Tatár Bianka és Gulyás Levente a Békéscsabai Jókai Színház művészeinek közös műsora

Gábor Anita és Balázs Csongor - a Békéscsabai Jókai Színház színművészeinek műsora

Egy kézfogás, ami húz és taszít egyszerre, manipulál, de támaszt is nyújt, és még akkor is megtart, ha már rég elengedtük egymást. A táncosok ezen a mindennap ismételt, rutinszerű gesztuson keresztül járják körül, hogy mi minden rejlik két ember viszonyában.
Az előadás három fejezetben három különböző variációt mutat fel játékosan és absztrakt módon, a nézőnek szabad asszociációs lehetőséget hagyva. Összehangolt lépések és forgások, és az indaként egymásba kapaszkodó, kibogozhatatlan kézfogás - az alapmotívumok, melyek egyre bonyolultabb tánckombinációkká válnak, lassan megszabadulva szabályoktól és kötöttségektől is. 
“Az egyszerűségnek mindig megvan az a könnyebbsége, hogy képes megőrizni a többértelműséget, és ez a nézői alkotókedv számára kiváló lehetőségeket kínál. A Keep in Touching például működik többek között egyszeri találkozásként, kapcsolatként vagy próbafolyamatként, csakúgy, mint egy kéz a kézben, közösen leélt élet mozgásos lenyomataként. A primer egyszerűségnek azonban hátulütője is van, egyszerűen szólva általában unalmas: hamar megértjük, hamar letudjuk. Főként olyankor, ha – mint ebben az esetben is – az előadás nem kezdi el az érzelmeinket csiklandozni. A Keep in Touching drámája ugyanis nem érzelmi, éppen ellenkezőleg: elsősorban motoros érzelemmentessége, a gyakran matematikai képletként egymáshoz kapcsolódó mozdulatok semlegessége teszi drámává.”
Török Ákos: Egyszerűen bonyolult (Szinhaz.net)

Bernstein és Gershwin Amerikában "Nem tudom elképzelni az életet zene nélkül” – vallotta Leonard Bernstein, és vallja Horgas Eszter fuvolaművész.
Horgas Eszter évről évre új izgalmas produkcióval lepi meg közönségét, és rendre bizonyítja, hogy a fuvolajátéknak nincsenek határai. Műfaji korlátok nélkül, szabadon szárnyal, és ezzel lehetővé teszi, hogy olyan produkciók szülessenek, amelyek óriási sikert aratnak. Eddigi bemutatóin vendégszólisták, színészek, különböző zenei műfajok neves képviselői közreműködtek. Az idén bemutatott, Bernstein és Gershwin zenei munkásságának szentelt Kék rapszódia című koncertestjén jól ismert együttese, a ClassJazz Band mellett Falusi Mariann énekesnő, Szakács Ildikó operaénekes és Löwenberg Dániel zongoraművész Salzburgból a partnerei.

Leonard Bernstein és George Gershwin Amerikába emigrált zeneszerzőként a jazz és az úgynevezett klasszikus zene egyesítésén dolgoztak, munkásságukkal Hollywoodot is meghódították. A fekete, indián, zsidó és más kulturális zenei örökség nem ötvöződhetett volna olyan páratlanul népszerű és igen magas művészi minőségű alkotásokká az ő művészetük nélkül. A két mester műveiből összeállított est erről tesz majd bizonyságot a zene és a képi világ nyelvén. Ki ne ismerné a West Side Story, a Kék Rapszódia, az Egy amerikai Párizsbanvagy a híres Porgy és Bess melódiáit? Az alkotók számára különösen izgalmas kihívást jelent, hogy a két rokonszellemű zseni műveit hogyan tudják egy dramaturgiai szálra felfűzni.

Nyár van, az erdő zöld. A délutáni napfény besüt a nyári lak ablakán.Minden idilli. Kivéve, hogy a feleség, Cecile, már megint nincs itthon.Vadászni ment, állítólag egy kék rókagarnitúrát keres. Már többször próbált rátalálni, de még mindig nem látta meg az igazit.Aki azt gondolná, hogy egy egyszerű szerelmi háromszög bontakozik ki mindebből, az nagyon téved. Itt a vádló nem a férj, a szerelmes nem a szerető, és a vélt szerető nem az, akire a férj számít. A háromszög pedig minimum ötszög. Ezen a fülledt nyári délutánon mindenki vágyik valakire. Mind az öten az elérhetetlen kék róka után sóvárognak: varázslatra, valóságon túli világra vágynak, ezt keresik a másikban, ezt nem találja egyikük sem a hétköznapokban.Az előadás során egyik szereplő fejéből vándorlunk a másikba, hogy végül feltérképezzük a teljes szerelmi képletet. Herczeg Ferenc legnagyobb színpadi sikere izgalmas felfedezést ígér mindazoknak, akik szeretnek mások szívébe belelátni.

„Járt-e Cecile a Török utcában?” – ez a kérdés azok számára is ismerős, akik eddig nem olvasták vagy látták a Kék róka című színjátékot, mely a francia társalgási vígjátékok mintájára készült, és Herczeg Ferenc legnagyobb színpadi sikere. A néző, mintha egy kulcslyukon át leselkedne négy ember szerelmi civakodásának szemtanújaként. „Hol vannak az idilli idők, mikor a házasság rendes, szabályos háromszög volt a férjjel… a feleséggel… és a házibaráttal?… A modern házasság ötszög… vagy mondjuk általánosan sokszög…” /Kosztolányi Dezső, Világ, 1917. január 14./ A kék róka szimbólum, mely meg is jelenik a darabban, a főszereplő nő, Cecile alakjában. Annak a varázslatnak, fantáziának, valóságon túli világnak a szimbóluma, mely az élet hétköznapiságával, leültségével, érdektelenségével szemben arat diadalt.

Járt-e Cecile a Török Pál utcában? Ez a kérdés dönti el a Kék róka című darab összes szereplőjének további sorsát. Herczeg Ferenc a XX. század első felének egyik legsikeresebb színpadi szerzője volt. Az 1917-ben írt Kék róka című darabjának női főszerepét, a házasságtörés gyanújába keveredett nagyvilági asszonyt, Cecile-t mindig rangos színésznők játszották. A bemutatón Varsányi Irén, majd hosszú évekig Bajor Gizi. A darab felidézi a múlt század elejének hangulatát, amikor a nők gazdag eszköztárral bolondították meg és tartották kételyben a férfiakat, megbillentve őket akár nemes tartásukban is.Az előadást két részben játsszuk.

Kékszakállú - asszonyfaló,  gyilkos, szörnyeteg. Az 1400-as évekből származó francia monda eredeti alakja. E horror-történetből írta meg Balázs Béla 1910-ben a férfi és nő egymásra találásának, illetve inkább egymásra nem találásának örökérvényű drámáját, mely a lélek rejtelmeit és szenvedéseit, az ember magának valóságát és elmagányosodását mutatja be. Judit maga mögött hagyva az addigi életét a Kékszakállú herceghez költözik. A várba érkezve hét bezárt ajtót talál melynek kulcsait követeli. Kékszakállú végül átadja Juditnak az összes kulcsot, mely a férfi lelkének titkait rejti. Az utolsó ajtóhoz érve azonban az addig növekvő távolságból szakadék lesz, a párból pedig két magányos ember.A 2022-es Kékszakállú című darab szintén a férfi-nő kapcsolatának örökérvényű kérdéseit boncolgatja, feszegeti. A kortalan mű a mába helyeződik, Judit alakja független, szabad, öntudatos  és érzelmes. Kékszakállú az opera-figurához hasonlóan titokzatos, misztikus és rendkívül vonzó személyiség. Kérdés, hogy két erős személyiség hogy birkózik meg egymással, tudnak-e, akarnak-e engedni a saját szerepükből?  Mi a határ a szerelem és a fanatizmus között? A megváltozott társadalmi normák napjainkban megváltoztatják-e Judit és Kékszakállú történetének végét? Megtartva Bartók Béla operájának formáját, egy felvonásban, hét fejezetben Balázs Béla szimbolikáját és misztikumát megőrizve, a hétköznapi férfi-nő kapcsolatnak magasságaiból és mélységeiből mutatunk egy mai megközelítést, az alapműhöz adva egy fontos újítást: a humort.

SZÍNHÁZI NEVELÉSI ELŐADÁSTérítésmentes színházi nevelési előadások a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ közreműködésével, az NKA, a II. Kerületi Önkormányzat és a Marczibányi Téri Művelődési Központ támogatásával. A foglalkozásokon egy osztályt illetve szakmai érdeklődőket tudunk vendégül látni, előzetes bejelentkezés, időpont egyeztetés után.

AZ ESZTERGOMI VÁRSZÍNHÁZ ÉS A SOPRONI PETŐFI SZÍNHÁZ BEMUTATÓJA Az örvényből is ki lehet jutni, mindig van esély a megtisztulásra. Ezért is választottam bibliai idézetet címnek ehhez a történethez - mondta Hedry Mária művéről, amelynek főhőse egy mai korban élő, jobb sorsa érdemes értelmiségi nő, aki egyre kilátástalanabb helyzetbe kerül az életben. Alkoholproblémákkal küzd, a szeretője elhagyja, tönkreteszi lelkileg, a lánya többször elvetél. Szeretik egymást, ám mégis konfliktusok terhelik kapcsolatukat. Nincs már ereje, hogy önmagától felemelkedjen a mélyből. A darabban közben mindig megjelenik ennek a tanárnőnek a jobbik énje, egyfajta valóságon túli vízióként, s érzékelhetjük a vívódásait, útkereséseit a jó és rossz között.

A történet húsvétkor játszódik. A negyvenes francia üzletember felesége külföldre utazik. A szalmaözvegy férj, kihasználva a lehetőséget, megismerkedik egy fiatal pincérnővel és felviszi a lakására. A bonyodalmak akkor kezdődnek, amikor a feleség váratlanul hazajön...

Zenés-táncos revü a fogyasztói társadalomról és a világ végéről szabad férfiak és nők előadásában, úszósapkában, napszemüvegben, hűtőtáskával, síléccel, biciklis-sisakban, és nordic-walk botokkal.Háy János Mélygarázs és Hozott lélek című műveinek felhasználásával
a színpadi változatot készítette Gyarmati Kata, Brestyánszki B. Rozi és Pelsőczy Réka.Pelsőczy Réka szokatlanul boncolgatja a házasság létjogosultságát és értelmét. A fanyar előadás vastag iróniával öltötte magára a “revü” műfaji megjelölést. A lüktető zeneiség, a stilizált mozgások feszültsége és az őrületig fokozódó Háy-szövegek néha robbanásig feszülnek, mégis nyitott kérdés marad: van-e értelme és jövője a tartós párkapcsolatoknak? Idejétmúlt intézményrendszer-e a házasság? És a mai nyers és lecsupaszított valóságban már nincs helye érzelmeknek, csak érzeteknek?

Kiss Attila és Molnos András Csaba előadása