Tizenhét év után újra felcsendülnek a diadalútját járó musical híressé lett dalai a József Attila Színház nézői előtt. Leghíresebb dalai – a Pogi, A Tízperc, A szívek melegében és mindenekelőtt Valkay tanár úr himnusza, Az élet szép – már külön életet élnek, kívánságműsorok, zenés pódiumestek levehetetlen darabjai. A sikertörténet elengedhetetlen része mégis Móricz önmagát megéneklő meséje, melyben végső soron a lelki tisztaság áll szemben a( anyagiakkal) pénzzel, s ennek a harcnak a konklúziója a cím bibliai idézetében összegeződik: „Légy jó mindhalálig!”

A Légy jó mindhalálig egy kiváló író kiváló regénye, és ha nem lenne kötelező olvasmány, minden bizonnyal nagyobb népszerűségnek örvendene a fiatalok körében, hiszen Nyilas Misi példája örök: ma is ugyanúgy belerendül a világ, ha egy tiszta és becsületes gyermeknek csalódást okoz a felnőttek világa.

A szülői ház áldott emlékével, érzékeny lélekkel és határtalan bizalommal érkezik az alig tizenegy éves kisfiú a Református Kollégiumba, amely akkoriban a nemzeti nevelés fellegvárának számított. A fizikailag gyenge, ám önérzetében erős diák azokat a lépcsőket járja, melyeket korábban Csokonai, Kölcsey és Arany János, akikre rajongó csodálattal gondol. Szellemi képességei az osztály legjobbjai közé emelik, ám tapasztalnia kell, hogy a tanárokat a tanulók származása is befolyásolja az értékelésben. Amikor szorosabb kapcsolatba kerül a debreceni felnőtt világgal, útravalója – a gyermeki hit, bizalom és az emberek iránt érzett tisztelet – fokozatosan szertefoszlik. Egy lutricédula ellopása mellett a felnőttek csalással, hazugsággal vádolják, jóllehet épp a felnőttek dúlják szét az ő bizalmát. Erkölcsi tartása szemünk előtt formálódik: jóhiszeműségéért keservesen megfizet…

Nyilas Misi fogalma mindannyiunk számára a lelki tisztaság. Történetünkben ez a lelki tisztaság áll konfliktusban a pénzzel. A pénz ritkán kerül ki vesztesként, még ha a lélek tisztaságával is áll szemben. Ez a tanulság összegződik a mű címében, amelyet a bibliából, a Jelenések könyvéből kölcsönzött Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig...

A nagyszerű regény musical változatát mutatjuk be.

1991. április 19-én a debreceni Csokonai Színházban, a teátrum százhuszonöt éves fennállásának alkalmából mutatták be először a Légy jó mindhalálig musical-változatát. A produkció Debrecenből indult sikerkörútra, majd számos belföldi és külföldi bemutató után idén visszatér születési helyére, a Csokonai Színház nagyszínpadára. Igaz, hogy Nyilas Misi nem akar többé debreceni diák lenni, a város mégis visszavárja a Református Kollégium kisdiákját. Napjainkig érvényes a történet, melyben az iskola és a társak a kortárs társadalom tükreként sorozatos próbák elé állítja a gyermeki hitet és bizalmat, majd a diáktársakkal és tanárokkal szembeni konfliktusok végleg szétporlasztják a gyermeki lét boldog naivitását. A felnőtté válás pillanatai ezúttal az Ady Endre Gimnázium drámatagozatos diákjainak és az iskolában oktató művésztanároknak a közreműködésével elevenednek meg. A produkció külön érdekessége, hogy az ősbemutatón és most is Dánielfy Zsolt játssza a tudomány világába menekülő, jóságos Valkay tanár urat, ő énekli a musical leghíresebb, az Élet szép, az élet minden… című dalát.

A tanárrá lett Nyilas Misi visszaemlékszik debreceni diákéveire, örömeire, meghurcoltatásaira és megaláztatására. 1991-ben nagysikerű musical készült Móricz örökérvényű regényéből a debreceni Csokonai Színház felkérésére. Misi történetének zenés változata azóta meghódította nemcsak a hazai és a határon túli magyar színházak közönségét is.

Nagy bajban van Jim Watt a bróker: nem hivatása, hanem ezúttal zűrös magánélete szúr szemet az amerikai házasságpárti nagyfőnöknek. Csoda hát, ha az esti partiig Jim több hölgyismerősének is megteszi címbéli ajánlatát? Szerre jönnek a nők: Helen a fotós, Terri, aki fontos aláírásért jött és végül Edna a bejárónő, aki jól tájékozott a tisztítószer-piacon… Edward Taylor darabja az intrikák világán keresztül kínál felhőtlen szórakozást.

Zenés játék két részben
Az 1500-as évek Rómájában játszódó színdarab Néri Szent Fülöp életét dolgozza fel. aki nem szabályok szerint éli meg a hitét, hanem puszta jósággal, és ezt tanítja a koldus gyerekeknek is. Ez azonban felingerli a sátánt, aki hatalmát látja veszélyben. Megindul a jó és a rossz küzdelme, melynek központjában Cirifischio, az éles eszű, melegszívű római.
Az előadást 12 éves kortól ajánljuk.
Hossza: 2 óra 30 perc, egy szünettel

Volt egyszer egy pap, évszázadokkal ezelőtt. Nem érdekelte a pompa és a csillogás, karrier –csak az árva gyerekek nevelése és a jó keresése. Ám amióta világ a világ, az ilyen embernek meggyűlik a baja az Ördöggel...
Volt egyszer egy olasz film,évtizedekkel ezelőtt, amely közismertté tette ennek a papnak a történetét. Nagy sikert aratott Magyarországon is.És most születik egy előadás Budaörsön,ahol elmeséljük ennek a kalandos sorsú papnak, Néri Szent Fülöpnek az életét –zenével és sok-sok gyerekszereplővel. „Legyetek jók, legalább egyszer az életben!" 

Zeusz uralkodásának kezdetén járunk, abban a pillanatban, amelyben a világot újraosztják egymás közt a hatalmasok. Az adok-kapokban egyedül Prométheusz képviseli az emberek érdekeit. Ellopja az istenektől a tüzet, hogy a halandókat a gondolkodás, az önkifejezés, a világ megértésének képességében az állatok fölé emelje. Zeusz ezért távoli, ember-nem-járta vidékre száműzi a titánt. Prométheusznak ekkor még van választási lehetősége: ha belátja, hogy bűnt követett el, ha fejet hajt a hatalom előtt, a főisten szabadon engedi. Ha nem, a halhatatlan Prométheusz örökké szenvedni fog.

Egy Nő és egy Férfi. A Férfi gyereket szeretne. A Nő nem. A gyerekvállalással kapcsolatos dilemmák egész sora vetődik fel: érdemes-e, kell-e, egyáltalán jogunk van-e gyereket szülni erre a világra, és ezen túl - egészen különös, költői, újszerű színházi nyelven elmesélve - kibontakozik a Nő és a Férfi bonyolult és felkavaró közös története.

Egy költő, egy színész és egy zenész nem véletlen találkozása. Alázat, szerelem, elengedés, Isten, elmúlás, csönd.  A lélek “sanzonjai”. Szómozduló csellósikolyok. Van valami, ami összeköthet nemcsak három embert, hanem jóval többünket. Leginkább talán azokat, akik a mélyben is énekelnek. Utazások mások felé, váltások és változások életterek és életek között, melyből mindenkinek csak egy van, mégis többet él meg, és többről álmodik. Jó lesz ezen este elmerülni a Lélekcsönd(ünk)ben.Demény Péter - kolozsvári származású, számtalan díjat nyert költő, író, szerkesztő.Márkos Albert -  csellista, több film és színházi előadás zeneszerzője. Improvizatív, kortárs, alkalmazott és kísérleti zenével foglalkozik. Szintén Kolozsváron született.Salat Lehel - a Miskolci Nemzeti Színház színésze. Csíkszeredában született, de évtizedekig Kolozsváron élt, játszott, tanított.

– Az emberi kéz áll ennek a történetnek a középpontjában, hiszen ezzel a testrészünkkel alkotunk, a dobot is így szólaltatjuk meg, vele szeretünk és bántunk, okozunk örömet és bánatot. A kéz a lélek kifejezésének és kiteljesedésének az egyik eszköze. Már az altamirai-barlangban is látható kezeket ábrázoló őskori sziklarajz. Léleknyomként. A kéz a képzőművészetben, zenében, táncban is összefonódik a bensőnkkel. Ezt is szeretnénk ábrázolni ezzel a két koreográfiával, amely a dzsessz szabadságát sugározva fúziós tánctechnikára épül – mondta Demcsák Ottó, a Sopron Balett vezetője, aki nem tartja elképzelhetetlennek, hogy ennek a gondolatnak a mentén nagyobb szabású, egész estés produkció készüljön erre a témára.