a lehetőséget, hogy drámai hős lehessen. És most Zsóka felkérést kap, hogy a falumúzeum megnyitásának évfordulója alkalmából ünnepi köszöntőt mondjon, megossza emlékeit a publikummal…És megosztja!

A L’art pour l’art Társulat legújabb önálló színházi estje, amelyben egy időutazás részesei lehetnek a kedves nézők. A Társulat egy tudományos kísérlet keretében a múltbeli nagysikerű jeleneteit ötvözte a jövőbeli műsorszámaival és mindezt a jelenben adják elő a közönség legnagyobb örömére. A kísérlet sikerére garancia többek között Anti bácsi, Besenyő Pista bácsi, Margit és Zigóta, hogy Naftalin Ernőt, Kemenesfalvi bácsit és a többi jól ismert szereplőt ne is említsük

 Goldoni Mirandolina személyében úgy alkotta meg az irodalom egyik első feminista alakját, hogy ez az irányzat még nem létezett, és ő maga nemigen vallott hasonló nézeteket. A szöveg igazsága abban rejlik, hogy írója a gyakorlatból építkezett, főszereplőjét saját megfigyelései formálták. Mirandolina a férfivilágban szocializálódott szabad nő, aki nemcsak kivívta, de fenn is tartja önállóságát. A ma embere számára is fontos gondolatokat tartalmaz arról az embertípusról, aki minden nehézségen át megtartja szabadságát. 

komédiaAz egyike azon első irodalmi női szerepeknek, akin keresztül a női emancipáció hajnalát mutatják be. Ha mai szemmel nézzük, akkor a feminista irodalom egyik első alakja, úgy hogy Goldoni maga nem is tudott semmit a feminizmusról, és nem is vallott ilyen jellegű nézeteket.
A hétköznapok megfigyelésében talált rá Goldoni erre az „alakra”, és fontosnak tartotta, hogy megörökítse, megjelenítse azt, az azóta is egyik leggyakrabban játszott drámájában.A független, önmaga szabadságát megőrizni törekvő nő vékony haláltánca az egyéni szabadság és társadalmi elvárások keskeny határán, úgy hogy a tisztesség és becsület ne csorbuljon. A szabad nő az önmegvalósítást, ugyanakkor a szabad préda lehetőségét is magában rejti. A fogadója férfi vendégei nem csak szállás lehetőséget látnak benne, hanem egy, akkor még úgy hívták, hogy patronálandó nőt is, ami mára már teljesen mást jelent, vagyis áldozatot, prédát. Így küszködi át Mirandolina, a főhősnő magát ezen a maszkulin dominanciájú történeten, hogy tükröt mutasson a „nőgyűlölőknek”, azoknak, akik a nőt másodrangú embernek, ne adj isten tárgynak képzelik.Csurulya Csongor, rendező

Mirkó királyfi táltos paripáján, az Üveghegyen túlra, a Selyemrétig ugrat, hogy birokra keljen az ördög katonákkal, a Vasorrú banyával, sőt a Kutyafejűvel is! A helyszínekre legfontosabb segítőtársa, a táltos paripa repíti. Élőzene kíséretében sorra tűnnek fel az ördögök, boszorkányok, gonosz a jó királyok és a gyémánt palota. Az édesapjától kapott karddal felvértezve küzd meg a mesebeli szörnyekkel, hogy elnyerje a csodaszép királykisasszony kezét.

Van esetleg olyan gyerek vagy felnőtt, aki ne ismerné Mirr-Murrt, a kandúrt, a rettenthetetlen egérvadászt, vagy társait, a szürke bundás kedves kis csacsit, Bóbicét, a néger babát, vagy Csinnadrattát, az ólomkatonát? A jó barátok különleges kalandokat élnek meg akár egy szoba négy falának látszólag szűk keretei között is (léghajózás, tengeri csata, cirkusz, színielőadás), bebizonyítva ezzel, hogy a fantáziának és a játékkedvnek valóban semmi sem szabhat határt, különleges képességek birtokába kerülhet, vagy mindenféle varázslat tárgya lehet akár az ágy, a szék vagy a csillár is. A csupa humor, ötlet, derű mesefüzér legfontosabb üzenete azonban a barátságról szól: egymás felfedezéséről, az együttlét öröméről, a hűség, az összetartozás és egy kis közösség erejének megtapasztalásáról, arról az élményről, hogy együtt minden könnyebb, teljesebb és igazabb: a nevetés jobban cseng, és a rossz sem fáj annyira. A meséskönyvek lapjairól vagy a méltán népszerű bábsorozatból ismerős és szeretett kedvencek most a MŰvész Stúdió színpadán kelnek életre, hogy megosszák velünk kalandjaikat, szórakoztató és vagány csetlés-botlásaikat – a rendező Puskás Tivadar.

Sokféle mókus él Vörösmókusországban, de van egy dolog, ami az összes itt lakóban közös: mindegyikük farka dús, loboncos és vörös. Misi mókus az egyetlen, aki fekete farokkal született, ki is közösítik. Egy nap Misire bízzák a mókusok téli élelemkészletének őrzését, ám valaki ellopja az összes felhalmozott diót, mogyorót és gesztenyét. Misit nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy a mókusok egész télire élelem nélkül maradnak, ezért Bumbával, a cirkuszi majommal útnak indulnak Afrikába, hogy megtalálják a Mindenttermő fát...

Sokféle mókus él Vörösmókusországban, de van egy dolog, ami az összes itt lakóban közös: mindegyikük farka dús, loboncos és vörös. Misi mókus az egyetlen, aki fekete farokkal született, ki is közösítik. Egy nap Misire bízzák a mókusok téli élelemkészletének őrzését, ám valaki ellopja az összes felhalmozott diót, mogyorót és gesztenyét. Misit nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy a mókusok egész télire élelem nélkül maradnak, ezért Bumbával, a cirkuszi majommal útnak indulnak Afrikába, hogy megtalálják a Mindenttermő fát...

Dosztojevszkij A félkegyelmű című műve alapján
Schneider gyógyintézete. Svájc. Miskin herceg vissza-visszapillant életére a szanatóriumból. A tisztaság, a naivitás és a jóság ideái oldódnak fel a megromlott világ valóságában.Takátsy Péter monodrámája másképp tekint a klasszikusra, megelevenített figurái egyre árnyalják Miskin személyiségét, mind közelebb hozva Dosztojevszkij századokon átívelő hősét.