1800-ban Katona József szeretné a Bánk bánt bemutatni, Déry István címszereplésével; azóta már tudjuk, hogy sikertelenül.1976-ban Ruszt József Kecskeméten a Bánk bánt készül bemutatni, Gábor Miklóssal a címszerepben. Kérdés, sikerül-e?A színjáték e két esemény körül forog, egyformán igyekezve megoldást találni mindkét helyzet nehézségeire.

Szép Ernő két egyfelvonásosa egy-egy briliáns nyelvi leleménnyel megírt gyöngyszem. Amíg a Kávécsarnok fanyar, kifinomult humorral mesél emberi gyarlóságainkról és nem mellékesen egy váratlan, alakuló szerelemről, addig a Tűzoltó egészen más stílusban, sziporkázó tűzijáték gyanánt, vérbő humorral teszi ugyanezt. Jó párosítás ez a két darab azoknak is, akik mélyebb mondandót keresnek, és azoknak is, akik csak szórakozni akarnak egy jót. Ajánló:„Nosztalgiával tekinthetünk vissza a századelő kávéházainak hangulatára. Lepedő méretű újságok helyett ma már laptopok, tabletek kapnak helyet egy kávézóban, de egy dolog nem változott: baráti beszélgetésektől a szerelmek virágzásán és hervadásán át, sokféle jelenet játszódhat kávézás közben. Ilyen jeleneteket láthatunk Szép Ernő darabjában is, vagyis emberi viszonyokba pillanthatunk be. ...közben pedig kávéillat…”Béndek Tamás, Pécsi Kávé
Az előadás időtartama: 1 óra 45 perc (egy szünettel)

Minden rendes dzsungelben akad legalább egy tisztás; a béke szigete, ahol nem faljuk fel egymást, de ha mégis, akkor legalább késsel-villával. Itt, a tisztáson – Szép Ernő Kávécsarnok néven nevezi – szelídebb kinézetű vadak laknak, látszatra nem olyan rikítóak, viszont jóval békésebb természetűek. Látszatra. Mert elég egy, a megszokottnál valamivel kevésbé felületes pillantást vetni rájuk, hogy ráébredjünk: ezek is vannak olyan veszélyesek – kivált legfélelmetesebb ellenségük, önmaguk számára – mint az igazi ragadozók. Csak késsel-villával, ugyebár. KÁVÉCSARNOK Nagysád: Takács Kati Tisztelt úr: Koltai Róbert m.v.
Rozi lelkem: Kátai Kinga m.v. Egy kisasszony: Bíró Dorottya m.v.
Még egy kisasszony: Blaskó Rebeka m.v. MÁJUS Férfi: Ilyés Róbert Fiú: Brasch Bence
Lány: Nagy Katica m.v. Rendőr: Bregyán Péter Haláltáncosok: Bakos Éva, Dégi János, Dióssi Gábor, Kátai Kinga, Palugyai Sári, valamint a Keleti István Művészeti Iskola növendékei: Agárdi Gergő, Bíró Dorottya, Blaskó Rebeka, Nagy Botond Az előadásban elhangzó Szászrégeni zsidó tánc a Muzsikás együttes népdalfeldolgozása. dramaturg: Németh Nikolett
díszlettervező: Ondraschek Péter
jelmeztervező: Kolonics Kitti
világítás: Sokorai Attila
zenei vezető: Kornél Kovács
koprodukciós producer: Szabó Ágnes
a rendező munkatársa: Szitás Bernadett
súgó: Barnet Mónika
rendező: Kovács Kristóf

Zenés játék két részbenTudták-e Önök, hogy a „boldog békeidők” budapesti kávéházaiban még nem szolgálhattak fel nők, csak a pult mögött ülhettek „kaszírnőkként”, és húzhatták a strigulát a férfiak által elfogyasztott kávék, italok után…? Ha ezt nem is, de azt bizonyára sejtik, hogy a női természet akkor is – mint mindig a világtörténelemben – megtalálta a boldogulás olykor vakmerő, olykor pikáns formáit…
A Vén Fiákerben zavartalanul zajlik a megszokott kávéházi élet, de arra senki ne vegyen mérget, hogy a nadrágban az van, aminek lenni kell, s hogy akik idegennek hiszik egymást, azok nem alszanak-e közös szobában már hetek óta…
Mindezen titkok alá a kor jellemző zenéje fest feledhetetlen hangulatot. Érezzék jól magukat a mai, budapesti éjszakai élet híres kiválóságával, hiszen a zongoránál Túri Lajos, – LUI – ül!

A Kávéházi Esték során zenével, irodalmi csemegékkel, a művészeti élet neves személyiségeinek nyomába eredhetnek az érdeklődők vagy egy-egy korról kaphatnak képet az elhangzó előadáson, valamint irodalmi műveken keresztül.A korábbi nagy sikerű Zenés Kávéházi Esték folytatásaként indult és kéthavonta jelentkező sorozatban egy-egy téma kerül terítékre, ehhez kapcsolódnak majd az elhangzó dalok, versek, prózák, amik megidézik az adott kor hangulatát.

Leonida Papagatto szélhámos, főállású „vendég”. Ünnepségekre, lakodalmakra és úri fogadásokra jár vacsorázni, ahol jobbnál jobb falatokkal tömi meg még a zsebeit is. De ez sem elég… Szeretetligát alapít, ami miatt egyre több mulatságos helyzetbe keveredik. A legkínosabb, amikor egy milliomosnő megkéri, hogy rejtse el otthonában a gyilkossággal vádolt fiát…

A piti szélhámos Papagatto, foglalkozását tekintve főállású vendég. Lakomákra jár, ott tömi tele rekeszes zsebeit jó falatokkal. Nagy ívű ötlettől vezérelve Szeretetligát alapít, hogy végre ne csak jókat egyenek, hanem jó pénzhez is jussanak. Így keveredik élete legnagyobb kalamajkájába, amiből aztán egymást érő bonyodalmak fakadnak. Fergeteges vígjáték, mindennel, amit az olaszok miatt kedvelt meg a világ: jókat enni, jó humorral kelni, feküdni, folyton szerelmesnek lenni.

monodrámaA hosszú élet titkára még nem derült fény. Recept meg különösen nincs rá.
Egy biztos: a hivatástudattal élő emberek sokkal nagyobb érzelmi amplitúdóval ütköznek az élet legkisebb problémáival szemben is.
Talán még jobban érvényes ez az ún. művészi elhivatottsággal élő emberekre, akiknek egyenesen kötelességük az ütközés, a „menny és pokol” közti járatra retúrbérlet váltása, a hivatalok packázásával való rendszeres szemben állás.
Meg lehet-e úszni? Tisztes kort megélni? Vagy a szélsebesen áramló gondolat pusztító hatása ellen nincs mit tenni, csak „meghalni, elszunnyadni, semmi több”?Kean, minden idők legnagyobb  angol színésze.
“őt látni játszani a színpadon olyan volt, mint Shakespeare-t olvasni villámfénynél”(Coleridge)

A Kebab a testi, lelki és szakmai leépülés története, amelyben a szereplők a maguk módján mindannyian felelősek a kialakult helyzetért, hiszen az idealizált múltat dédelgető, az értéktelen mindennapokban élő hármas mindegyike megpróbálja a másikat a maga javára kihasználni. A lány végül elköveti a prostituáltak főbenjáró bűnét, és ezzel értékét veszti a másik kettő számára. Sorsa szükségszerű, mint ahogyan a helyét átvevő, következő Mady érkezése is az.

 Mese arról, hogy bárhonnan indulunk, vagy bármilyen nehéz helyzetbe is kerülünk, furfanggal, emberséggel és kitartással kilábalhatunk a bajból. Tanúság arról, hogy döntéseinknek következményei vannak, melyekkel utódaink életét is befolyásoljuk.
Kétszereplős bábszínházi előadásunk a Kecskekatonaság című magyar népmese segítségével a családi legendáriumok és történetek feldolgozására épül. Főhősünk egy árva fiú, aki a katonaságnál megszerzett tudásával, szorgalommal, no meg leleményessége által válik teljes emberré. 

Fontos figyelmeztetés!
Az est üzenetet, mondanivalót, érzelmeket ad át!Énekelt az új Neoton együttesben, nyert táncdalfesztivált itthon és külföldön. Otthonosan mozog a pop, a funky, a diszkó, a jazz és a musicalek világában egyaránt. Több hazai előadó lemezén is közreműködött. Első szólólemeze 1992-ben jelent meg, melyet további kilenc követett. 1994-ben eMeRTon-díjat kapott. Főszerepeket játszott, játszik több budapesti és vidéki színházban, számtalan musical és zenés előadás hazai sikere fűződik a nevéhez. A Játékszínben A kaktusz virágában debütált 2003-ban.
Ezen az estén Szulák Andi ezúttal  életének fontos pillanatait villantja fel, a tőle megszokott könnyed stílusban, zongora kísérettel. Mintha csak egy kávéházban találkoznánk vele – amit ezúttal Játékszínnek hívnak – énekel, mesél, szórakoztat bennünket, miközben az elmúlt közel három évtized is felelevenedik. Felcsendül majd a C’est la vie, a Boldogság gyere haza vagy a Zene nélkül mit érek én, a többi pedig legyen meglepetés.

Az ország és városunk közkedvelt színészei, színésznői is ellátogatnak a Zenthe Szalonba, akiket kötetlen beszélgetés során közelebbről is megismerhetünk! A rendezvény-sorozat díjmentesen látogatható!