-
La Fontaine
Az állatmesék egyidősek az „embermesékkel”. Az örök kérdés az, hogy vajon mi ruházzuk-e fel az állatokat emberi tulajdonságokkal, avagy fordítva. Mi tanultunk meg bizonyos viselkedésformákat tőlük? Aiszóposz, a görög meseíró példázatoknak szánta meséit, La Fontaine korabeli gúnyiratoknak. A mi mesénk úgy indul, hogy egy elrontott kísérlet nyomán, a „csodák éjszakáján” egy helyre – La Fontaine padlására - kerülnek téren és időn át mindazok, akiknek szívében ugyanazon mesék élnek. Kik ők, és hogyan jutnak vissza? Kiderül a végére, ígérem. -
La Mancha lovagja
„Az életet nem olyannak kell elfogadni amilyen, hanem amilyen lehetne!” – kiáltja Cervantes-Don Quijote. Igen, amilyen lehetne…„Az életet nem olyannak kell elfogadni amilyen, hanem amilyen lehetne!" – kiáltja Cervantes-Don Quijote. Igen, amilyen lehetne... Ha a szeretet, elfogadás, gyöngédség, szolidaritás uralkodna a világban.Jobbá tenni a világot! Ez Alonso Quijana, a La Mancha tartományban élő, idős vidéki nemes célja, mikor magára ölti a „búsképű lovag" jelmezét, mikor elindul megvívni harcát a jobbsorsra hivatott Emberért.
A történet keretjátéka az inkvizíció börtönének pokla, amelyben a legalantasabb emberi hierarchia törvényei szerint élnek gyilkosok, tolvajok, kurtizánok. Ide száll alá az író Cervantes, akit „eretnek" eszméi miatt vizsgál az inkvizíció. Tárgyalására várva először e lealacsonyult, az életből kiábrándult emberi közösség előtt kell megvédenie kéziratát, s főhősének, Don Quijote-nak megelevenített történetével (színház a színházban) kell bizonyítania, hogy a hit és a szeretetbe vetett bizakodás kilátást adhat és vissza tudja szerezni a kiábrándult ember számára az élet értelmébe és az emberi méltóság erejébe plántált reményt.
25 év után tér vissza a Gárdonyi Géza Színház színpadára a szélmalomharcos-búsképű lovag meghatóan szívbemarkoló története, hogy e nagyszerű musical felejthetetlen dalaival, zenéjével és időtálló üzenetével új generációkat hódítson meg. -
La Mancha lovagja
Miguel de Cervantest az egyház ellen irányuló gondolatai miatt börtönbe zárják, ahol cellatársai elkobozzák kéziratát, a Don Quijote című darabot. Az író a rögtönzött bíróságnak védőbeszéd gyanánt előadja művét a bús képű lovag történetéről, aki megrögzötten ragaszkodik az álmaihoz és tántoríthatatlanul hisz a szerelemben…
Keserédes kaland a kitartásról a fantázia és a valóság határán. -
La Traviata
Giuseppe Verdi 1852-ben feleségével együtt tekintette meg az ifj. Alexandre Dumas regényéből, A kaméliás hölgyből készített színházi változat premierjét, s még ugyanazon az évben operát komponált a témára. Dumas megható és szenvedélyekben gazdag történetének múzsája egy létező személy, a rövid életű, de a francia főváros legfényűzőbb kurtizánjának számító Marie Duplessis volt. A fiatal és vonzó nő mindig egy csokor kaméliával a kezében vagy a keblére tűzött kaméliavirággal jelent meg társaságban. Míg a regény címe a virágokra utal, addig Verdi operája a főszereplő életformájára: az olasz traviata szó jelentése ’útról letért’ vagy ’tévútra került’.
A szívszorító történet szerint a párizsi társasági életet önfeledten habzsoló Violetta megtapasztalja az igaz szerelmet. Ám rossz híre és a körülmények miatt inkább lemond erről az ajándékról annak érdekében, hogy szerelme anyagi biztonságban és társadalmi megbecsültségben élhessen. A mű nem véletlenül lett a világ operáinak egyik legismertebbike: Verdi hatásos zenét komponált hozzá, mely megrendülést és együttérzést vált ki, az utolsó felvonásig mindent megbocsátunk a rossz múltú nőnek.
Nadine Duffaut rendezőnő több munkáját is láthatta már a debreceni közönség (Egy halálraítélt utolsó napja, Bohémélet, Carmen), s minden bizonnyal most sem fog csalódni. A francia művészt évek óta foglalkoztatja a Traviata, több szereposztásban is színre vitte már, munkáinak közös jellemzője, hogy pontos és érzelmekkel, energiával teli előadások. -
Lacus Pelso
Lacus Pelso: a Balaton latin elnevezése. A gondtalan, napsütötte nyarak helyszíne, a „magyar tenger”, amelynek napjainkra sajátos jelentése lett. -
Lady Bracknell és a lazac mosolya, avagy a bunburysták
Oscar Wilde töretlenül sikeres és világszerte ismert színdarabjának a Bunbury-nek folytatása ez a Magyarországon először a Karinthy Színházban bemutatott egyszemélyes komédia. Stílusparódia Wilde modorában, mely egyszerre elgondolkodtató, sokszor krimiszerű, váratlan fordulatokban gazdag és rendkívül kacagtató. Önmagában is megállja a helyét Paul Doust 1994-ben írt és azóta a világ számos színpadán nagy sikerrel játszott one man show-jának története, de a Bunbury cselekményét, karaktereit ismerőknek még külön kuriózum is a darab. Az is izgalmas, hogy a Karinthy Színházban jelenleg is sikerrel futó Bunbury előadás szereplőit, helyszíneit viszontláthatják nézőink a Hököm Stúdióban színre kerülő előadásunkban. A többi legyen meglepetés! Higgyék el: lesz bőven! És igen! Nem tévedés: Lady Bracknell fergeteges szerepét ezúttal Szirtes Balázs alakítja majd. -
Lady Lear
a Káva Kulturális Műhely felnőtteknek szóló interaktív előadásaA színészek improvizációi alapján írta: Kovács Dániel Ambrus és Róbert JúliaOlyan téma közelébe merészkedünk, amit legtöbben próbálunk elkerülni, mégis utolér. Mi lesz az Anyával, ha Fiai segítségére szorul? Mi lesz a három Gyerekkel, ha az Anyára kell gondot viselniük? Meddig tart a felelősségük? Mennyit áldozzanak saját életükből, hogy szinte gyermekükként gyámolítsák azt az embert, aki felnevelte őket? Szar ügy, sok barnásfekete humorral tálalva.
Az idén 20 éves Káva fő tevékenysége a színházi nevelési előadások készítése és rendszeres megvalósítása általános- és középiskolai csoportoknak. Emellett elkötelezettek drámaprogramok és hosszabb távú drámaprojektek megvalósításában is. Kísérleti előadásokat felnőttek részére is létrehoznak. Problémafelvető előadásaik a párbeszéd, a közös cselekvésen alapuló közös gondolkodás - mint eszközök - segítségével lehetővé teszik a résztvevőknek, hogy jobban megismerjék önmagukat és környezetüket, ne statikus mozdulatlanságban lássák a világot, hanem folyamatként.
A szereplők az előadás bizonyos pontjain megállnak, és a közönséghez fordulnak: saját szempontjaik összefoglalása után minket kérdeznek arról, hogy mit lehet, mit kellene tenni az adott szituációban. A közönség reakcióit aztán beépítik az előadásba. A Lady Learre tehát még inkább igaz, hogy az idő tetszőleges pontján lezárt szövegkönyv csupán egy változat. Hiszen az a nézők hozzájárulásával válik teljessé.
időtartam: 180 perc (szünettel) -
Lajtha
Ahogy Solymosi Tari Emőke, Lajtha László zenéjének elhivatott kutatója írta, a Capriccio az életmű „talán legvidámabb, legcsillogóbb kompozíciója, mely a magyar történelem egyik leggyászosabb, legtragikusabb időszakában, a budapesti bombázások alatt keletkezett, és egyértelműen a realitás előli belső menekülés igényét reprezentálja”. Barta Dóra azonban ezúttal nem a hagyományos utat járja: a Capriccio eredeti története mellett a hangsúlyt a szerző, Lajtha László személyére helyezi, akinek élete nehézségei izgalmas alapanyagot biztosítanak ahhoz, hogy az újfajta megközelítés létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen legyen. -
Laknak nálatok állatok?
Szórakoztató, interaktív, színházi este minden korosztálynak!Minden a pillanat műve, a közönség instruálhatja a szereplőket, megadhatja a szituációkat!Gyere velünk játszani! -
Láncra vert szavak
az RS9 Színház és a Neptun Brigád közös produkciójaEgy zárt, veszélyes eszközökkel berendezett térben egy férfi és egy rémült, székhez kötözött nő. A férfi elmondja magáról, hogy sorozatgyilkos és a nő lesz a következő áldozata. Egy esélyt azonban hagy a nőnek: azt javasolja, hogy játszanak szóláncot, s ha a nő nyer, szabadon elmehet. A nő beleegyezik, és ezzel nemcsak a „szavak játéka” kezdődik el, hanem egy testi-lelki küzdelem is. E kegyetlen, olykor bizarr és meglepő fordulatokat hozó „harc” lépésről lépésre tárja fel a szerelem és a szexualitás, a féltékenység és a bosszú feneketlen bugyrait. A katalán Jordi Galcerán pszicho-thrillere magyarországi ősbemutató. Megtekintését szigorúan csak 18 év feletti nézőinknek ajánljuk. -
Lángoló szív / Csinovnyik
a Sopron Balett előadásaLángoló szív (30’) A szerelem és hősiesség himnuszaMessze túl a tengeren, ahol a nap kél, élt egy hatalmas törzs. Volt köztük egy szép és erős ifjú, tekintete hideg és büszke, akár a madarak királyáé. Tetszett neki egy lány, s mindenáron meg akarta szerezni magának. De a dolgok más irányt vettek. A lány beleszeretett, s minden erejével igyekezett magához láncolni a gyönyörű ifjút, aki a legelsőnek tartotta magát a földön, s nem ismert sem istent, sem embert önnön magán kívül. A társai ekkor értették meg, miféle magányra kárhoztatta magát az ifjú, és sorsában rejlik büntetése.Aztán a törzs szétszéledt, s az ifjú – aki a Larra nevet kapta, amely azt jelenti: kitaszított, számkivetett – egyedül maradt, mint a szabad madár. Larra évtizedeken át bolyongott az emberektől távol. Érezte, lassan eszét veszti, ereje elhagyja, a gonosz tüze pedig belülről emészti fel testét…Az alkotó koreográfus A szerelem és hősiesség himnusza alcímet adta a táncjátéknak, amelyet Gorkij Izergil anyó című elbeszélésének motívumai ihlettek. A lelket és szívet megemelő, hatalmas érzelmi amplitúdókkal dolgozó előadás az igaz szerelem és a közösségért hozott áldozat apoteózisa.Csinovnyik (20’)Táncdráma A. P. Csehov novellája alapján“Tüsszenteni sehol senkinek sem tilos. Tüsszent a paraszt, tüsszent a rendőrkapitány, sőt, némelykor még a titkos tanácsos is. Mindenki tüsszent.” (Csehov – A csinovnyik halála) -
Late night show
az Atelier 21220 bemutatója -18+A Late night show egy női és egy férfi táncos révén - mintegy a heterogenit élőlények egyetemes reprezentációja – ehhez az ősi ösztönből eredő, elemi mozgásélményhez nyúl vissza. Kettejük tánca az univerzum kettéhasadásának ellentétében feszülő, abból születő örök körforgás mámora. Az egységre törekvés sosem feloldozható tragédiájának színpadi lírája. Az “együtt-mégis-egyedül” örök balladájának kortárs feldolgozása. -
Láthatatlan koncert – népdalok újratöltve, kortárs költök versei népdalokra
Bartolf Zsuzsanna énekmondó előadása - Helyszín: RS9+ Vallai Kert (1075 Bp. Rumbach S. u. 10.)Műsoromban kortárs költők verseit fogom énekelni magyar népdalokra. Ezt azért tartom jónak, mert az utóbbi 10-15 évben készült népzenei feldolgozások szakmailag vitathatóak. Kevés olyan produkcióról van tudomásom, amelyben népdalokra énekelnek új szöveget. A dalok nincsenek feldolgozva, eredeti formájában adom elő, viszont a megfelelő szöveghez a megfelelő dallam ráéneklése esetén mind a kettő új tartalmat kaphat. A vers eredetileg énekelt műfaj volt,a népdal is változatokban, variánsokban él.. Szöveg és dallam soha nem kötődött szorosan egymáshoz. Fontosnak tartom, hogy nemcsak a régi falusi élet dolgait énekeljem meg, hanem mai élethelyzetekről énekeljek. Hiszek abban, hogy ez által a népdalt közelebb lehet hozni azokhoz az emberekhez is, akik nem hallgatnak népzenét, vagy esetleg idegennek érzik a falusi népszokásokat. Műsoromban lírai tartalmú versektől kezdve a szociális problémákon, helyzeteken át és az élet igenlést, pozitív szemléletet kifejező versekig sokféle téma megjelenik. Ezt a műsoromat többféle formában elő szoktam adni. Az egyik forma az, hogy maga a koncert vagy teljes sötétségben vagy félhomályban szól. 2012-ben indult el Láthatatlan koncert, hallhatatlan népzene c. koncertsorozatom. Most a negyedik sorozatban a Népzene újratöltve témában, amelyben a népdalok dallamaira kortárs költők verseit énekeltem. A láthatatlan koncert lényege, hogy a zene teljes sötétségben, vagy félhomályban hangzik el, úgy gondolom, hogy minél kevesebb vizuális ingert kap a közönség, annál jobban figyel a zenére és a versekre.Műsoromban Lackfi János, Kis Judit Ágnes, Erdős Virág, Jónás Tamás, és Falcsik Mari versei hangoznak el. -
Lautrec táncolni fog
Bohócok, prostituáltak, táncosok és még élőbb életre keltett bábuk, festők és költők, fergeteges zenék, látványos színpadképek: ezt ígéri Gergye Krisztián társulatának produkciója, a Lautrec táncolni fog. A századforduló Párizsának abszurd, világ végi színpadán ott tombol majd mindenki, aki számít, és mindenki, aki nem. A produkció egyfajta forszírozott szórakoztatás, amelynek műfaji meghatározása a cabaret grotesque, mindemellett emlékmű, mely a halandóságra, de a lélek halhatatlanságára és a történelmen átívelő örök emberi kérdésekre világít rá. Az élő zenei előadásban közreműködik a neves koloratúrszoprán, Kolonits Klára, Philipp György zenei vezető, bábszínészek és táncosok (maga a rendező-koreográfus Gergye Krisztián is), megvalósítva a társulatra jellemző műfaji sokszínűséget.A szereplők olyan neves művészeket jelenítenek meg, mint Aristide Bruant, Vincent van Gogh, Mademoiselle Cha-U-Kao, Chocolate, La Goulue, Valentin le Désossé, Oscar Wilde, Yvette Guilbert és természetesen Henri de Toulouse-Lautrec.
