Eberhard Streul egy színházi kellékes nagy estjéről szóló monológját Parti Nagy Lajos írta át magyar színpadra. Bieder József kellékes előadás után teszi a dolgát: pakol az üres színpadon, s felnézve, váratlanul közönséggel, méghozzá telt házzal találja magát szembe.A hajdani segédszínész, ez az örökös háttérember először roppant zavarba jön, nem tudja, hogyan oldja meg ezt a számára váratlan, már-már szürreális helyzetet, de aztán egyre jobban feltalálja magát, mesélni kezd az életéről, a színházról, hajdan volt nagy színészekről, s mulatságos vagy szívszorító anekdotákat, emlékeket idéz fel a kulisszák előtt és a kulisszák mögött történtekről.Az este kiváló alkalom, hogy Kern András legendás és sokszínű humorával, a kisemberek ábrázolásának mestereként emlékezetessé tegye ezt az előadást.

Zenés, táncos játék Arany János verseiből A téma: Arany János balladái. Ez a dobbantó, az elrugaszkodási pont, az origó és a cél Arany János költői és emberi világának megmutatása, amelyben a családi, a politikai és a történelmi tragédiák egymásba fonódnak. A hosszú életű költőnek lehetősége van megélni a forradalmi lelkesedést és idővel a rezignált cinizmust. Hosszú az út a nagyszalontai tanítóságtól a Tudományos Akadémia elnökének posztjáig és ebben a hosszú életben, sokat lehetett fájni, szenvedni, kompromisszumokat kötni és az élet vége felé visszanézve leltárt készíteni. Mi érte meg és mi nem? 
Arany János balladáiból összeállított este alkalom egy invenciózus, minden ízében mai előadásra, amelyben egyaránt szerephez jutnak a színészek, a táncosok, a rockzene, az animáció, a kép, a látvány és a számítógépes technika. A versek ismerős sorai már-már slágerek ez az alap, erre épít az alkotók fantáziája és arra, hogy Arany János bár betöltötte a 200. életévét nem szűnt meg látni minket és írni rólunk. 
A Magyar Színház minden rendelkezésére álló eszközzel segíti a 200 éves kortárs költő mondanivalóját megértetni a mai nézőkkel. Nem riadunk vissza semmitől. Se képtől, se zajtól, se szoftvertől. – Arany imádná!

Pontosan tudjuk, hogy korunk gyógyulni vágyó internetfelhasználói mi mindenre képesek, hogy visszanyerjék hőn áhított egészségi állapotukat. Egyetlen apró nyilallás a halántékba, szúró fájdalom deréktájon, és máris a legképtelenebb diagnózist állítja fel a virtuális orvostudomány, nem beszélve a többnyire minden csepp józan észt nélkülöző javallatról.Nem lesz hát idegen számunkra történetünk címszereplője, a vagyonos párizsi polgár, a gyógyíthatatlan hipochondriában szenvedő Argan, aki a küszöbét átlépő valamennyi „csodadoktor” által meghatározott, nem ritkán egymásnak ellentmondó orvosi instrukciókat szigorúan betartva él. A szánnivalóan tragikus főhős ezúttal kacagtatóan komikusnak bizonyul, gyógyíthatatlannak tetsző betegségénél pedig már csak hozzátartozói keserítik jobban a haláltól rettegő családapa mindennapjait.

Magyar népmese színpadra görbülése, élő szereplőkkel, bábokkal, mókával, sok közös tánccal. A gyerekek aktív résztvevői a történetnek, együtt játszhatnak a szereplőkkel és alakíthatják a mese kunkori fonalát amíg csak el nem jön a:' fuss el véle '! A szegény halász halak helyett csak egy nagy kerek követ fog ki a folyóból, azt viszi haza éhes családjának. Mégis, vagy talán éppen ezért a végén minden jóra fordul, még kapzsi bátyjával is békét köt. Előfordulhat még egy vak király, egy udvari bolond és egy zsák macska is. Interaktív színházi játék magyar népdalokkal, fakanál-bábokkal, ritmusjátékokkal, nevetéssel!

Magyar népmese színpadra görbülése, élő szereplőkkel, bábokkal, mókával, sok közös tánccal. A gyerekek aktív résztvevői a történetnek, együtt játszhatnak a szereplőkkel és alakíthatják a mese kunkori fonalát amíg csak el nem jön a:' fuss el véle '! A szegény halász halak helyett csak egy nagy kerek követ fog ki a folyóból, azt viszi haza éhes családjának. Mégis, vagy talán éppen ezért a végén minden jóra fordul, még kapzsi bátyjával is békét köt. Előfordulhat még egy vak király, egy udvari bolond és egy zsák macska is.
Interaktív színházi játék magyar népdalokkal, fakanálbábokkal, ritmusjátékokkal, nevetéssel!

A magyar népmese színpadi változatában a gyerekek aktív résztvevői a történetnek, együtt játszhatnak a szereplőkkel és alakíthatják a mese kunkori fonalát, amíg csak el nem jön a „fuss el véle!” A szegény halász halak helyett csak egy nagy kerek követ fog ki a folyóból, azt viszi haza éhes családjának. Mégis, vagy talán éppen ezért a végén minden jóra fordul, még kapzsi bátyjával is békét köt. Az interaktív színházi játék magyar népdalokkal, fakanálbábokkal, ritmusjátékokkal és sok nevetéssel várja a kíváncsi gyerekeket!

a Nyáry Bábszínház előadásaA szegény halász halak helyett csak egy nagy kerek követ visz haza éhes családjának. Mégis, vagyis épp ezért aztán minden jóra fordul, a végére még kapzsi bátyjával is békét köt. Interaktív mese, magyar népdalokkal, fakanál bábokkal, ritmusjátékokkal, tánccal, nevetéssel óvodásoknak és kisiskolásoknak.

Nem kér enni, de másnak sem hagy (no come ni deja comer) – ez egy spanyol mondás, amelynek forrása Lope de Vega komédiája, A kertész kutyája – mondja Ignacio García, a darab spanyol rendezője, és elmagyarázza: – Valaki nem enged a húsosfazék közelébe senkit, ugyanakkor ő maga sem eszik belőle. A nagy spanyol komédiaszerző erre az egyszerű „jelenségre” építi leghíresebb és fergeteges („ajtócsapkodós”) darabját.Az alaphelyzet egy szerelmi háromszög. Egy grófnő szerelmes a titkárába, aki azonban egy szolgálólányhoz vonzódik. Ám a titkárt meglegyinti a hízelgő lehetőség, hogy feljebb léphet a társadalmi ranglétrán, és társa lehet asszonyának, ezzel azonban szenvedést okoz szerelmének. Ugyanakkor a férfit is folyamatos megaláztatások érik a grófnő részéről, aki – a kutyához hasonlóan – bár ő maga nem kér enni, arra törekszik, hogy mások se „egyenek”.A félreértésből, féltékenységből és irigységből fakadó vígjátéki elemek, a darabot átszövő pimasz derű a tökéletes színpadi gépezet az óramű-pontosságú komikus mechanizmus segítségével teljesednek ki. A látszat mögött azonban mély, fájdalmas kérdés lappang. Vajon tudunk-e úgy szeretni, hogy rá ne unnánk szeretetünk tárgyára? Vajon nem egymás életét kívánjuk-e folyton – legyen bár szó a másik szerelméről, munkájáról vagy épp vagyonáról? Lope de Vega érzelmeink fény-árnyék játékát a példázat szintjére emeli ebben a művében.Lope de Vega (1562–1635), aki Cervantes kortársa és a spanyol irodalomnak szintén felülmúlhatatlan nagy alakja, szinte irreális jelenség. „Csupán” félezer hosszabb és rövidebb színdarabja maradt fenn (az állítólag 1500-ból), és mellette más irodalmi műfajokban is alkotott, és mindeközben ráért kalandos életet is élni. Voltak gáláns szerelmi ügyei, több házassága, de a szerzetesi aszkézist is gyakorolta, szolgált a Nagy Armadában és részt vett az inkvizícióban.Ignacio García a kortárs spanyol színház meghatározó alakja, az Almagrói Nemzetközi Klasszikus Színházi Fesztivál igazgatója, a spanyol aranykor drámái közül számosat sikerrel állított már színre szerte a világban. 

Pommerat darabja A két Korea újraegyesítése a távolságról szól, de nem a politikai nézetek különbözőségéről, hanem az emberek valóság érzékelésének, belső, megélt igazságának távolságáról. Nők és férfiak keresik önmagukat, egymást. A színdarab szeretnivaló, esendő küzdelem a távolság legyőzésére drámával és humorral. Egy nagy abszurd játék az emberi kapcsolatokról. Nem lehet kimaradni belőle, csak játszani. Játszani, de komolyan, halálosan komolyan. Hát nem ironikus?! Joël Pommerat a francia újhullám egyik legjelesebb képviselője minden évben elkészít társulatával egy improvizáción alapuló előadást. A két Korea újraegyesítése ennek az alkotómunkának egyik sikerdarabja.

A Két Korea újraegyesítése nem a politikáról szól. Nem Koreáról és nem is Magyarországról. Mindenhol és mindenkire érvényes, egyszerre tragikus és komikus szituációkat mutat, egy francia újság "az emberi kapcsolatok fanyar kaleidoszkópjának" nevezte. "A Két Korea újraegyesítése egymástól független pillanatfelvételek sorozata. Ezek az ironikus-humoros történet-töredékek leginkább olyanok, mint az egy témára írt novellák" – írja a darabról a szerző. Joël Pommerat a mai francia színház egyik legizgalmasabb alkotója, író, rendező, színházigazgató. Csak saját darabjait rendezi, munkamódszere alapja a színészekkel közös folyamatos kísérletezés és improvizáció. Negyvenedik születésnapján különös akcióba kezdett: megígérte társulata színészeinek, hogy negyven éven át minden évben új darabot ír nekik, amelyet aztán közösen színpadra állítanak. A kísérlet 2004 óta tart. Pommerat és a társulat Peter Brook színházában, a Théatre des Bouffes du Nord-ban, illetve a párizsi Odéonban és a brüsszeli Nemzeti Színházban is dolgozott, dolgozik. A két Korea újraegyesítését az Odéonban mutatták be, 2013-ban.

Lotte és Luise a nyári táborban találkoznak először.Rögtön feltűnik nekik és mindenki másnak is, hogy mennyire hasonlítanak egymásra. Mintha ikrek volnának, annyira. Összedugják a fejüket, hogy a hasonlóság rejtélyét megfejtsék, így kiderül számukra, hogy valóban ikrek, csak szüleik – kényszerű korai válásukkor – megosztoztak rajtuk. Akkor ők még csecsemők voltak.Most azonban nagylányok már: tudják, mi a teendő, hogy a felnőttek ballépését helyrebillentsék. A terv vakmerő, de ők is azok – nekivágnak tehát a nagy kalandnak, mert jobban tudják, mint szüleik tudták, hogy mi a legfontosabb egy gyereknek, illetve kettőnek. És egy felnőttnek, illetve kettőnek. Illetve mindnyájunknak. A Budaörsi Latinovits Színház és a Múzsák Társulat közös előadása

A történet Erich Kästner jól ismert regényét viszi színre az ikerpárról, akik egymástól elszakítva élnek, mert szüleik elváltak. A könnyes-vidám történet az egymásra találás és a szülők összebékítése körül forog. Vajon mi lesz az eredmény? Főbb szerepekben láthatjuk: György-Rózsa Sándort, Nyári Szilviát, Érsek-Obádovics Mercédeszt, Csonka Ibolyát, Német Mónikát, és Szvath Tamást.

Carlo Gozzi elbűvölő, fordulatos meséje egy halandó herceg és egy halhatatlan tündér szerelmének története. Szerelmüket próbatételek és kalandok nehezítik, melyek igencsak hasonlítanak a mindennapi emberek nehézsé­geire. A játékos történetet bátran ajánljuk gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. 
Az előadás a FRISS (Független színházak és művészeti egyetemek előadásai) programsorozat része:A Szentendrei Teátrum tavaly indított előadás-sorozatával a közönség FRISS rétegeit, a gimnazista és egyetemista diákokat, a fiatal felnőtteket kívánjuk elérni. A rendkívüli sikert aratott sorozatot idén is folytatjuk, melynek során a színművészeti egyetemek színészhallgatói mutatják be színész– és rendezővizsgáikat, valamint újító szellemű, FRISS formációk hozzák létre előadásaikat.

Robert Louis Stevenson regénye a XVIII. században, Jim Hawkins és anyja fogadójában kezdődik. Egy nap megszáll náluk egy kapitány, bizonyos Billy Bones, aki halála előtt, Jimre bíz egy csomagot, amelyben Jim talál egy térképet, ami elrejtett kincshez vezet. A fiú elhatározza, hogy megkeresi, ezért hajóra száll, és kalózok, banditák között mesés, veszélyes és izgalmas kalandokba keveredik, míg végül megtalálja, amit keres. Már csak az a kérdés, kié lesz a hőn áhított kincs…

 1936-ot írunk. V. György fia, Albert pszichés dadogása miatt alkalmatlan arra, hogy tömegek előtt szerepeljen, és retteg is a megszólalástól. Holott erre nagyon nagy szüksége lenne egész Angliának, hiszen Európát egy ördögi szónok viszi a teljes őrületbe: Adolf Hitler. Egy zseniális beszédterapeuta és egy fantasztikus ember, Lionel Logue segít a királyi család tagjának, hogy ember legyen. Hogy király legyen.